Miért van az, hogy ha egy bizonyos történelmi témában végignézek egy előadást, ami mégsem olyan száraz, mintha egy könyvben lenne (mellesleg érdekel is a téma), mégis az előadás végén alig tudom összeszedni amit hallottam ?

Nincs ebben semmi rendkívüli, ilyenek vagyunk.

Ha mondjuk utazol a vonaton és kibámulsz az ablakon, pár másodpercig vissza tudod idézni a képet, házak a távolban, templomtorony, az előtérben tehenek legelnek, az egyik tarka, ám az utazás végére a sok feleslegessé vált információ kitörlődik, jó ha egyáltalán arra emlékszel, hogy valahol tehenet is láttál.

Ismétlés a tudás anyja, minden először egy rövid távú memóriába kerül és annak fontosnak kell lennie, hogy a középtávúba is berakódjon, külöben bármekkora is egy emberi, vagy egy gépi memória, mindenképpen gyorsan telítődne, pláne a hosszútávon is megjegyzendő dolgokra, amelyet amúgy is érdemes valamely módszeres kontextusaban rögzíteni.

Tanítottam a BME Gépgyártástechnológia tanszéken és tapasztalatom szerint a túl sok új információt lehetetlen elsőre megjegyezni. Egy idő múlva a hallgatók elszálltak, lehetett érezni nagyjából, mikor kezd leperegni a többségről az info, ilyenkor pár perc szünet jót tesz, vagy olyan közismert, vagy semmitmondó témáról való társalgás, amely nem leterhelő.

A végén nagyon jót tesz egy rövid, tematikus összefoglalás, amely kiemeli, vagy rögzíti a rendszert, de a lényeg mindig az ismétés és ha valamivel az ember többször találkozik, azt érdemesnek ítélheti a szelektáló rendszerünk, hogy hosszabb távon is rögzítse, pláne, ha az összefüggések, a háttér és az egész környezet fel lett derítve.