Ez a kapitalizmus csodája, hogy míg az elmúlt 40 évben egy nyugati országban a bérek 50%-al növekedtek addig a lakásárak 600 %-al?

Ebből a problémából a kapitalizmusnak az elsőt köszönhetjük. A lakásárakat elsősorban a jólét miatti elkényelmesedés okozza. Senki nem akar ma már kőműves fánglit ragadni és építőiparban dolgozni, még magas bérekért se. Szinte csak bevándorlók dolgoznak építőiparban. A kevés szaki kevés új lakást és magas építőipari árakat jelent.

Természetesen van spekulatív lakásvásárlás, ami szintén felfelé nyomja az árakat, de ha ez lenne a probléma gyökere, akkor az építőipar lekövetné és egyre több és több lakás épülne ingatlanlufit fújva, míg az ki nem pukkad, ahogy azt Kínában is láthatjuk.

Részben persze az is játszik amit előzőek írtak.

De idehaza az elhibázott állami lakhatási politika tolta irdatlanul az árakat.

Mert a keresleti oldalba öntötték a pénzt ( számolatlanul - csok, meg babaváró stb... ) amíg a kínálati oldal 0 támogatást kapott.

Ezt a piac beárazta.

És emiatt még a piac a lakásbérleti árakat is magával rántotta felfelé.

( Na jó ebbe belejátszott még az airbnb -is. )

Azt hitték állami részről hogy majd a piac meg az idő megoldja a dolgot, kikompenzálja a keresleti oldalt a kínálati oldal.

Óriásit tévedtek.

Alig épülnek új ingatlanok.

( Jelenleg 30 ezer családnak elegendő lakás és ház épül évente kb. Piaci alapon ennek 60-90 ezer körül kellene lennie. )

Szóval ennél nagyobbat nem is tévedhetett volna az állam.

Most már elkezdtek erre rájönni.

Állítólag készül a tervezet a kínálati oldal kompenzációjára egyenlőre az építés megtámogatásával.

Hát az így önmagában kevés lesz.

Állami bérház, állami bérlakás program ( például tanároknak, például orvosoknak ) nélkül esélytelen a kompenzáció és az ingatlanpiac normalizálódása.

És most az alkérdés:

"Ez egy elszegényítési, elrabszolgásítási folyamat?"

Hát ez jó kérdés szándékosan így csinálták -e vagy szimplán nem volt bennük ennyi előrelátás hogy mit okoznak ezzel.

Tehát jelenleg aközött kellene választani hogy jót akartak de túl hülyék voltak. Vagy szándékosan akartak kibabrálni a társadalom nagyrészével, esetleg valakik megrendelésére? Vagy jó pénzért?

Az utóbbira nehezebb igazán jó indokot és motivációt találni.

( Bár ki tudja... )

Az előbbi verzió sokkal hihetőbbnek tűnik nekem egyenlőre.

Nem volt előrelátás csak a toljuk meg a szavazókat hogy őrájuk szavazzanak egy ilyen erős érvel hogy dőlhet a lé...meg akkor már a haverok cégeinek is jól mehet...azt gondolhatták két legyet egy csapásra.

Egy ideig még működött is.

A hosszútávú bajt és problémát nem észlelték időben.

Az a helyzet, hogy amit állítsz a kérdésben, az nem igaz.

Talán egy árnyalatnyit jobban nőttek a lakásárak, mint a bérek de messze nem ilyen mértékben.

Első lakásomat 1977-ben vettem, két és fél szoba hallos új panel volt 360 ezer Forintért, amely igen olcsónak tűnik manapság, de akkor nem volt az, mivel a fizetésem túlórákkal sem nagyon érte el a kétezret havonta, inkább 1700-1800 Forint között volt.

Az infláció miatt tegyél mindkét számhoz két nullát és lám százhetven- száznyolcvanezer havi bérhez, ami nem túl régen átlagos volt hazánkban, harminchatmillió társul lakásárként, ami ingatlanlufi ide, vagy oda nagyjából hasonló arányokat tükröz.

Az ingatlan sosem volt olcsó, ami hiányzik az tényleg az ingyen, a tanácsi bérlakás, meg a 3%-os kamat a kölcsönre.

A trend az egész világon az, hogy csak keveseknek van saját ingatlanja, a többség bérli.