Miért érdekel a történelem?

Gyerekként szenvedés, felnőttként szenvedély.

Iskolásként csak arra van idő, hogy végigrohanjon az ember a világtörténelmen (kétszer), évszámok, királyok, fogalmak, kész vége. Se idő, se energia (meg hát fiatalon legtöbbször érdeklődés) sincs a "történet" részre.

A miért?, a hogyan? mindig kimarad, erre max akkor csodálkozik rá az ember, ha felnőttként szabadidejében kezd el ebbe-abba belekapni.

A középiskolában egy felesleges és teljességgel érdektelen terrornak fogtam fel a témát.

Jelenleg azért érdekel a történelem, mert segít megérteni, hogy honnan van ez a sok antropomorf baromállat körülöttem, és az ilyen entitások beteges gondolkodási sémái valójában honnan is származnak.

Örülök a #4 válasznak. A történelem unalmas annak, aki nem érti. Aki arra kíváncsi, bármely időben miért pont úgy csinálták, mit gondoltak róla és mi jött ki belőle, az észre veheti, ma is ugyanazok a megfontolások vezetik az embert, és ha figyel, tudhatja, mit kell tennie az elősegítéséhez és mit a gátlásához. Aztán észrevétlenül azon kapja magát, egyre sikeresebb, egyre boldogabb.

A történelem a ma megértésének kulcsa. Más szóval a boldog életé.