Marcus Aurelius - a legintelligensebb uralkodó a történelemben?

Nem feltétlenül. A keresztényüldözés kissé negatívabb oldalát mutatja.

Meg most uralkodókba beleszámolnád az elnököket is? Meg általános intelligenciáról van szó, vagy konkrétan a politikához kapcsolódó készségek?

#3, egy kérdést tegyél fel: mai mércével nézve helyes, hogy emiatt az életükkel fizettek?

Ha nem, akkor nagyjából ki lehet jelenteni, hogy bármelyik liberális demokrácia vezetője ezen a téren magasabb szinten áll.

Emellett kijelenthető, hogy nem ismerte fel, a teokráciák bukásra vannk ítélve.

A kora mércéjével mérve kiemelkedő, de nem biztos, hogy a későbbi korok nem hoztak nála intelligensebbet. Persze ezek megítélése nehéz: pl. Woodrow Wilson az egyetlen tudományos fokozattal rendelkező amerikai elnők, történész volt, a Princeton elnöke. Az I. vh. utáni víziói sokak szerint megelőzték a korát. Azonban mára a meítélése sokat változott, a jellemhibái hangsúlyosabbá váltak.

Thomas Jefferson is egy polihisztor volt, jelentős szerepe volt az Egyesült Államok születésében, de a rabszolgasággal kapcsolatos felfogása problémás.

Abraham Lincoln művelt volt, bár nem kiemelkedő, viszont elképesztő tehetsége volt abban, ahogyan az emberekkel bánt.

Azért az a keresztényüldözés nem ennyire egyértelmű.

A Római Birodalom vallási toleranciája meglepően erős volt, még korunk mércéjéhez képest is. Mindemellett a szentségtörést, a blaszfémiát szigorúan büntették. M. A. uralkodása kezdetén a keresztények száma rohamosan nőtt.

Sajnálatos módon azonban a hatalmas birodalomban különféle szekták, felekezetek alakultak ki, amelyek nem tagozódtak be az akkor már kialakult, vagy egyes területeken kialakulóban szerveződő őskeresztény Egyházba és annak tanait sem vették át teljesen.

Meglehetősen homályos időszak ez a vallástörténészek szerint is, de annyi nagyon valószínű, hogy több tucat - némelyik elég nagy létszámú - szekta, mint manapság a Jehova Tanúi alakult ki a birodalomban éppen a vallási tolerancia miatt.

Valójában az üldözésüket az akkor már meglehetősen befolyásos keresztény Egyház szervezte meg olyan jogi alapokra helyezve a vádakat, amelyek a római vallási élettel szemben, amibe az összes vallás és istenség tisztelete beletartozott, elkövetett szentségtörésekre voltak alapozva a vádak.

Így lényegében kihasználva a római jogrendszert és vallási életet, meg a közigazgatást, a keresztény Egyház üldözte a neki nem tetsző keresztényeket, kihasználva az akkor már komoly befolyását.

Egyre több jel mutat erre.

Sőt arra is, hogy éppen a Sztoikus filozófiát valló császár állíttatta le a kialakulóban lévő vallási türelmetlenséget, így az ő uralkodása alatt nem sikerült megszüntetni a kereszténység széttagoltságát, így az még sokáig fennmaradt és különösen a kereszténység államvallássá tétele időszakában folytak később iszonyú öldöklések, hogy kiirtsák a különböző szektákat és egyesítsék a vallást, ám ez nem sikerült, mert még a Birodalom bukása után is évszázadokig öldösték az eretnek keresztényeket.

Egyes szekták később hatalmas jelentőségre tettek szert, ilyenné vált a később kialakult arianizmus, amelynek híveit iszonyatos üldözéssel irtotta a keresztény Egyház, de sokáig mindhiába.

A Nyugatrómai Birodalom szétesése után több, pl. a gótok vagy longobárdok által alapított európai államban hivatalos államvallás lett az arianizmus, amely ekkorra már a kereszténység egyik ága lett.

