Józef Bem mennyire tudott magyarul?

Nem nagyon. Lengyel hazafisága miatt harcolt velünk, aztán később muszlimként is az oroszok ellen akart harcolni, de akkor ez éppen elmaradt.

Nem sokkal a szabadságharc után, 1850-ben halt meg.

Nem maradt el , ha jól tudom.

Sokan áttértek az iszlám hitre, így Kmety György Iszmail pasa, Bem tábornok Murát pasa, Stein Miksa Ferhát pasa, Guyon Richárd Hursid Paşa néven szolgált a birodalomban. Bem a Duna jobb partján levő erők parancsnoka lett, Kmetty és Stein lengyel bajtársaikkal (Władysław Kościelski, mint Szefer pasa, illetve Michał Czajkowski mint Szadik pasa) kozák és lengyel ezredeikkel feladatot kaptak a kaukázusi fronton.

Bem nem tudott magyarul és nem is volt magyar. Lengyel születésű volt és az anyanyelve is a lengyel volt. És bár a nevét átírtuk a magyar "Bem József"-re, de Lengyelországban született, Tarnów városában "Józef Zachariasz Bem" néven.

Több nyelven is tudott a lengyelen kívül, így németül és franciául is nagyon jól beszélt. Francia, lengyel és német nyelven is kiadott könyveket. Magyarországi tartózkodása alatt viszont csak néhány magyar szót tanult meg, de így is nagyon kedvelték a magyarok.

Bem valójában három nemzet hőse: Lengyelország, Magyarország és Törökország nemzeti hőse is egyben. Harcolt hadnagyként a Napóleoni háborúkban lengyel részről és francia Becsületrendet kapott Gdansk védelméért. Harcolt magyar és lengyel oldalon, és az Oszmán Birodalom hadseregének tábornokaként az Oszmán Birodalom oldalán is.

Az Oszmán Birodalom 1526 óta harcolt a Habsburg Birodalommal, és nem adta ki az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc menekültjeit. Ráadásul biztosította az oda menekülőket, hogy magukat és családjukat is biztonságba helyezhetik, és az Oszmán Birodalomból is bármikor szabadon távozhatnak, valamint még a rangjuknak és szakmájuknak megfelelő állást is kapnak.

Ezért Bem Törökországba ment és felvette a Murat Pasha (Murád, Amurat) nevet. Sok katonatiszt és 6000 magyar és lengyel katona ment ezért akkor az Oszmán Birodalomba és "tért át" az iszlám hitre. Valójában politikai menekültekkén érkeztek oda. Az oszmánok pedig nem a szabadságharcosok iránti megbecsülésük miatt fogadták be a lengyel, magyar és olasz menekülteket, hanem a szellemi frissítés európai hullámának okán. Az Oszmán Birodalomba befogadott művelt és kiváló szakismeretekkel rendelkező menekülteket felhasználták a birodalom oktatására és átszervezésére. Bem ezért is döntött úgy, hogy a török ​​hadseregben kezd szolgálni. A szultánhoz írt levelében elsősorban is politikai okokkal magyarázta a döntését és kijelentette, hogy Oroszország, Lengyelország és Törökország közös ellensége ellen akar szolgálni.

Nem beszélt magyarul. A piski hídnál állítólag csak annyit mondott: "Előre magyar van haza, hátra magyar nincs haza!"

A tiszti kar jelentős része nem tudott egyébként magyarul (Poeltenberg Ernőről például feljegyezték, hogy bár nem ismerte a nyelvet, de harcban ugyanúgy káromkodott, mint a huszárai), ellenben németül a magyar anyanyelvűek is mind beszéltek, hiszen a katonai szolgálatuk alatt a vezényleti nyelv is a német volt.

Az 1848-as forradalmak kitörése előtt is volt több magyar nyelvi törvény különféle területeken, ami már elkezdődött mint jogi reform 1790-től.

1844-re az ország kizárólagos hivatalos nyelve a magyar lett minden területen és a katonaságban is. Elvileg mindenki tudott magyarul, de a forradalmi szükség Bem esetében is kivételt jelentett.