Középkorban hogy védték meg magukat a tanyasiak, kereskedők, majorok, faluszéliek a rablóbandákkal szemben?
Középkorban nem volt közrend, nem voltak rendőrök, seriff, csendőr, stb. Annyi volt az igazságszolgáltatás, hogyha valakinek valami kínja volt akkor a egyházmegyei bíráknál, földesúrnál vagy a királyi tanácsoknál tehetett panaszt.
Közben meg felfegyverzett 10-20 fős bandák ha odamentek egy parasztkunyhóhoz ahol a gazdának egy kapanyele volt maximum. Ezek a rablóbandák elképzelésem szerint korlátlanul bármit megtehettek. Ha megöltek egy tanyasi marhapásztort, az mire kiderült több hónap lehetett, illetve szemtanúk hiányában sosem derült ki hogy ki tette.
Merle, aki tanár volt, írt egy regényfolyamot Francia história című kezdő kötettel, ami a 16.-17. században játszódik és számos történet van benne erről a témáról.
Azért a nagyobb városokban volt királyi katonaság, íjászok, királyi hadnaggyal, akik rendfenntartó szerepet is vállaltak egy adott területen.
Amennyiben kevés volt a létszám, kérhettek segítséget a helyi nemesség képviselőitől, akik saját fegyvereseikkel segítették az igazságszolgáltatást, de az egyháznak is voltak fegyveresei, így a kisebb fosztogató csoportokat általában elég könnyen fel tudták számolni, bár többször is megesett, hogy nagyon elszaporodtak az ilyen rablások, fosztogatások, vagy komolyabb létszámú rablóbandák szerveződtek, akikkel már nem nagyon bírtak, csak alapos előzetes szervezéssel, nagy erőket felvonultatva.
Azért is volt ez már komoly helyzet, mert a nagyobb bandák nemegyszer háborús időszak után képzett és jól felfegyverzett zsoldoskatonákból szerveződtek, akiket vagy elbocsátották valamiért, mert mondjuk nem tudták fizetni a bérüket, vagy maguk szöktek el, mert lezüllöttek rablóvá, ugyanis a fegyvertelen polgárokat kisebb veszéllyel sanyargathatták, mint hasonlóan képzett katonai ellenfelek ellen harcolni.
A könyvekben a vallásháborúk kora elevenítődik fel, meg a száz, illetve a harminc éves háború is, meg főleg a spanyol-francia háborúk, ha érdekel az ilyesmi, javaslom olvasd el.
Nem véletlenül büntették a középkori Magyarországon a "kóborolókat", illetve volt szükség gyakran "útlevélre" a lakhelytől távolra való utazáshoz.
Voltak a városoknak, királynak, püspököknek, nemeseknek katonái, akiknek nyilván feladata volt a kvázi rendfenntartás az adott várhoz, apátsághoz, városhoz stb tartozó területeken.
Aki nem helyi lakos volt, attól számonkérték, hogy mit keres arra, mi dolga van ott.
Gyakoribb volt, hogy maguk a helyi katonák sanyargatták a népet, mint hogy illegális bűnbandák. Az uraknak akkor is érdekükben állt, hogy ne legyen konkurencia ezen a téren.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!