II. András magyar királynak mi oka volt a felelőtlen birtokadományozásra?

Egy valamit tisztázunk, Ő egy magyar király aki Magyarország és Jeruzsálem királya volt és mint király hatalma van !

Másik itt arra gondolsz hogy a levitézlett németeknek kereszteseknek adott földeket Alföld környékén , igen adott de mikor a volt keresztesek elkezdtek önjárók lenni a magyar királyságon belül elkezdtek adót szedni maguknak és saját törvényeket gyártottak le akkor, ki is vágta őket az országból annak rendje és módja szerint .

2-es Ki volt német ?

Aranybulla az más, ott korlátozásra került az itt élők, jogai mert már kezdtek államot alapitani a királyságon belül ilyenek voltak az izraeliták és izmaeliták politikai vonzata 1209-ben arra tettek kísérletet, hogy trónkövetelőt állítsanak II. Andrással szemben

Aranybulla előzményé a Vérszerződés , volt magyarán II. András az Aranybullában fektette le a királyi mivoltját .

Kedves kérdező!

Több okra vezethető vissza.

A fő ok azonban a társadalmi fejlődésben keresendő.

Szent István patrimonialis királyságot hozott létre, ennek lényege, hogy a király az ország földbirtokallomanyanak 70%-át tulajdonolta. Ebből a nagy királyi birtokallomanyból azonban szinte csak természetbeli jövedelem (gabona, élelmiszer, élőállat) származott. Ez rendkívül nehézkesen használható bevételi forrás volt.

A gazdaság-társadalmi fejlődés miatt ugyanis a királynak már könnyen és gyorsan felhasználható, mobilis, sokkal inkább nemesfém, azaz pénzbeli jövedelemre volt szüksége.

Ezért II. András át akarta alakítani a korabeli totalisan elavult államháztartást, hogy az a királyi birtokok természetbeli jövedelmei helyett inkább modern, kiralyi felsegjog alapjan beszedett pénzbeli jövedelmekre álljon át.

Igen, a gimnáziumban tanulhattál az ún. regálé jövedelmekről. Ezek azok a jövedelmek, mint a bányák jövedelmei, sókereskedelem, vámok amik sokkal kézzelfoghatóbbak, mint a föld terméséből feudális földesúrként beszedett járulékok, amiről a #7-es írt.

II. András idejére már a regálé jövedelmek számítottak a korban modern bevételeknek, Nyugat-Európában (ami akkor is a minta volt) a háborúzó országok uralkodóinak jövedelmei ilyen formán, pénzben folytak be, átbillent az egyensúly a földesúrnak beszolgátatott jövedelmekről a vámok, adók, állami monopóliumok jövedelmei irányába. Valószínűsíthető, hogy ezt a kortrendet akarta II. András is bevezetni, ezzel akart kísérletezni, bár erre egyértelmű adatok nincsenek vagy kevés van, illetve ahol hibázott, az, hogy Magyarországon erre a korabeli társadalmi és államberendezkedés, gazdasági szerkezet még nem állt készen, nem érett meg.

A másik (kicsit más) téma, hogy nem András kezdte el a birtokadományozásokat, ez már a 12. század második felében megindult. Az oka az volt, hogy az Árpád-házi uralkodók sokat polgárháborúztak, és a katonáik hol az egyik, hol a másik oldalra álltak. A harcoló felek pedig birtokadományozással állították maguk oldalára a híveket. II. András trónra jutása is egy ilyen tipikus polgárháborús eseménysorral kezdődött Imre királlyal (a testvérével), és amikor Imre meghalt, még élt az ő fia (a jogos trónörökös), aki András "szerencséjére" korán meghalt, de addig is már bőszen adományozta a birtokokat, hogy senkinek ne jusson eszébe firtatni, hogy ki a jogos trónörökös. És ez odáig ment, hogy egy idő után már trónra lépve is beleesett egy olyan spirálba, hogy már nem csak a hívek megszerzése "került" birtokok eladományozásába, hanem a megtartásuk is...

Idegenek is jelentős számban kaptak birtokokat, sőt, állami méltóságokat is, ezek az idegenek a király feleségének környezetéből kerültek ki. A német lovagrendet pedig Erdélyben telepítette le, akik azután önállósították magukat, de ezt már írta egy másik hozzászóló is.