Ha Franciaország történetének nagy részében a többség nem beszélte a francia nyelvet, akkor mit beszéltek?

A flamand, a baszk, a normann, breton, katalán, okcitán, elzászi,oil, frankoprovanszál

XII. Lajos 1510 júniusában kiadott rendelete is igen jelentős lépés volt a dialektusok védelmében:

'Elrendeljük, hogy ezentúl minden büntető eljárás és vizsgálat, bármilyen formában is történjen, a vidék népének nyelvén íródjon (...), mivel egyébként semmilyen hatásuk és érvényük nem lesz.'

Ennek hatására alakult ki az a nyelvileg igen sokszínű Franciaország,

Gondolom te tetted fel pár napja a másik francia nyelvvel kapcsolatos kérdést is. Érdemes lehet a kezdetektől nézni, mivel a francia több nyelv keverékéből alakult ki. Vagyis a középkorban sem a francia dialektusait beszélték, hanem ősi, ókori nyelveket, plusz kezdett a francia is kialakulni. És el lehet sorolni jónéhány nyelvet, hogy miket beszéltek 1800 környékén, de még mindig megmarad a kérdés, hogy az hogyan lehet?

Általában le szokták egyszerűsíteni úgy, hogy a francia a latinból alakult ki, mint a "latin nyelvek" ("újlatin nyelvek", "román nyelvek", "romantikus nyelvek") egyike. Ez nyilván egyoldalúan és részrehajlóan a latinra helyezi a hangsúlyt.

LATIN - FRANCIA - LATIN NYELVEK HASONLÓSÁGAI

Ha beírsz akár csak a fordítóba alapszavakat - nyilván nem modern kori szavakat - akkor a hasonlóság valóban kisejthető belőle, még nyelvészeti ismeretek nélkül is. Itt vannak táblázatok a hasonlóságokról.

[link]

[link]

[link]

Itt pedig egy szókészlet hasonlósági százalék táblázat a latin nyelvek között.

[link]

ÓKORI ÉS KÖZÉPKORI NÉPNYELVEK

Többnyire úgy terjedt el, hogy "A francia a latinból fejlődött ki". Viszont a latin nyelvek (és a francia is) nem csak a latinból, pontosabban a vulgáris latinból alakultak ki, csak szeretik "latin centrikusan" ("rómacentrikusan") bemutatni és azt hangsúlyzoni, hogy latin eredetű - bár ez nyilván nagyrészt így is van. Közben viszont az ilyen bemutatással lényegében a saját őseiket mellőzik és azok nyelveinek szerepét is, akiknek nyelvei ott vannak a kialakult mai latin nyelvekben és a franciában is. A francia (is) a római- és a latin előtti népnyelvekből és plusz a római vulgáris latinból vegyültek össze és nem csak a latinból keletkeztek.

ÓKORI NÉPEK

Franciaország területen a rómaiak előtt és a rómaiak korában is (Római Gallia ~ie. 58-486) főként három népcsoportot írnak le a rómaiak és görögök is. Gallok (kelták), aquitaniak (protobaszk, ~baszk) és a belgaek (belgák). A keltákat az ókoriak "galloknak" neveztek (és a gall egy kelta nyelv). A három többségi nép mellett éltek még ott vaskonok, ligurok, ibériaiak, germánok... Róma a 3. századtól befogadta a germán népeket szükségből munkaerőnek, és betelepültek, burgundok, alemannok, frankok, vizigótok.

Persze a római korban a tudományos, hivatali és egyházi nyelv a latin volt, de a lakosság túlnyomó többsége a népnyelveket beszélte (egész Európában is). Lényegében többnyelvűek voltak a latin kényszer miatt. A több évszázadnyi római és gall együtt élés folyamatosan táplálta a gall és latin nyelv vegyülését és a helyi latin dialektusok gyorsuló ütemben tértek el az eredeti latintól. A Római Birodalom után a gall elit tartotta inkább a latin nyelvet és az alsóbb osztályok tovább vitték még a gallt is.

