Nagy Sándor azért volt képes 12 év alatt bekebelezni a világot, mert elhitte az anyjának, hogy II. Philippos csak a nevelő apja, és az ő igazi apja az isten, tehát tudatosan cselekedett úgy, mintha ő egy istenség lenne, ez adta neki a motivációt?

#5

"Ezalatt Nagy Sándor elfoglalta az addig perzsa uralom alatt álló nyugati területeket(Szíria, Palesztina, Egyiptom, stb) szinte ellenállás nélkül."

Dehogy ellenállás nélkül. A kis-ázsiai görög városok persze felszabadítóként fogadták, ahogyan Egyiptom is.

De az első nagy ostrom, Milétosz bevétele után (ahol a sokkal nagyobb perzsa hajóhadat is visszaverték a tengeren), sok más várost is erővel foglaltak el. Türoszt, a legnagyobb jelentőségű levantei kikötővárost 7 hónapnyi ostrommal vette csak be, Gázát 3 hónapig, míg Halikarnasszoszt több mint 1 évig ostromolták a görögög, mire sikeresen elfoglalták.

"Ezután volt még egy nagy csata, amit III. Dareiosz szintén elveszített a túlerő ellenére, és onnan már nem volt visszaút."

Ez már a harmadik nagy csata volt, és Perzsia minden alkalommal egyre nagyobb sereggel vonult fel. Gaugamélánál már 3-5x akkora volt a perzsa had, mint a görög.

Egy kisebb tehetségű hadvezér, vagy kevésbé felkészült sereg már az elsőt is elbukta volna.

Ráadásul amellett, hogy végig túlerő ellen harcolt, ő volt a támadó fél (alapvetően mindig a hódító van erőfölényben), és ellenséges területen győzött többször is a számbeli fölény ellen.

"Perzsia szétesett, és az önjelölt kiskirályokat és hadurakat egyesével már nem volt nehéz legyőzni.

Ha úgy nézzük sok országot foglalt el, ha meg úgy, akkor "csak" a Perzsa Birodalmat."

Ezeket az önállósodó tartományokat a Perzsa Birodalom maga sem egy uralkodó élete alatt foglalta el, hanem fokozatosan.

Alexandrosz abban is kivételes, hogy a korábbi, és későbbi birodalmak több emberöltő alatt épültek ki. A mongol hódítások kivételével, amik viszont egy hatalmas, jórészt (ma is) nem, vagy alig lakott részen fújódtak fel, szemben ezzel a a Perzsa Birodalom sűrűn urbanizált volt.

Hozzáteszem, hogy Indiában is minden csatáját megnyerte, amire végképp nem állhat meg, hogy egy hanyatló birodalom maradványait gyűrte le, minthogy ezek a területek már kívülestek a néhai Akhaimenida Birodalom területén.

_____________

#8

"Mi a "dicsőség" abban, hogy valaki egy rakás agresszív vadbarmot megszervez és lemészároltat egy rakás másik embert?"

Valójában Alexandrosz a kortól szokatlanul emberséges módon bánt a legyőzöttekkel. Epheszoszban amnesztiát adott azoknak is, akik ellenezték a megadást a görögöknek. Milétoszban a perzsa oldalon harcoló, az ostromot túlélt 300 görög zsoldos is befogadta (Garnikosznál, az első nagy csatánál példát statuált a perzsa oldalon harcoló görög zsoldosokkal, de ezután egyre kevesebben maradtak ott). Babilónban Dareiosz elfogott családját meghagyta a palotában, és továbbra is urolkodói családként bántak velük - ami ellenérzéseket is váltott ki a görögök között.

Hogy a két kultúrát közelebb hozza, 10 ezer görög katonáját 10 ezer perzsa nővel házasította össze, ennek jutalmául pedig átvállalta minden adósságukat, valamint ő is egy perzsa nemes lányt vett feleségül ekkor.

Ez is kikezdte egyébként népszerűségét.

Türosz esetén, amelynek népét felkocolta, illetve rabszolga sorba vetette, érdemes hozzáteni, hogy korábban a türosziak a várfalakon, Alexandrosz szeme láttára végezték ki az elfogott görögöket. Persze, nem akarom ezt úgy feltüntetni, mintha az egész egy humanitárius misszió lett volna, mert nyilván nem. A háború mindig halállal és az anyagi javak pusztulásával jár.

De tényszerű, hogy nem megszokott módon emberséges volt a legyőzöttekkel, és ezzel fokozatosan ki is vívta saját köre ellenszenvét.

"Miért volt jó a világnak ez a társadalmi szempontból egy rákos daganat burjánzásával hasonlatos jelenség?"

A hellenizmusról, azaz a görög tudományos élet és a művészetek elterjedéséről beszélünk? A több tucat, görögök által alapított városról beszélünk? Az alexandriai nagykönyvtárról, az ókori világ kulturális fellegváráról beszélünk?