A 10 történelemformáló magyar. Mit gondoltok erről a listáról?

Szerintem a félreértés ennél a kérdésnél abból adódik, hogy a legnagyobb befolyást feltétlenül pozitív színben akarják látni a kérdésre válaszolók, pedig pl:. a listán szereplő emberek közül Rákosi Mátyás tevékenységét elég kevesen mondanák pozitívnak, még talán azok közül se akik szimpatizálnak a kommunista eszmékkel. A ma már abszolút pozitív megítélésű Szent István pedig olyan mértékű népírtást vitt végbe annak érdekében, hogy megszilárdítsa a hatalmát, hogy az a listán lévő 1-2 embert is nehezen érintené.

OV meg a rendszerváltás utáni magyarországi politika legmeghatározóbb szereplője, ezt még azoknak is el kellene ismernie akik egyébként nem kedvelik, és mint ilyen helye van ezen a listán, hogy pozitív vagy negatív előjellel azt mindenki döntse el politikai hovatartozása szerint.

9-10. század: Árpád és a honfoglalás hiányzik.

10-11. század: Géza és István igazából "egy kutya", Géza alulértékelt az államalapítás szempontjából.

11-12. század: Kicsit hajlamosak vagyunk a stabilitást alulértékelni, pedig fontos. Így kb. majdnem minden uralkodónk jelentős volt a maga korában, hiszen az ország megmaradt és jobb lett. Legsikeresebb ebből a korszakból III. Béla.

13. század: II. András idejének jelentőségét nem belevenni a listába nagy hiányosság az Aranybulla miatt. IV. Béla jogos a tatárjárás kezelése és egyéb fejlesztései miatt is.

14. század: I. Károly és I. Lajos - igazából nem látom, hogy nagy jelentőségük lett volna leszámítva az ország erősödését. De ha emiatt helyük van a listán, akkor sokan másoknak is, ahogy írtam korábban :) I. Károly meg nem volt magyar.

15. század: Ami I. Mátyást illeti, ő megint inkább a stabilizátor kategória, azt hiszem, nem volt hosszabb távon jelentősége.

16. század: Itt ugrott a lista egy nagyot, mintha a 16-17. századokban nem történt volna semmi. Pedig Werbőczy István hatása hatalmas a Hármaskönyv miatt, megint egy nagy hiba. II. János a vallási türelmével és az Erdélyi fejedelemség megszilárdításával megint csak hosszú távon sokat jelentett.

17. század: Bár nem évszázados, de azért elég hosszú időre "helyretette" a Habsburgokat a Bocskai István vezette ellenállás.

18. század: II. Rákóczi Ferenc/Károlyi Sándor az előbbiekhez hasonlóan szavatolni tudták az ország viszonylagos szabadságát egy időre a szatmári békével. Az egy érdekes dilemma, hogy Károlyi nélkül is eléri ezt a sikert a szabadságharc.

19. század: Ez macerásabb, mert több kiemelkedő alakja van a reformkornak és a belőle következő szabadságharcnak és kiegyezésnek. Széchenyi, Kossuth, Deák, Batthyány mind fontos szerepet töltöttek ebben be, de ne felejtsük el a később meghatározó Tisza Kálmánt se, ha másért nem, a sovinizmus elharapódzásáért.

20. század: Terhelt korszak sok fontos emberrel. Károlyi Mihály fontos volt a királyság megdöntésében, Horthy az ország nagy katasztrófáiban, Rákosi és Kádár a társadalom gyökeres átalakításában, majd végül Németh Miklós a rendszerváltásban. (Németh nyilván nem egyedül vitte ezt végbe, hosszan lehetne sorolni a befolyásos neveket, de ő volt hatalmon.)

21. század: Orbán jogos, egyértelműen a szocializmus utáni legmeghatározóbb politikus, ugyanakkor azt nem mondanám, hogy történelemformáló lenne, legalábbis egyelőre nem látszik.

