Miért van az, hogy muszlim országokban sokkal fejlettebb az etikett mint európai vagy amerikai országokban ahol ehhez képest mintha barlanglakók élnének?

Etikett alatt arra gondolsz, hogy a nőknek törvény szerint hidzsábot kell viselni, amit képfelismerő MI-vel ellenőriznek és automatizáltan büntetik aki ezt megszegi?

Vagy esetleg a vendéglátásra gondolsz, ahol Európában is nyájasan bánnak veled. Az lehet, hogy a direkt seggfej viselkedést nehezebben tűrik itt, nincs ebben tapasztalatom.

A vallás és emberi méltóság hogy jön egybe (ld. hidzsáb, melegek nem emberként kezelése, adott vallási kisebbségek adott helyen nem emberként kezelése, régebben vallásos háborúk, Európában boszorkányüldözés, stb stb)?

Mi legalább nem állatként és haszontárgyként kezeljük a nőket.

Az etikett 50%-a feudális seggnyalás a hierarchiában feletted álló felé. Szerencsére mi már nem feudális társadalomban élünk, az arabok még félfeudális társadalmak.

Emberi jogok terén van lemaradás bőven. A nyíltszíni lefejezés, egy egyébként hitech országban elég rossz reklám a muszlim vallásnak. Amúgy meg a hitehagyottakat is kivégzik, most már ritkábban, de van rá példa. Nő autót nem vezethet, férfi nélkül sehova nem mehet. Ezt nem sikerül 1500 év alatt megoldani.

Amúgy viszont sok esetben valóban jobb és udvariasabb a muszlim világ. Néhány példa (sokszor a vallási tanítás is előírja):

Nagylelkűség és vendégszeretet: A vendég iránti tisztelet kiemelkedő fontosságú, és a vendégszeretet szinte szent kötelesség. Sokan igyekeznek mindent megadni a vendégeknek, amit csak lehetséges, és biztosítják számukra a lehető legkényelmesebb környezetet. Ezt nem csak barátokkal vagy családdal, hanem idegenekkel szemben is alkalmazzák.

Tisztelet az idősek iránt: A muszlim kultúrákban különös tisztelet övezi az idősebbeket. Az idősebb családtagok véleményét általában nagyra becsülik, és igyekeznek gondoskodni róluk életük végéig. Sok esetben a családok több generációja él együtt, és az idősebbek szerepe szinte mindenben meghatározó.

Segítőkészség és jótékonykodás: Az iszlám kultúrában a jótékonykodás (zakat) az egyik alappillér, és minden muszlim köteles támogatni a rászorulókat, akár pénzügyileg, akár más módon. Az emberek gyakran segítenek egymásnak anélkül, hogy bármit várnának cserébe, és a közösség támogatása szoros kötelékeket teremt.

Személyes tisztaságra való nagyfokú figyelem: A muszlim világban a testi tisztaság és higiénia alapvető fontosságú, és vallási kötelességként kezelik. Az emberek rituálisan tisztálkodnak, például az imák előtt kezet és arcot mosnak, ami hozzájárul a testi és lelki tisztasághoz egyaránt.

Önuralom és tisztelet a másik személyes terével szemben: A muszlim etikettben fontos, hogy kerülik az erőszakos vagy túlzott gesztusokat, és tiszteletben tartják a másik személyes terét. Az önuralom és az udvariasság gyakran kiemelt jelentőségű, különösen társas kapcsolatokban.

Köszönés és érdeklődés mások hogyléte iránt: Az emberek gyakran kérdeznek egymás egészsége, családja és jóléte felől, ami általában nem csak formaság, hanem valódi érdeklődés kifejezése. Az udvarias köszönés része a jó kapcsolatoknak, és sok esetben kölcsönösen elmondanak egy-egy áldást, például „Béke veled” vagy „Allah áldjon meg”.

Ételek megosztása és közösségi étkezés: A muszlim kultúrákban fontos szokás, hogy az emberek közösen étkeznek és megosztják egymással az ételt. Az étel megosztása szimbolizálja az összetartozást és a nagylelkűséget, és általában vendégszeretetük része, hogy a vendégeket elsőként kínálják.

z iszlám tanítás szerint a távollévőkről való beszéd, különösen, ha az kritikus vagy sértő, „rágalmazásnak” vagy „háttérbeszédnek” (ghibah) minősül, amelyet kerülni kell. Ez a szabály arra tanít, hogy csak akkor mondjunk valamit egy másik személyről, ha annak az adott személy jelenlétében is helye lenne, vagy éppen pozitív dolgokat említünk róla.

A ghibah tilalma nemcsak a társas kapcsolatokat védi, hanem az egyéni méltóságot és tiszteletet is elősegíti. Ez az elv segíthet abban, hogy az emberek nyugodtabban és bizalommal forduljanak egymáshoz, hiszen így elkerülhető, hogy valakit a háta mögött megbeszéljenek vagy rossz hírbe keverjenek.

Csendes érkezés és távozás: Az iszlám etikett szerint fontos, hogy ne keltsünk felfordulást érkezéskor vagy távozáskor, különösen otthon vagy közösségi helyeken. Például, ha valaki hajnali imára indul, csendben öltözik és nem zavarja a ház többi tagját.

Beszélgetés közben való szemkontaktus mértékletessége: A szemkontaktus a tisztelet jele, de túlzásba vinni tolakodónak számíthat. Különösen ellenkező neműekkel való beszélgetéskor az udvariasság megkívánja a visszafogott szemkontaktust, hogy ne keltsen kényelmetlen érzést vagy félreértést.

Érintés kerülése ellenkező neműek között: Számos muszlim kultúrában elfogadott szokás, hogy nők és férfiak, akik nem családtagok, nem érintik meg egymást köszönéskor vagy beszélgetés közben. Ez a szabály a személyes tér és az egyéni határok tiszteletére épül, és segít fenntartani a tiszteletteljes távolságot.

A jobbkész használata minden pozitív tevékenységnél: A muszlim kultúrában elterjedt szokás, hogy jobb kézzel esznek, isznak, és jobb kézzel adják át a dolgokat. Ez a hagyomány a tisztasággal és a tisztelettel függ össze, mivel a bal kéz bizonyos helyzetekben tisztátalannak számít.

Mások iránti rossz gondolatok elkerülése: Az iszlám tanítás szerint fontos, hogy az ember pozitív gondolatokkal viszonyuljon másokhoz, és kerülje a feltételezéseket vagy negatív feltételezéseket, mivel ezek alaptalan ítélkezéshez vezethetnek. Ez az elv a belső békéhez és az embertársak iránti kedvességhez járul hozzá.

Az étkezés mértékletessége: Az iszlám tanítás arra ösztönöz, hogy csak annyit együnk, amennyi szükséges, és ne lakjunk teljesen jól. Ez az önkontroll szimbóluma, amely segít az egészség megőrzésében, és arra emlékeztet, hogy kerüljük a pazarlást.

A nyilvános hálálkodás kerülése: Az iszlám világban sokan úgy vélik, hogy a hálálkodást és a jótékony cselekedeteket nem szabad nyilvánosan túlhangsúlyozni, mert a cél az alázatosság. Egy cselekedetet nem azért tesznek, hogy dicséretet kapjanak érte, hanem a jószándék miatt, így a jótétemény sokszor titokban történik.