Az Angol armada 1589-es veresége nagyobb katasztrófa volt mint a Spanyol Armada 1588-as veresége? (video)
Rövid videó: https://www.youtube.com/watch?v=9aVqmRLN-5Y
A youtube-on így található meg: "English Armada - An Even Worse Catastrophe Than the Spanish Armada"
válasza:A spanyol armada vereségének a világtörténelmi hatása volt, Spanyolország elveszítette vezető szerepét, elkezdődött a spanyol gyarmatbirodalom hanyatlása.
A többi gyarmatosító nemzet ezt követően kezdett erősödni, még sok civakodás volt, mire eldőlt, hogy ki lesz az igazi nagyhatalom a tengereken, és a Brit birodalom egészen a 20. század közepéig megőrízte hatalmát, amit csak 1945 után vett át az USA, úgy, hogy közben szövetségesek voltak az angolokkal..
Az angoloknak is voltak elvesztett tengeri csatáik, nem bírtak pl a hollandokkal, de a hatalmukat igazán nem veszélyeztette másik nemzet, még a franciák sem.
Naoólein állt hozzá a legközelebb, de még ő is távol, mert a tengereket az angol flotta uralta.
Nincs mit elhallgatni olyan vereségeken, amelyeknek nem volt történelmi távlatokban igazán következménye, pl a hollandoknak lehet az buszkeség, hogy legyőzték az angolokat, az angol meg legyint rá, hogy, igen, de a birodalom szempontából nem volt annak sem jelentősége, legfejebb annyi, hogy nem lett újabb gyarmatuk.
Az egyetlen komoly vereségük az USA függetlenné válását eredményezte, az sincs eltitkolva.
Nincsenek eltitkolva pl a Dél-Amerikai országok függetlenségi harcai sem, legfeljebb innen nézve azoknak nincs akkora jelentősége, hogy azokat részletesen tanítanák az általános, közép iskolákban.
Történészeknek kutatható, ahogy sok, világtörténelmi szempontból nem kiemelt esemény is.
válasza:Kedves kérdező!
Egy vereség mértékét mindig a következményei alapján lehet felmérni.
A spanyol Grande y Felicísima Armada 1588-as kudarca Spanyolország haditengerészeti pozíciójára hosszútávon negatív hatással volt.
Ellenben az angol haditengerészeti hatalom 1588 után gyakorlatilag töretlenül emelkedett, egészen addig, még haditengerészeti hegemóniává nem vált a világtengereken.
Javaslom olvasd el a máig legnagyobb hatású, haditengerészeti stratégiáról szóló művet: A. T. Mahan: The Influence of Sea Power upon History: 1660–1783 (1890)
válasza:# 2
IDÉZLEK: "A spanyol armada vereségének a világtörténelmi hatása volt, Spanyolország elveszítette vezető szerepét, elkezdődött a spanyol gyarmatbirodalom hanyatlása."
Bocsánat, de ez így nem igaz.
Ugyanis Spanyolország nem elsősorban tengeri, hanem szárazföldi nagyhatalom volt, az európai spanyol nagyhatalmi vezető szerepet nem a haditengerészet, hanem a kolosszális méretű spanyol szárazföldi hadsereg biztosította.
Spanyolország szárazföldi hadseregét pedig egészen az 1525-ös pavia-i csatától az 1643-as rocroi-i csatáig a legyőzhetetlenség nimbusza övezte, 1643-ig egyértelműen Spanyolország volt a vezető szárazföldi nagyhatalom Európában.
Spanyolország vezető nagyhatalmi pozíciója csak a harmincéves háború (1618-1648) végén, az 1643-as rocroi-i vereséggel kezdett meginogni, nem pedig az 1588-as kudarccal.
Nem úgy néz ki , hogy az angol-spanyol háború (1585–1604) bármit is változtatott volna az erőviszonyokon. Status quo fennmaradt.
Tanuljatok: [link]
válasza:Kérdező, eddig nem volt véleményem rólad, de #6 válasz után van. Ha valaha eléred a #2 minőségét, lehetsz büszke magadra. Sokat mond ám, ha valaki valamiről így érdeklődik, majd a választ így minősíti.
kürasszír! Amit #4-ben írtál, az tipikusan a mellébeszélés (ami attól még lehet igaz is akár). Idézek. "...sok civakodás volt, mire eldőlt, hogy ki lesz az igazi nagyhatalom a tengereken,..." - ez elég világos utalás arra, hogy nem abszolút (mindenütt meglévő) hatalomról van szó. És még ennek sem mond ellent az a tény, hogy Közép és Dél Amerikában alapvetően spanyolul beszélnek. Ahhoz azért akkora távolságra kellet kis idő. Az angol világnyelv, de Indában nem a hivatalos nyelv.
Persze, ha a finomabb részleteket nézzük, a spanyol rátelepedett a gyarmatára, a rablott kincset jóréészt hatalomfitogtatásra pazarolta (amit a mai turista hálásan vesz). Az angol megelégedett a haszonnal. Na meg az általános szokásterjesztéssel. Plusz a gazdasági terjeszkedéssel.
Egyébként mindketten a mértéket a következménnyel méritek, amivel magam is egyetértek.
