A görög timokrácia nem működött, a római igen?

A timokrácia csak annyi (és ez lényeges), hogy a hatalom a vagyonnal rendelkezők kezében van, semmi mást nem jelent és ez valójában a történelem során a legtöbb állam esetén megvolt és nagy mértékben jelen volt szinte mindenhol a hivatalosnak tekintett államformán belül is. Az, hogy a timokrácia az a hivatalos és közölt államfora-e vagy csak a háttérben jelen van az már más kérdés, de szinte folyamatos az ókor óta.

A timokrácia közismerten könnyen ki is használható, félrevezethető, meghekkelhető és az oligarchia felé irányítható. A timokrácia és az oligarchia egyik előzménye a korrupció és ezek már az ókortól megfigyelhetőek és a timokrácia és oligarchia az jelen volt a Római Köztársaságban, a Római Birodalomban, a monarchiákban és a feudalizmusban, a demokráciában, a parlamenti és elnöki demokráciában, a szocializmusban és így tovább. A Szovjetunióban is jelen volt a korrupció, ami a timokrácia és oligarchia eleme és a demokráciákban is köztudottan jelen van.

Szóval a hivatalosnak tekinthető államformák hátterében sok egyéb elem általánosnak tekinthető (némi kivétellel persze). Amúgy maga a timokrácia nem jelent valami "legjobb" vagy "mindenkinek jó" állam struktúrát.

Másik pedig az, hogy a korrupció már a Római Köztársaságban túlburjánzott (például jogszabályban kellett tiltani a megvásárolt szavazatokat) és a birodalomban folytatódott tovább és a timokrácia folyamatos gondot okozott. A feudalizmusban meg csak folytatódott a politikai szereplők és az államforma leváltása után egy másik módon.

Amúgy meg ezeknek a kifejezéseknek az ókor óta mára átalakult, vagy bővült a jelentése, mert a görögöknél az "arisztokrácia" még mást jelentett, mint ahogy a középkori monarchiákra értjük ma. Az ókori görögöknél az "arisztokrácia" azt jelentette, hogy a legjobbak uralma" ("áristos"), ami a legjobban képzett polgárok uralkodói rétegét volt hivatott a politikába helyezni és szembe állították a monarchiával, ahol egy egyén uralkodik. De nem sima intellektuális képzettségnek vették, hanem bölcsességnek és erényességnek.

Platón az "Állam" ("Politeia") című művében öt államformát különböztet meg és közötte van a timokrácia is, bár nem tartotta a legjobbnak.

Arisztokrácia (bölcsek uralma)

- A legjobb, legokosabb és legmorálisabb emberek irányítanak, akik a tudás és az erény alapján vezetik a társadalmat. Platón ezt tartotta a legjobbnak.

Timokrácia (becsületesek uralma)

- A vagyon és a katonai erény alapján szervezett államforma, ahol a gazdagabb és harciasabb polgárok irányítanak. Platón szerint a timokráciát a gyermeki ambíciók és a dicsőség iránti vágy jellemzi, így nem olyan stabil, mint az arisztokrácia.

Oligarchia (gazdagok uralma)

- A hatalom egy szűk, gazdag csoport kezében összpontosul, akik a saját érdekeiket képviselik és nem a közjóét.

Demokrácia (nép uralma)

- A polgárok széleskörű részvétele a döntéshozatalban, ahol a többség akarata érvényesül. Platón szerint a demokráciában a tudatlanság és az érzelmek vezetnek rossz döntésekhez.

Türannisz (zsarnokság)

- Egyetlen személy, a zsarnok irányít. Platón szerint ez a legrosszabb államforma, mivel a zsarnok magán érdekeit szolgálja, és elnyomja a polgárokat.

Maga a timokrácia nem jelent valami jó államkonstrukciót és annyira sosem működött.

Kedves kérdező!

A római köztársaságot nem szokás timokráciának nevezni, hanem érett formájában oligarchikus köztársaságnak tekinthető.

Az athéni timokrácia és a római oligarchia között lényegi különbségek vannak.

A platoni felosztásban nem szerepel minden lehetséges államkoncepció, hanem csak az alapvető változatok. Vannak azok alapján vegyesek, amik több pontba is beletartoznak és nem mindig az ókori görög értelmezés alapján, hanem annak egy változata szerint.

Például Platonnál nem szerepel a meritokrácia, ami az amikor a politikai hatalom azoké, akiknek kiváló képességei vannak. Ez lebutított módon ugyan, de beleillik egy alacsonyabb szinten értve a platoni arisztokráciába. Platonnál az arisztokrácia erkölcsileg és emberileg is kiváló és nem csak politikai képességekben, ami már egy alacsonyabb szintet jelent.

A platoni ötös felosztásban a vezetők emberi mivolta is kimondottan hangsúlyos és nem csak száraz politikai rendszerekről szól. Van több olyan gazdasági-politikai forma, amiknél nem szerepel az, hogy ténylegesen kik a politikai vezetők. Ilyen a kapitalizmus és a kommunizmus, amik valójában gazdasági formák és nem politikaiak (bár valóban jellemzőek a politikai vezetésre is), de gazdasági berendezkedést takarnak.

A monarchia is alapvetően beleilleszkedhet több platoni államformába is, de nagyságrendileg és alapvetően viszont az utolsóba, a zsarnokságba, amikor egy szermély irányít a saját érdekei szerint. A monarchia lehet akár félig a polgárok javára is, így vannak ugyan jobb változatai, de nem véletlen az, hogy a világon felszámolták a népek a monarchiákat és a feudalizmust, mivel nem igazán volt a köznép javára. A monarchiák többnyire három platoni államforma tényleges keverékei voltak, a türannisz és oligarchia.

A monarchiák ténylegesen és javarészt türannikus-oligarchiák voltak és sok esetben a nemesség mint timokraták küzdöttek a népért, amihez demokratikusan csatlakozott a népesség is.

Amúgy az államformák és az államvezetők a platoni ötös kombinációiba illenek bele, vagy egybe vagy többe is, csak többnyire nem annak tökéletes ókori görög értelmezése szerint, hanem egy-egy változata alapján. És itt jön képbe az, hogy Róma nem a hivatalos megnevezése szerint volt timokrácia, illetve, mint kürasszír írta, valójában oligarchikus köztársaság voltak a tényleges működés szerint.

Róma a platoni ötös alsó négy (!) lehetőségének a keveréke - ténylegesen és más az aminek nevezték.

A lényegesebb elemei az alsó három és csak egy alacsony szintű timokratikus eleme volt a Római politikumnak, miszerint a hadvezéreket és katonai dicsőséget nagyra tartották. A becsületesség már kevésbé volt jelen.

Platonnál a timokrácia lényegében a hősöket jelenti, akik katonai hősök és a becsület a mindenük és tiszta formájában valóban megbízhatóak és lehet rájuk számítani.

Megint más viszont a timokrácia mai értelmezése (!) és nem keverendő Platonéval. Ma a timokrácia kb ugyanaz, mint az oligarchia.