Ha nem létezett ókori Görögország akkor az ókori Hellász mi volt tulajdonképpen?
Azokat a területeket nevezzük ókori Hellásznak ah görög nyelvű, és írású emberek tehát a görög nép élt(?) Viszont akkor az ókori Hellász csak egy összefoglaló név erre a területre, ahol több görög városállam (polisz) létezett.
Annyira nem létezhetet Hellász mint birodalom, sem az ókori Görögország mint birodalom vagy mint ország, hogy ezek a poliszok sokszor harcoltak is egymás ellen ?
Kedves kérdező!
Az ókori Hellász területén több kisebb-nagyobb állam, jellemzően, de nem kizárólag városállam létezett.
Ezeket szoros kulturális, vallási egység és nyelvi rokonság kötötte
ossze. Maguk az ókori görögök is gy szerves hellén egységnek látták magukat.
Vagyis Hellász esetében egységes antik görög kultúráról beszélhetünk.
Az igaz, hogy a görögök között volt "görögségtudat", amit sok minden jelez, pl. hogy közösen rendeztek sporteseményeket (olimpia), közös vallásuk volt (pl. a delphoi jósda és más vallásos/szakráris helyek egyaránt közös hellén dolgok voltak), közös nyelv és kultúra stb. Nem véletlen, hogy azt tartották barbárnak, aki nem beszélte a görög nyelvet, azaz a görögül beszélők közösségébe tartozónak vallották magukat. A "Hellász" ezt az egységességet fejezte ki (bár sok más helyen is éltek görögök szép számmal).
Viszont ez nem jelentett politikai egységet, mert a görögök számára az alapvető politikai egység a polisz volt, és a polisz volt az önidentitásuk alapegysége is. Vagyis a ma emberétől eltérően számukra, a "ki vagy te?" kérdés az nem nemzetiségi hovatartozást jelentett elsősorban, hanem a poliszhoz tartozást. Vagyis pl. egy athéni ember először athéninak tartotta magát (vagyis tágabban attikainak), utána iónnak, és csak azután hellénnek. A poliszhoz tartozás egyébként nem a várost magát jelentette, amikor pl. a görög-perzsa háborúk során a perzsák elfoglalták és lerombolták Athént a lakosság pedig elmenekült, akkor a polisz élete ugyanúgy folyt tovább ott, ahová menekültek.
Ahogy utaltam rá, törésvonalat jelentett a népcsoporthoz való tartozás is, hogy egy városállamban ión, dór stb. görögök éltek. Ha két városállam ión volt, akkor azok közelebb érezték magukat egymáshoz egy harmadikhoz képest, amelyik adott esetben dór volt...
A görögök történetük során a Földközi-tenger medencéjében szerteszét alapítottak városállamokat Hellászon kívül is (sőt, a Fekete-tenger partvidékén is). Ezek a városállamok az anyaállamukkal tartottak szoros kapcsolatot továbbra is, vagyis itt az identitástudatban ez benne volt, hogy mi volt az anyaváros.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!