Mi maga a demokrácia ha ebben a rendszerben is egy önjelölt kis számú elit dönti el miként éljen a többség?
A népakarat egy nagyon demagóg szöveg.
Most minden új intézkedés amit le akarnak nyomni a torkunkon mint például amik járványokkal, háborúval, klímaválsággal, genderrel stb kapcsolatos nem a népakarat szerint kerülnek a diszkurzus középpontjába hanem egy szűk kör elképzelése szerint, vélhetően megalomán jellemvonások eredményeként és az átlag szavazó mérhetetlen lenézése és ostobának tartása mellett.
Mi a demokrácia, ha a népnek nincs beleszólása az irányba, max választhat egy két opció közül amit a kevesek elébe raknak?
A demokrácia (szó szerint a nép uralma) az ókori Görög városállamokban volt érvényes, és teljesen másképp működött, mint ma. Mai jelentése is más: a többség uralma, azaz a többség akarta érvényesüljön. Ez abból a megfontolásból következik, hogy amit a többség akar, az nyilván a többségnek jó.
Ez igaz volt az ókorban és nem igaz ma. Ugyanis ma a fejlődés következtében minden sokkal összetettebb, így egy állam irányítása is. Ugyanakkor a fejlődéssel együtt járt a kommunikáció fejlődése is, elsősorban a manipuláció. Azóta tudjuk hogyan működik a manipuláció, és ez ellen roppant nehéz védekezni. Aki nincs megfelelő információ birtokában, annak lehetetlen is. Ráadásul egy tévképzet jellemzően eg életre megmarad.
Ezért a a demokrácia csak jóindulatú emberek kezében az, ami jó a többségnek. Rossindulatú emberek úgy ki tudják forgatni, hogy keményebb eszköz, mint egy durva diktatúra.
Az a demokrácia, amit itt sokan képzelnek, már régóta nem létezik. Ma a dolgok nem többségi elven, hanem az erő elvén dőlnek el, csak az emberek esetén a furfang is erőként működik, a hazugság is, a média is rossz kezekben. Minden törvényannyit ér, amennyit a felhasználói. Minden demokrácia annyit ér, amennyit a társadalom, ahol működik. Mert az emberek egy kis csoportjának teljesen más az érdeke, és ha ez ellen nem áll szemben az emberek nagyobb csoportja, akkor az áhított dolog működésképtelen. A haszonélvezői demokráciának hirdetik, a károsultjai meg nem merik diktatúrának nevezni, gyakran azért, mert fogalmuk sincs, mi is a diktatúra. Nem árt tudni, ha megnézzük egy ország gazdasági állapotát, és a társadalom szerkezetét, pontosan meg lehet mondani, hol áll a demokrácia - diktatúra skálán. Például Magyarország a totális diktatúra közelében van, csk azért nem odébb, mert uniós tagként bizonyos formalitásokat nem lehet átlépni. De ezok már rég csak üres formalitások.
Ezért a megállapításért úgy kétmillió ember gátlás nélkül nyilvánosan megkövezne, ha ezt a javaslatot kapná.
Ugyanakkor az igazi demokrácia is az lenne, hogy sokkal gyakrabban hirdetnének referendumokat, népszavazásokat, amit Magyarország gyakorol jelenleg a leggyakrabban. De britek is megtették egy párszor, lásd Brexit.
Persze ez még mindig nagyon kevés.
A legtöbb országban nincs ilyesmi, és csak annyi történik, hogy a kapmányban beígért tevékenységek kevesebb mint 10%-t valósítják meg.
15
Nem. Azt írtam, hogy sehol nincs igazi demokrácia, és Magyarország is gyerekcipőben jár. Sokkal több kérdéskörben meg kéne kérdezni a lakosságot. Ugyanakkor lehetnének hivatás és szakmafüggő népszavazások is, tehát ha egy téma nagy szakavatottságot igényel akkor csak egy bizonyos végzettséggel, vagy bizonyos munkakörben gyakorló szavazókat kérdeznék meg.
#16 Normál esetben egy törvénytervezettel elkezd kampányolni egy politikus vagy párt. Kialakul egy társadalmi vita, végigbeszélnek több verziót, mérlegelik a következményeket. Erre több hónap, vagy akár több év is elmegy. Ha kikristályosodik a javaslat, akkor a parlament is tárgyalja, majd elfogadja, ha a többség jónak tartja. Ezt követően a hatálybalépés sem másnap lesz, hanem több hónap, vagy akár több év múlva és addig is van lehetőség változtatni rajta, ha a körülmények megkívánják, illetve alaposan felkészülni az érintetteknek a változásra.
Egy ilyen rendszerben legtöbbször nincs szükség népszavazással legitimálni a döntést (már csak azért sem, mert egy népszavazás általában csak igen vagy nem között dönthet, és a legtöbb kérdés ennél sokkal árnyaltabb).
A demokrácia kicsit árnyaltabb, mint az itt írtak.
Egy működő (ébredő) demokráciában a kormány és a parlament egymásra utaltan törvényekkel terelgeti a népet a jó irányba.
Ha ez a rend sérül, akkor a népnek lehetősége van a következő választásokon új képviselőket választani. Ha ezt nem látja célravezetőnek, akkor az a dátum bele kerül a történelemkönyvekbe:
1848 március 15
1956 október 23
Érdekes módon egyik magyar dátum sem hozott demokráciát. (vagy részben mégis?)
Volt ország, ahol a leválthatatlan vezetőt egyszerűen megölték (hiába volt a Kárpátok Géniusza nem ismerte fel idejében a veszélyt), de kicsit visszább menve a történelemben: XVI. Lajos sem tudott idejében elmenekülni.
A demokrácia szó eredete ógörög:
Démosz: nép-
Krácia : uralom.
Namost az ural szó az egy ige, vagyis cselekvést jelent.
Tehát a demokrácia egy olyan helyzet, ahol az emberek megvédik az érdekeiket.
Ha jó sokan nem csinálnak semmit a saját érdekükben, akkor néz ki úgy a világ, ahogy most látod.
Vagyis a demokrácia állapota pontos jelzője annak, hogy az emberek mennyire hajlandóak tenni valamit.
Az átlagembert kell felemelni, ahhoz, hogy jobb társadalmunk legyen.
Ami én tudnék ajánlani, hogy előszőr tanulj meg tanulni, hogy értsd, hogy mi történik körülötted.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!