KÖZÉPKOR

Róma után is még sokáig egy sor nyelvet beszéltek regionálisan és nagy mértékben a mai Franciaországgal határos területek nyelveit is - baszk, elzászi, kelta, gall, holland, korzikai, lorraine frank, okszitán, picard, savoyard, vallon, breton, katalán, flamand, stb.

A köznép által fokozatosan megtanult latinból helyileg jellemző dialektusok alakultak ki, ami gall-római ("galloromán", "Gallo-Romance" nyelv, ~600-900) keveréket alkotott. A gall nyelvűség nagy számban beszélése még a 6. századig megvolt Franciaországban és ez tovább segítette a nem tisztán latin eredetét a franciának egy folyamatos gall nyelvi behatással, keveréssel. Az első ófrancia nyelvemléket, a "Strasburgi Eskü"-t 842-ben írták Strasbourgban.

A francia így nem csak a latinból fejlődött ki, hanem sok latin alappal és más nyelvekkel keveredve alakult ki. A latinon kívül három nyelv volt nagy hatással rá, a gall, a frank és a normann. A középkorban Észak-Franciaországban hollandul beszéltek, és lényegében belga illetve flamand nyelven. Franciaország dél-nyugati területén baszk nyelven. Korzikán az olasz és a korzikai nyelvet beszélték. Máig is beszélnek régről maradt helyi nyelveket, mint a kelta, breton, baszk, okcitán, stb. Itt egy regionális nyelvi térkép Franciaországról.

"Franciaország és Belgium, valamint a határ menti régiók nyelveinek és dialektusainak térképe:"

[link]

( [link] )

Itt van ókori és mai térkép amiken láthatóak a hasonlóságok, hogy az ókorból maradt meg nyugaton a "pictones"-"poitevin", vagy a "santones"-"saintongeais", stb népnyelvek.

Gallia népei a római hódítás előtt ~ie. 50 környékén:

[link]

Gallia népei ie. 59:

[link]

Franciaország mai nyelvei és dialektusai:

[link]

A FRANCIA MINT HIVATALOS NYELV

I. Ferenc francia király (I. Francois, 1494-1547) 1539-ben rendeletet adott ki, melyben a francia nyelvet a királyság igazgatásának és igazságszolgáltatásának minden jogi és anyakönyvi intézkedésében előírják, a latin helyett. Addig a hivatalos dokumentumok latinul íródtak. Ezzel I. Ferenc király a franciát tette a Francia Királyság hivatalos nyelvévé a 16. században.

1635-ben megalapítják a "Francia Akadémia"-át ("Académie française") aminek fő feladata a francia nyelv védelme és francia szótár és helyesírás készítése.

Az ófrancia számos dialektusra oszlott és a modern francia a Párizs környéki franciából ("francien") alakult ki és abból lett a standard francia. I. Ferenc alatt a francia főváros Párizs, így a párizsi francia is magától értetődően lett kiválasztva hivatalos nyelvnek. Érdekességképpen a Párizs régiójában élő gall törzs neve már utal a Párizs névre, és a terület gall lakosságát Julius Caesar "Parisii" néven említi. Strabo és Ptolemaiosz "Parisioi" néven, Plinius "Parisi" néven.

Az 1789-es francia forradalom korára már lényegében kialakult Franciaország mai területe, de még mindig sok helyi nyelvet használtak. Főként az írástudók két vagy három nyelvűek voltak és vannak feljegyzések a nyelvi nehézségekről bizonyos távolságokon túli utazások esetében. Nyilvánvaló szükség volt egy egységes köznyelvre is a hivatalos mellett. Országos új nyelvi politikát is kialakítottak és 1882-ben kizárólagosan francia nyelvű oktatást vezettek be a regionális nyelvek és dialektusok helyett (valamint az oktatás kötelező és ingyenes is lett). Ebben a törekvésben benne volt az egyháztól és a latintól való elválasztódás szándéka is.

