Egy középkori harcedzett ember pl. Hunyadi János vagy Dózsa György mennyire számítana erősnek a mai korban?

Bőven erősebbek voltak. A kutatások egész skálája mutatja, hogy az emberi fizikum, erő, gyorsaság és egészség folyamatosan romlott és a legjobb bizony az ősi embereknél volt. Majd romlott az ókorra, de még az is elég jónak mondható. Majd a középkorban csökkent és mára a gépesítéssel és a modern életmóddal rohamos zuhanásba kezdett.

Peter McAllister ausztrál régész összegyűjtötte az ilyen ismereteinket.

Index

Elődeink erősebbek és gyorsabbak voltak

Többek között a történelem előtti ausztrál őslakosok megkövült lábnyomaira alapozza állítását. A nyomokat hat férfi hagyta hátra, miközben egy állatot üldöztek. Elemzésükből kiderült, hogy a vadászok üldözés közben az óránkénti 37 kilométeres sebességet is elérték - ez kevéssel marad csak el Usain Bolt olimpiai bajnok száz méteren teljesített 42 km/órájától.

A kutató szerint ha az őslakosok korszerű edzésben részesültek volna, futócipőben műanyag borítású pályán futhattak volna, könnyedén elérték volna a 45 km/órát is.

Hasonló a ruandai tutsi férfiak fölénye is. Száz évvel ezelőtti fényképeken látszik, hogy rituális ünnepeik alkalmával segédeszközök nélkül akár 2,52 méter magasra is ugrottak, ami ma szintén világrekordnak számítana.

McAllister elmélete további bizonyítékait látja az antik világ feljegyzéseiben. A római katonák például teljes vértezetben teljesítették a maratoni táv másfélszeresét egy nap alatt, Athén 30 000 evezőse pedig kenterben verné a mai angol egyetemi csapatokat. Az ausztrál őslakosok állítólag nem csak gyorsan futottak, hanem zseniális gerelyhajítók is voltak: lándzsáikat akár 110 méterre is el tudták dobni.

Különösen a neandervölgyi tett mély benyomást McAllisterre. Még a nőknek is tíz százalékkal több izomtömegük volt, mint a mai európai férfiaknak. Jóval rövidebb karjaiknak köszönhetően megfelelő edzéssel még akár a csúcsformában lévő Arnold Schwarzeneggert is lenyomták volna szkanderban - állítja a szerző.

A korai vadászó-gyűjtögető népek nagyobb izomtömegére különösen erős csontjaikból lehet következtetni - árulta el Viola Bence, a Bécsi Egyetem antropológusa a Der Standard című osztrák lapnak. Még a neandervölgyinél is erősebb volt a még korábban élt Homo heidelbergensis a maga 120 kilós testtömegével. A csontok és az izmok tömege pedig mindig a terheléshez alkalmazkodik.

McAllister a teljesítőképesség zuhanását az ipari forradalommal okolja, amelynek következtében jócskán csökkent a fizikai igénybevétel. Viola azonban jóval korábbra datálja a csont- és izomtömeg sorvadását, szerinte már a letelepedés kezdetével gyengébbek lettek a hosszú csontok, mivel a földművelés kevesebb aktivitást kívánt, mint a vadászat. Ezenkívül mára megszűnt a testi erő irányába ható szelekciós nyomás is.

[link]

Ugyanez a Phys.org oldalán.

[link]

Egy 40 000 évvel ez előtti ősünk vélhetően annyira természetes gyorsasággal rendelkezett, és akkora erővel és gyorsasággal, hogy tengerészgyalogosokat például egy szál kés esetén nagyon gyorsan leszerelt volna. (Nyilván a lőfegyvert kizártuk.)

Egy ókori harcos is kb és Hunyadi János is rendkívül erősnek bizonyulna.

Ezesetben a ma élő és ezáltal könnyen vizsgálható természeti népeknél miért nem látunk olimpikonokat megszégyenítő teljesítményeket? Egy átlagos civilizációs emberhez képest nyilván vitathatatlan az előnyük, de nem gondolom, hogy mondjuk egy átlagos busman megverne egy tengerészgyalogost kézitusában vagy szkanderban.

Ma is vannak az iparosodás és civilizáció által érintetlen népcsoportok, meg a civilizációs emberek között is akiket az emberi teljesítőképesség felső határainak karcolására treníroznak.

Mára a természeti népeknél sem általános és ebben fontos pontosítani azt a közkeletű félreértést, hogy a mai természetin népek azonosak lennének az ősi elődeinkkel (ismert néven az ősemberekkel). Nem azonosak!

És részben még náluk megvannak maradványok.

"nem gondolom, hogy mondjuk egy átlagos busman megverne egy tengerészgyalogost kézitusában vagy szkanderban"

És ugye nem ezt írtam. :)

Effélékről amúgy már sok kutatásunk van és ez nem kérdéses.

Gondolom nem igazán foglalkoztál őstörténeti ismeretekkel, de általános gyors bepótlásnak indulj ki abból, hogy amit elgondolnak általában az emberek a távoli múltban élt őseinkről, az inkább ahhoz közelít, hogy semmi sem úgy volt. :) Na oké egy-két dolog, de amúgy meg nem... :)

Másik amit félre szoktak érteni, hogy a "technológiai fejlődés" = a "minden fejlődött" elképzelésével. Egyáltalán nem azonosak ezek. A technológiai fejlődés az semmi más, mint technológiai fejlődés. Tudom, hogy jó lenne büszkén azt hinni, hogy máig mindenben csal jobb lett a társadalmaknak, csak ez sajnos nincs így.

És sok ilyenről tudunk már. Például ár nem ott tartunk, hogy a mezőgazdaság a Közel-Keleten alakult ki, hanem már több mint 10 helyszínt azonosítottunk, ahol önállóan kialakították a mezőgazdaságot világszerte. Ezt már kutatták és kimutatták 1930-ban és ráma megerősítettük és biztos. Már a wikin is ott van - 2 bekezdésben plusz a térkép.

( [link] )

Vagy például - gondolom akkor érdekes és új lesz - a régi elképzelés szerint a mezőgazdaság csak jót hozott az embereknek, de már ezt sem tartjuk igaznak. A mezőgazdasággal valójában nőtt a munkaidő és csökkent a szabadidő (és ráadásul ez is folyamatosan csökkent máig is). A növények gyűjtése és vadászat sokkal több szabadidőt jelentett, sokkal többet. És a mezőgazdaság megjelenésével romlott az egészség és az élelmiszerek választéka is beszűkült. Mára a globális szállítás persze kiegyensúlyozta az élelmiszer választék növekedését, (csak mellette meg kemikáliákat tettünk hozzá).

És a mezőgazdasággal valamennyit még az éhínséges időszakok is növekedtek, bár viszonylag kisebb mértékben, de az is némiképp gyakoribbá vált.