Miért azokon a területeken volt mindig is nagyon jelentős a nomadizmus (egészen napjainkig), ahol ez az életmód meglehetősen kellemetlen?

Ahol kellemetlenek a körülmények, ott az idegesítő emberekből is jóval kevesebb van, és ez már bőven kompenzálhat.

Nincs túlszaporodás és tömegmészárló hadjáratok szervezése, mint a "jobb" területeken.

Pont a klíma miatt volt szükség a vándorlásra. Érdemben csak az eurázsiai (klasszikus) nomadizmusról tudok nyilatkozni.

Ne úgy képzeld el, hogy a törzsek kóvályognak, mint gólyaf.s a levegőben, hanem elég kötött rend szerint zajlott. A népesség egy része vándoroltatatta az állatállományt a téli és nyári legelőterület között (ez több száz, akár 1000 km is lehet). A társadalom jelentős része egész évben a szállásokon lakott, ott pl. földet műveltek. Azonban ha az egyik törzs valamelyik legelőterületét pl. az aszály felperzselte, akkor fegyverrel próbálta megszerezni egy másiknak a lelegelőterületét, ezzel egy lavinát indítva (sok nagy belső-ázsiai népmozgásnak ez volt az origója)

Miután már sok fontos okot, körülményt leírtak, visszakérdezek.

Kérdező, ahol szerinted a nomád életmód kellemetlen, mi lenne kellemes? Ami élhetőbb körülményt teremt? E területek alaposabb vizsgálata választ ad arra, a népek mindig optimálisan választottak. Akik mégsem, azokat nem vizsgálhatod, mert eltűntek.

Bárminek nevezzük, az élet egy gazdasági folyamat. Az élethez élelem kell, amit meg kell szerezni. Gyakran többet szerzünk vagy hiányunk van, ezért alakul ki a kereskedelem. Igényünk van nemcsak enni, de kényelmesen élni, mást cselekedni, mint amit munkának hívunk. Ha nincs hozzávaló, készítünk. Ha nincs miből szerzünk. Ehhez el kell menni máshová, felkutatni, hol van nekünk szükséges forrás. Ha van lehetőségünk, teremtünk bázist, mert az olcsóbb, kevesebb munkával jár, egyáltalán, megteremthető. Ha nincs lehetőségünk, odébb állunk, családostól. Ugyanezt teszik a vadállatok élelemszerzési céllal, a vándormadarak fajfenntartási céllal. Néha az eredeti ok elsikkad, nehéz újra megtalálni, de volt, ez egészen bizonyos. És kivétel nélkül a megfelelő élet fenntartása, vagy fajfenntartás miatt. Amikor ez kialakult, más lehetőség nem volt. Ezért alakultak ki az üdvözlés ceremoniális formái is. Találkoztunk, nem rabolni jöttem, hanem tudakozódni vagy véletlenül. Vedd észre. Érdekes módon ez megegyezés nélkül is működött, mert minden viselkedésmódnak megvannak a jellegzetes mozgásformái (testbeszéd).

Amikor a mai ismeretek mellett vizsgálunk valamit, tudni kell, egyfelől az ember szokásai rabja (jól megtapasztalt életfenntartási okokból), másfelől nagyobb csoportok esetén szervezés, ehhez különféle tárgyi dolgok kellenek, azaz egy nagyobb csoport életéhez szabályok, szerepkörök, ezek eszközei, netán intézményei tartoznak. Ha új helyzet alakul ki (pl. honfoglalás), akkor a régi szabályok, szerepek, intézmények helyett újak kellenek. Ezek megalkotása, a szerepkörök betanulása (iskola nincs, csak saját tapasztalat van) rengeteg időt igényel, nagyobb csoport esetén sok sok évet. A magyaroknak másfél évszázadot, és akkor is csak brutális eszközökkel lehetett az újat elfogadtatni (ennek is megvan a jól meghatározott oka, és ezzel mindig - ma is - dzámolni kell).

"Kérdező, ahol szerinted a nomád életmód kellemetlen, mi lenne kellemes? Ami élhetőbb körülményt teremt? E területek alaposabb vizsgálata választ ad arra, a népek mindig optimálisan választottak. Akik mégsem, azokat nem vizsgálhatod, mert eltűntek."

Ez nem teljesen igaz, nem minden térségben volt nagy verseny, ritkán lakott de termékeny térségekben (mint az amerikai kontinens, különösen a déli része) az optimálistól távol eső életmóddal is elég jól el tudtak lenni.