Mellékesen az arab:

Az Al-Andalus (711-1492) arab megszállásának időszakában a muszlimok eljutottak Dél-Franciaországban Narbonne városáig is, ami 719 és 759 között az Omajjád kalifátushoz tartozott. Ez kb 100 km-nyire van Franciaország déli határától. Így részben valóban találhatóak arab feliratok Franciaország területén és arab szavak is bekerültek a franciába, de nem arabul beszélt a lakosság.

ÉS MÉG RÖVIDEN ÖSSZEFOGLALVA

A francia nyelv kialakulásának téves elképzelése:

"A francia a latinból fejlődött ki." Ez tévesen túlegyszerűsített így.

Vagyis nem: latin → francia.

A francia nyelv kialakulásának tényleges vázlata:

gall → gall + latin → galloromán → ófrancia → francia

# 5

IDÉZLEK: "A francia nyelv kialakulásának tényleges vázlata:

gall → gall + latin → galloromán → ófrancia → francia."

EZ ÍGY NEM IGAZ.

A francia latin nyelv, mert nyelvtanilag semmi köze a kelta

gallhoz.

A francia nem egy gall-latin keveréknyelv, hanem a vulgárlatinból alakult ki.

Egyébként a galloromán is latin nyelv.

Talán olvasd el újra...

- Académie française - Francia Akadémia

(A francia nyelv akadémiája)

A francia nyelv születése és fejlődése

A francia egy romantikus nyelv. Nyelvtana és szókincsének nagy része a latin szóbeli és népszerű formáiból származik, mivel a használat a római Gallia kora óta átalakította őket.

[link]

- The University of Texas at Austin

Linguistics Research Center

Ezek közül az (ó)francia több, különböző nyelvcsoportot képviselő nyelv közötti nyelvi érintkezés eredménye: a kelta (gall), itáliai (latin) és germán (pl. a frank, a frankok nyelve).

[link]

- Alloprof - francia oktatási oldal

A francia nyelv születése és fejlődése

A francia nyelv a 9. század környékén született a latin, a germán és a frank nyelv keverékéből.

[link]

# 7

Nem ártana, ha tudnád értelmezni az általad linkelt oldalak szövegeit.

IDÉZLEK: "- Académie française - Francia Akadémia (A francia nyelv akadémiája)"

NEM! Az Académie française nem a francia nyelv akadémiája, hanem a francia tudományos akadémia, ugyanaz, mint nálunk a Magyar Tudományos Akadémia.

AZ ÁLTALAD IDÉZETT SZÖVEG FRANCIÁUL: "Le français est une langue romane. Sa grammaire et la plus grande partie de son vocabulaire sont issues des formes orales et populaires du latin.."

ENNEK HELYES FORDÍTÁSA: "A francia egy román (= LATIN) nyelv. Nyelvtana és szókincsének nagy része a latin szavaiból és népi formáiból származik..."

Feketén-fehéren ott áll, hogy a francia NYELVTANA LATIN, TEHÁT LATIN NYELV.

Az "Académie française"-ban a "francia" az a francia nyelvet jelenti és annyi mint "Francia (nyelvi) Akadémia". A többi tudomány akadémiája megvan náluk is, csak az külön van. Olyan mintha nálunk a "magyar" szót a magyar nyelvre értenénk, mivel többértelmű szó ez nálunk is.

.................................

— Académie française - fr.wiki

(Francia Akadémia)

A jobb oldali alap adatoknál:

"Tevékenységi köre: francia nyelv"

[link]

.................................

— Académie des sciences (France) - fr.wiki

(Tudományos Akadémia (Franciaország))

A jobb oldali alap adatoknál:

"Tevékenységi köre: biológia, kémia, számítástechnika, matematika, mechanika, orvostudomány, fizika, a világegyetem tudománya."

[link]

.................................