Az Angol armada 1589-es veresége nagyobb katasztrófa volt mint a Spanyol Armada 1588-as veresége? (video)

# 9

Szerintem figyelmesebben kéne olvasni.

EZT ÍRTAM: "Ellenben az angol haditengerészeti hatalom 1588 után gyakorlatilag töretlenül emelkedett, egészen addig, még haditengerészeti hegemóniává nem vált a világtengereken."

TE EZT VÁLASZOLTAD: "Nem volt angol hegemónia a tengereken a 18.századig. Anglia nem volt a legerősebb tengeri hatalom addig."

# 12

Bánlaky József - A magyar nemzet hadtörténelme

[link]

Zombori István: Az 1532-es török hadjárat és V. Károly

In: Aetas 2003/2. sz.

[link]

# 12

Az tény, hogy 1532-ben Szulejmán, egyébként bölcsen, nem mert csatát vállalni.

Nem lehet tudni, mi lett volna egy ilyen hatalmas, a főerők közötti ütközet kimenetele, abban azonban konszenzus van, hogy a lőfegyverekkel a töröknél sokkal jobban felszerelt, zártrendi harcászatot folytató német Landsknechtek, spanyol terciók, és persze a nyugati lemezpáncélos nehézlovasság harcértékével az oszmán sereg taktikai síkon nem mérkőzhetett.

# 15

IDÉZLEK: "Ha jól tudom, nyugaton nem volt annyira elterjedve még a puska mint Magyarországon, azaz a gyalogság kisebb arányban használt puskát mind az oszmán és nyugati seregekben mint a magyarok a Mohácsi csatánál."

1.) A mohácsi csatában a magyar sereg puskásai többségükben nyugati zsoldosok voltak. Eleve Mohácsnál a magyar sereg gyalogsága nagyobb részben külföldi volt, kb. 6700 "magyar" (magyar, szerb, horvát) gyalogosra 6800 külföldit (német, cseh, lengyel, spanyol, itáliai) számolnak. Később, a 16. század végére a magyar hajdú gyalogság fő fegyvere valóban a puska, muskéta lett, míg a nyugati gyalogság vegyes, puskás-pikás egységekből állt. Viszont a magyar hajdú gyalogság modern, offenzív zártrendi harcászatra alkalmatlan könnyűgyalogságként funkcionált, míg a nyugati puskás-pikás gyalogság zártrendi harcászatot folytató, offenzív, nehézgyalogság volt.

2.) A nyugati seregek lőfegyverhasználata magasan felülmúlta a törökét. Részletes adatok vannak erre nézve az 1571-es lepantói csatából, ahol többszöröse volt arányaiban a nyugatiak lőfegyverhasználata (ágyúk, puskák). A janicsárok jellegzetessége volt a lőfegyverhasználat, fő fegyverként, a török sereg többi része inkább íjakat használt.

3.) Az oszmánok a lőfegyvereiket, illetve a haditechnikát nagyrészt nyugatról importálták, például az 1456-os nándorfehérvári diadalkor a török tüzérség döntően német, keresztény zsoldosokból állt.

# 17

IDÉZLEK: "A 3-as válaszod nem tartozik mondjuk Mohácsi csata korszakába, tehát itt már off-topic."

Mahan egy adott korszakot vizsgálva általános érvénnyel fogalmazta meg a haditengerészeti stratégia alapelveit. Azaz az általános megállapításai érvényesek akár korábbi, akár a későbbi időszakokra is.

# 18

IDÉZLEK: "Az oszmán ágyúkról mást mond Ágoston Gábor a 106.oldalon:"

Sajnos a 106. oldal nem jeleníthető meg, ellenben a 108. oldalon, mely olvasható, Ágoston egyértelműen leírja 1577-es, 1596-os és 1603-as példákkal, részben pont korabeli oszmán forrásokkal alátámasztva, hogy a Habsburg haderő lőfegyverek terén masszív mennyiségi és haditechnikai fölényben volt az oszmánokkal szemben.

Ágoston továbbá azt is leírja, hogy a tizenöt éves háború (1591-1606) során a Habsburgok nyugati gyalogsága zömében puskás gyalogság, amelynek taktikája a lőfegyverek tűzerejére épül, az általa erre hozott török forrás, Yemisci Hasszán pasa, oszmán nagyvezír jelentése a szultánnak. A nagyvezír azt írta, hogy az oszmánok akár csatában, akár ostrom során nagy hátrányban vannak a Habsburg gyalogsággal szemben, mert az elsősorban lőfegyverekkel van felszerelve, még a török haderő alig rendelkezik puskás katonákkal.

[link]

A tizenöt éves háború során a Habsburgok nyugati gyalogságának 75%-a már lőfegyverrel van felszerelve, 15%-uk pedig pikás. A legnagyobb harcértékű, vallon gyalogezredekben minden 7 puskásra jutott 1 pikás katona.

Erre forrás: Kelenik József: A hadügyi forradalom és hatása Magyarországon a tizenöt éves háború időszakában: Hadtörténelmi Közlemények 1990/3. szám: 89.-93. o.

Az 1571-es lepantói csata adatai ismertek, a keresztény flotta mind ágyúkban, mind kézi lőfegyverekben elsöprő mennyiségi és minőségi fölényben volt.