Ha XI.században a bizánci császárok nem hagyták volna elsorvadni a Thema-rendszert akkor a birodalom a Szeldzsuk-törökök ellen is megtudta volna magát védeni, ahogy az arabok ellen is korábban?

OK. Előre bocsátom, bár biztosan tudod, hogy ez a kérdés nem csak történészietlen (van ilyen szó?) hanem általában véve tudománytalan is, mert csak tipp szintű válasz adható rá, de az én verziómban: bizonytalan, de nem is lett volna a gyakorlatban kivitelezhető.

Bizonytalan, mert bár mélységi védekezésre tényleg OK-s volt a rendszer, de Bizánc erejét azért a flotta, a görögtűz, a ezek által (is) biztosított kereskedelem, diplomácia meg számos más egyéb efféle adta. ÉS azért mikor jöttek szeldzsuk barátaink, addigra a birodalomnak már számos más baja is volt - hülye vallási vitáktól kezdve a normannokig - ami azért meggyengítette rendesen.

Márpedig ennek a rendszernek a fenntartásához erős központi irányítás kellett. És a hanyatlása is pont ehhez kötődik: a helyi erős emberek nagybirtokokat akartak, csináltak is, ami meg szembement a thema-rendszerrel. Nem véletlenül alakult át pronoia-rendszerré ez később, és nem ezt csinálták vissza...

Arról már nem is beszélek, hogy azért, ha nincs éppen közvetlen fenyegetés, az emberek nagy többsége nem akar (fél)katonai rendszerben élni, ahol a katonáskodás a mindennapjai része úgy, hogy azt is vállalja, hogy a gyerekeinek is kötelezően az lesz.

A Bizánci Birodalom a IX. század végén, a X.-ben és a XI. elején élte fénykorát. A nagybirtokok kialakulása és a Thema rendszer meggyengülése, felbomlása természetes folyamat volt, ellene nem sokat lehetett tenni.

A birodalom ekkor is vesztett területeket, de nem ez volt a végzetes meggyengülésének az oka, hanem a XIII. században a negyedik keresztes hadjárat okozta, amikor a keresztesek elfoglalták Konstantinápolyt és megalakították a Latin császárságot.

Bár később a görög császárságot sikerült visszaállítani, Bizánc ereje, gazdagsága, hatalma és befolyása soha többé nem tért vissza.