Nagy Sándor azért volt képes 12 év alatt bekebelezni a világot, mert elhitte az anyjának, hogy II. Philippos csak a nevelő apja, és az ő igazi apja az isten, tehát tudatosan cselekedett úgy, mintha ő egy istenség lenne, ez adta neki a motivációt?

Nagy Sándor birodalma a 22. legnagyobb birodalom volt. Nos voltak sokkal nagyobbak is és itt van néhány, de Sándoré közel sem a legnagyobb volt.

Brit Birodalom 35,5 millió km²

Spanyol Birodalom 13,7 millió km²

Xiongnu Birodalom 9,0 millió km²

Ming-dinasztia 6,5 millió km²

Nyugati Han-dinasztia 6,0 millió km²

Macedonian Empire 5,2 millió km²

Igen volt. Az Óperzsa Birodalom nagyobb is volt és 17-szer annyi ideig létezett.

Óperzsa Birodalom: 5,5 millió km² (ie. 550 - ie. 330) (összesen 220 év)

Nagy Sándor birodalma: 5,2 millió km² (ie.336 – ie.323) (összesen 13 év)

Óperzsa Birodalom térképe

[link]

Nagy Sándor birodalmának térképe

[link]

Alexandros-nak szimplán szerencséje volt. Amikor megtámadta a lperzsákat, akkor a birodalom már recsegett-ropogott. Nem akarom kicsinyíteni a tettét, de az ereje teljében lévő Perzsa Birodalomba már valahol Kis-Ázsia nyugati tizedében beletört volna a bicskája.

Az meg szimplán hazugság, hogy bekebelezte a világot. Az akkor ismert világnak is csak egy kisebb részét hódította meg (és az sem maradt sokáig egyben)

És - ha már a kérdésben is szerepelt - itt van világtérképen a mai államokhoz képest az elhelyezkedése Nagy Sándor birodalmának. Nem rajzoltam pontosan, csak hozzávetőlegesen, de elég messze van a világ bekebelezésétől.

[link]

"Alexandros-nak szimplán szerencséje volt. Amikor megtámadta a lperzsákat, akkor a birodalom már recsegett-ropogott."

Egyszerűen szerencsével nem lehet megnyerni húsz nagy csatát, egyetlen vereség nélkül.

Alexandrosz az egyetlen hadvezér a történelemben, aki soha nem veszített el egyetlen csatát sem. Napóleon, Julius Caesar, Nagy Frigyes, Dzsingisz kán, Nagy Szulejmán, mind veszítettek el csatát. Ez emeli ki Alexandroszt a nagy hadvezérek közül is.

"Nem akarom kicsinyíteni a tettét, de az ereje teljében lévő Perzsa Birodalomba már valahol Kis-Ázsia nyugati tizedében beletört volna a bicskája."

Ez egy közszájon forgó tévhit. Valójában ez a "haldokló" Perzsa Birodalom háromszor állított ki a hellének ellen hatalmas méretű sereget, először Garnikosznál győzött le 40 ezer perzsát - ekkor még csak a helyi szatrapák erejét -, majd Isszosznál már a Dareiosz által vezetett 100 ezer fős sereget, megostromolta Türoszt és Halikarnasszoszt, és legvégül elpusztította Dareiosz újjászervezett és szintén személyesen általa vezetett 100-250 ezer fős seregét is Gaugamélánál.

Végig 2-3x-os, vagy akár ennél is nagyobb túlerő ellenében harcolt, és egyik győzelmet aratta a másik után, hatalmas méretű seregeket ledarálva.

Az ok egyfelől saját zsenije volt, másfelől a görög hadászati fölény. Amellyel az "ereje teljében lévő" Perzsa Birodalmat is sorra verték meg a görögök, már Alexandrosz előtt másfél évszázaddal is.

Kezdve Marathónnál, ahol 10 ezer görög hoplita 2,5x-es túlerőben lévő Perzsa sereget vert szét, 203 fő elesett görög mellett.

Aztán Thermopülainál, ahol ugyan technikailag vereséget szenvedtek, azonban nem elhanyagolható részlet, hogy 5 ezer görög hoplita 50 ezer perzsát tartóztatott fel napokig, és közben elhullott 20 ezer perzsa, azaz az ott elvonult sereg mintegy fele, ötször annyian, mint a görögök halottai.

Ezzel egyidejűleg pedig a tengeren katasztrofális vereséget könyvelhettek el a görög flottától. Majdnem tízszer annyi perzsa hajó pusztult el, vagy esett zsákmányul, mint ahány a görög oldalon.

A szalamiszi tengeri csatában

kb. 370 db görög hajó vett részt, ebből 40 db süllyedt el, 800 db-os perzsa flotta ellenében, amelynek vesztesége 300 db elsüllyedt hajó lett.

Majd a téli pihenőidőszak után újraindított perzsa támadást az ókori Európa egyik legnagyobb csatájában, Plataiánál verte szét totálisan a görög városállamok egyesült hada Spárta vezetésével, véglegessé téve ezzel a perzsa hadjárat bukását Xerxész előtt. A jelenlévő mintegy 100 ezer fős, az elmúlt év alatt újratoborzott perzsa seregből itt 70 ezer(!) embert gyilkoltak le a valamivel több mint feleakkora létszámban küzdő görögök. Alig maradtak túlélők.

Ezt pedig teljessé tette, hogy Mükaléinál az ott egybegyűlt nagyjából 60 ezer fős(!) perzsa sereg is szinte mindegyszálig elpusztult a görögök fegyverei által, beleértve a 300 hajóból álló teljes hadiflottájukat is egészen annak a legutolsó darabjáig. Ez itt már nem is igazán csata volt, inkább mészárlás.

Majd pedig a Hellasz ellen induló harmadik perzsa hadjáratra készülődő sereget pedig már azelőtt elpusztították Eurimedonnál flottástul, még Kis-Ázsiában, mielőtt azok elindulhattak volna.

Mindez I. Dareiosz és I. Xerxész uralma alatt zajlott. Vagyis az "ereje teljében" lévő

Akhaimenida Birodalom idején.

Mert ennyivel magasabb színvonalat képviselt a görög sereg. Korábban is, később is.

"Az meg szimplán hazugság, hogy bekebelezte a világot."

Nem, valóban, de a világ addig látott legnagyobb birodalmát hódította meg.

A Római Birodalom sosem érte el ezt a méretet, és amit igen, azt is több nemzedék alatt. Julius Caesar fájlalta, hogy eredményei soha nem érték el ezt.

"Az akkor ismert világnak is csak egy kisebb részét hódította meg"

Ez csak egy mellékgondolat, de ez az "akkor ismert világ" szófordulat mindig visszás számomra. Kik szerint? A germánok szerint? A kínaiak szerint? A prekolumbián kultúrák szerint? Mindegyiknek más-más volt az "akkor ismert világ".

Úgy helyesebb megfogalmazni, hogy a görög által akkor ismert világ nagy részét. Ez viszont helytálló. A birodalom akkorára nyúlt, hogy azon túl a kor legnagyobb elméjének, Arisztotelésznek sem volt már nagyon ismerete.

"és az sem maradt sokáig egyben"

Egyben nem, de hadvezérei között felosztva a hellén királyságok még sokáig fennmaradtak, a hellenizmus pedig ezek után is tovább virágzott.