A gótoknál a toledói gót királyságban a harmadik toledói zsinatig (589) maradt meg. A longobárdoknál 603-ban Adaloald a „hivatalos” katolikus hitre tért, de Itália északkeleti része továbbra is ariánus (és „pogány”) maradt, ami miatt állandósult a keresztény egyház általi keresztényüldözés, melynek nem ismert hivatalosan a vége. Az arianizmus Észak-Afrikában az iszlám hódítással tűnt el végleg, Európában pedig csak a frankok megtérésével (8. század) kezdett végérvényesen leáldozni a germánok körében is.

Maga Marcus Aurelius vallási kérdésekkel nem sokat foglalkozott, ideje nagy részét lekötötte a birodalma határainak védelme, a pártusok és a germánok visszaverése. A harcok nagy kiterjedésű frontszakaszon és különböző helyeken folytak. Előbb a markomannok és kvádok, egy évre rá pedig a szarmaták, jazigok ellen győzött (170–174; 175)

Ellenségeit a Birodalom érdekeinek megfelelő békére kényszerítette. Az esetleges újabb támadások ellen katonasággal erősítette meg a határon épített védelmi rendszer (limes) táborait. A térség tartós rendjét úgy is biztosítani remélte, hogy a határtartományokba idegeneket telepített. A telepeseknek olyan jogokat adott, amelyek alapján azok colonusok lettek. Ezzel hozzájárult a dunai provinciák gazdasági megerősödéséhez, városaik fejlődéséhez, például Pannóniában.

A császár valóban kifejezetten művelt és intelligens volt és a sztoikus filozófia egy késői követője, de azt nehéz lenne eldönteni kritériumok hiányában, hogy az uralkodók között milyen helyezést érhetne el, ha lenne ilyen intelligenciaverseny.

Ez, hogy melyik uralkodó volt a legintelligensebb, ezt így nem lehet és nem is érdemes kiválasztani. Általában az uralkodók nagyon tanultak és műveltek voltak, több nyelven beszéltek. Különbségek persze voltak közöttük, de általában véve is intelligensnek mondhatóak voltak. Mindenesetre ezt így kiválasztani nagyon fölösleges lenne. Itt van hozzá viszont intelligenciában még uralkodók, összevetésképpen.

VI. Mithridates

VI. Mithridates (Mithridatész) (ie. 135-ie.63) a Pontusi Királyság királya.

(VI. Mithridatész Eupatór, Mithridates VI., Mithridates Eupator, Mithridates Magnus, Mithridates the Great)

VI. Mithridates a Fekete-tengernél elterülő, a mai Törökországot lefedő ókori Pontusi Királyság uralkodója volt ie. 120-tól ie. 63-ig. Az ókori uralkodó a környező népek 22 nyelvét és dialektusát folyékonyan beszélte, ami még ma is komoly teljesítménynek számít.

( [link] )(Megj: valószínűleg inkább 25 nyelven beszélt.)

VII. Cleopatra

Cleopatra VII Thea Philopator (ie.51-ie.30) (VII. Kleopátra, VII. Kleopátra Philopatór)

VII. Cleopatra egyiptomi fáraónő volt Egyiptom Ptolemaioszi Királyságában. Anyanyelve a koine görög és megtanult összesen 9 nyelven, így beszélt egyiptomi nyelven, héberül, arabul, szír nyelven, a médek és pártusok nyelvén, a trogloditák nyelvén, etiópul és természetesen még latinul is.

( [link] )

Minden uralkodót figyelembe véve Marcus Aurelius a Top5-be se fér bele. Római császárok között is akadt nála intelligensebb, és az uralkodók amúgy sem ez alapján érdemes kategorizálni.

Augustus Caesar sokkal többet tett a birodalomért, Traianus es Constantinus is. Szóval nagylelkűen esetleg a harmadik helyre kerülhetne, de ha Julius Caesart is számoljuk, akkor már kapásból negyedik.

Mindenkori uralkodókat nézve pedig sehol sincs… Augustus, Chinggis, Timur Lenk, III. Alexandros, Napoleon, stb.

Marcus Aurelius a filozofikus oldala miatt van felmagasztalva manapság, de olyan intelligens es reformer nem volt.