Szóval az én listám inkább valami ilyesmi lenne időrendben:

1) Árpád fejedelem

2) Géza fejedelem és I. István

3) II. András

4) IV. Béla

5) Werbőczy István

6) II. János

7) II. Rákóczi Ferenc/Károlyi Sándor

8) Széchenyi/Kossuth/Deák/Batthyány

9) Tisza Kálmán

10) Horthy Miklós

11) Rákosi Mátyás/Kádár János

12) Németh Miklós

Horthynak miért? Talán ha a kiugrási kísérlet az ő vezetésével sikerült volna... De még akkor sem biztos. Nagyjából sodródott az árral.

Ha Németh Miklós, akkor Hornnal közösen, mert a határnyitással (NDK) tényleg európai jelentőségű dolgot csináltak, valamint az OECD és NATO csatlakozás is Horn miniszterelnöksége alatt történt.

Az 1000 éves magyar történelemből az elmúlt 100 évet 4 ember képviseli, a maradék 900 évre pedig jut 6.

Kicsit rosszak az arányok.

#16 "Horthynak miért?"

Mert kihúzta az országot a kakiból Trianon után.

"Ha Németh Miklós, akkor Hornnal közösen, mert a határnyitással (NDK) tényleg európai jelentőségű dolgot csináltak"

Erős túlzás, mivel nem sokkal később újraegyesült Németország, ami nélkülük is megtörtént volna. Annak, hogy pár hónappal előbb nyíltak meg a határok, történelmi szempontból nulla a jelentősége.

"valamint az OECD és NATO csatlakozás is Horn miniszterelnöksége alatt történt."

Az OECD-ben nem vagyok biztos, de a NATO-csatlakozás az első orbán-kormány alatt történt.

Az ilyen listák mindig szubjektív dolgok. Te így gondolod, oké. Más másmilyen listát állítana fel. Mi a kérdés? Mivel nincs semmilyen objektív kritériuma annak, hogy egyrészt miért pont 10 embert állítasz sorba, másrészt, mi alapján állítod ezeket sorba, így ez a kérdés max. meddő vitára való olyan emberekkel, akik szintén nem értenek hozzá, más értelme nincs.

Attól, hogy a törikönyvedben benne van a 2010 utáni OV, az nem jelenti azt, hogy a történelem része. A 12.-es tananyag második fele ugyanis jelenkori társadalomtörténet, ami korábban külön tantárgy volt. Bár most felületesen ránéztem a tankönyvedre, és hangsúlyosabb lett az eseménytörténet (ami azt az illúziót kelti, hogy a történelemről tanulsz). Ilyen értelemben ez tényleg propagandakönyv és az aktuális hatalom világnézetét sugallja.

Attól függetlenül, hogy mi van a tankönyvedben, a történelmi eseményeknek azt tekintjük, amik már a jelenkorunkra nincsenek napi szinten hatással. Pl. annak már nem sok hatása van a mindennapi életünkre, hogy 1993-ban meghalt Antall József. Körülbelül egy 25-30 év szokott lenni ez az időszak, vagyis a rendszerváltást és az azt követő néhány évet (kb. 1998-ig, esetleg 2002-ig) lehet már történelemnek tekinteni, de ami 2002 után volt, azt semmiképpen sem. Ilyen értelemben a rendszerváltó és a 90-es években politizáló OV valóban része a történelemnek, de a 2002 (és főleg a 2010 utáni) semmiképpen sem.

"Mert kihúzta az országot a kakiból Trianon után." Hogyan is?

A határnyitás nem szimbolikus jelentőségű volt, egyértelműen aktív cselekvés, ami mindkét blokkban nagy feltűnést keltett. Ha úgy vesszük, akkor a nyugatnémetek innentől lehettek biztosak abban, hogy az újraegyesítés valós jelentést hordozhat (mi is évszázada ábrándozunk az elcsatolt területekről, de ugye ez csak ábránd).

A NATO népszavazás 1997. november 16-án volt, az első Orbán kormány 1998. július 8-tól.