Egy atomháború esetén melyik lenne a biztonságos ország?

Ez attól függ, hogy kik vívnák azt a háborút. Ha ismeretlen a felek kiléte, akkor csak az összes nukleáris fegyverrel rendelkező államot lehet figyelembe venni és azok az alábbiak.

Térkép:

[link]

Feltehetően nem vennének részt benne más országok, kivétel, ha bele nem rángatják azokat.

És ezek szerint a kerülendő régiók: Egyesült Államok, Európa, Oroszország, Kína, India, Közel-Kelet.

Még rövidebben: Észak-Amerika és Eurázsia.

A biztonságosnak nevezhető régiók pedig:

Dél-Amerika, Afrika, Ausztrália, Indonéziát övező szigetvilág, Óceánia.

Bhután nagyon közel van a célpont és résztvevő Kínához. Zambia, Paraguay és Mauritius már elég félreesőek lennének megfelelőnek tűnik, mivel nem lenne résztvevő és célpontnak sem tűnik.

Az utólagos szennyezést pedig a levegőben lebegő porszemcsék viszik tovább, így a Föld globális légáramlatait kell figyelembe venni az utóhatások elkerülése végett. És ott is a déli félteke jön ki jól, mivel az északi félteke levegője és a déli félteke levegője általában nem keveredik egymással. Illetve az Egyenlítő vonalában van északi-déli keveredés, így az Egyenlítőtől délebbi területek az előnyösek.

Mindkét összevetésben a déli félteke jön előnybe, mivel a nukleáris f. országok északi féltekések és az utólagos szennyezésnél is a déli félteke a jobb.

.............. linkek .................

[link]

[link]

[link]

Ha lenne ilyen ország, már elkelt volna. Nem ugyanaz, ha egyesek ebben vélekednek valamiről. Vélekedni lehet. Tudni nem.

Tetszik nekem az a túlélő bunker. Mi jelent? Egy évet él túl? Tízet? Mindet? És ott mit csinál? Az ilyesmire mindig a nem gondolkodók kapják fel a fejüket.

De mégis! Mi lehet a túlélés záloga? Elsőnek az, ha minden eszközzel támadjuk mindazokat, akik atomháborúban gondolkodnak. Úgy támadjuk, hogy ne legyen esélyük használni. És ennek érdekében semmit sem sajnálunk az összefogásért. Ha ez nem jön be (gyanítom nem jön be), akkor másodiknak az alapos tudás. Mindenről. Arról főleg, mi és milyen feltételek mellett ehető. Ha lehet, élvezhető is legyen, ha nem lehet, legalább minél táplálóbb. Aztán arról is, hogy menet közben hogyan változnak a biztonság helyszínei. Aztán arról, hogyan juthatunk azon körülmények között oda. Meg arról, kiknek a társaságában leszünk. Mert ha lesz olyan is, akiket valakik szeretnének (és képesek) atombombával megsemmisíteni, rossz lóra tettünk, de akkor már késő. Ezt együtt röviden rendkívüliimprovizációs készségnek nevezzük, és teljesítéséhez nemcsak tudás, de sok képesség (helyenként pénz) és eszköztár kell. Mert a globalitásnak az a legfontosabb tulajdonsága, hogy nincs kivétel, csak jobb és rosszabb hely és körülmény. Ami gyorsan változik. Annyit érdemes még e témában tudni, a bombához használt radioaktív anyagok lebomlási ideje sokszorosa az emberéletnek. Az a túlélés tehát nemcsak a belekerülő, hanem utódai sokaságának túlélése egyben. vagy nem, mert valahol megszakad a lánc. Tízezer év semmi. körülbelül 200 generáció. Vagy több.