Csemegeként mondok egy nagyjából nulla jelentőségű, ma is egyedülálló következményű eseményt. Ugyancsak az 1500-as években a hódító oszmán birodalom elért egy kis magyar várat, Kőszeget. Maga Szulejmán is jelen volt (és végig is nézte az ostromot). Mintegy 1200 ember (ebből 700 városlakó) egy profi harmincezres serek ellen. Egy hónapig. Aztán formális elfoglalás után elvonult mert célja (Bécs) okafogyottá vált a közelgő sáros ősz miatt. Nem lett semmiféle történelmi következmény. De a katolikus világban ez a város az egyedüli, amelynek pápai engedélye van a déli harangszó mellett a 11 órakor való megszólaláshoz. Kongatják is rendesen minden nap azóta is. A pápa "Európa megmentésének emlékére" adományozta a jogot. Közben meg Velence és a franciák haverkodtak a hódítóval.
Ennyit a történelem eseményeinek valódi és relatív megítéléséről. Ja még egy. Az 1956-os forradalom majdnem nagyot szólt. Hogy mégse, az pech. Éppen ekkor ütött be a szuezi válság, az valódi kereskedelmi problémát jelentett a világnak.
Az Oszmánoknak nem volt jelentős profi hadereje a 16.században.
A török haderő főként az alkalmi irreguláris katonákra támaszkodott. Az Oszmán Birodalom teljes területén a Porta által reguláris haderőként alkalmazott, azaz hivatásos professzionális katonák létszáma ugyanis nem haladta meg a 15 - 16 ezer főt a 16.század első harmadában.[33] Azonban valószínűtlen, hogy a birodoalom az összes rendelkezésre álló professzionális katonáját kockáztatta volna a Porta egyetlen csata érdekében. A szpáhik túlnyomó többsége irreguláris nem professzionális katona, ún. provinciális földesúr „timarli szpáhi” volt, és csak kis része volt fizetett professzionális reguláris udvari katona ún. „kapikulu szpáhi”. Az oszmánok janicsár seregük puskáinak nagy részét magyar és velencei puskaművesektől szerezték be. A jelenség már annyira elterjedt és súlyos volt, hogy 1525-ben a Magyar Országgyűlésnek törvényt kellett alkotni a magyar műhelyekben készített puskák oszmán exportja ellen.[34] Valójában az elit egységek száma 10 ezer fő lehetett, amelyhez hozzájöttek a nagylétszámú irreguláris csapatok, az aszabok és az akindzsik, az irreguláris szpáhi lovasság és a többi egység. Így ebből állt össze a hatvanezer fős török sereg.
European Warfare, 1350–1750. Cambridge University Press, 116. o. (2010). ISBN 9781139485463
Technological advantage of the Western Christian forces
The earliest type of Turkish hand cannons are called as "Şakaloz", which word came from the Hungarian hand cannon "Szakállas puska" in the 15th century.[16]
Although Ottoman Janissaries adopted firearms in battles since the beginning of the 16th century, the Ottoman usage of the handheld firearms spread much more slowly than in the Western Christian armies. Wheellock firearms were unfamiliar for Ottoman soldiers until the siege of Székesfehérvár in 1543, despite the fact they had been used for decades by Christian armies in Kingdom of Hungary and in Western Europe. According to a report from 1594, the Ottoman soldiers had not adopted the pistol yet.[17]
In 1602, the grand vizier reported from Hungarian front about the firepower superiority of the Christian forces:
"in a field or during a siege we are in distressed position, because the greater part of the enemy forces are infantry armed with muskets, while the majority of our forces are horsemen, and we have very few specialists skilled in the musket"[18]
According to Alvise Foscarini's (Venetian ambassador in Istanbul) report in 1637,
"few Janissaries even knew how to use an arquebus"[19]
Nem volt angol hegemónia a tengereken a 18.századig. Anglia nem volt a legerősebb tengeri hatalom addig.
Nem tudom honnan vette a sok baromságot a 2-es, de látszik, hogy vannak műveletlen fantaszta követői a 7.hozzászóló személyében. (De van rá esély hogy a 2. és 7. hozzászóló azonos személy.)
válasza:# 7
IDÉZLEK: "Csemegeként mondok egy nagyjából nulla jelentőségű, ma is egyedülálló következményű eseményt. Ugyancsak az 1500-as években a hódító oszmán birodalom elért egy kis magyar várat, Kőszeget. Maga Szulejmán is jelen volt (és végig is nézte az ostromot). Mintegy 1200 ember (ebből 700 városlakó) egy profi harmincezres serek ellen. Egy hónapig. Aztán formális elfoglalás után elvonult mert célja (Bécs) okafogyottá vált a közelgő sáros ősz miatt. Nem lett semmiféle történelmi következmény. De a katolikus világban ez a város az egyedüli, amelynek pápai engedélye van a déli harangszó mellett a 11 órakor való megszólaláshoz. Kongatják is rendesen minden nap azóta is. A pápa "Európa megmentésének emlékére" adományozta a jogot. Közben meg Velence és a franciák haverkodtak a hódítóval."
Bocsánat, de egy alapvető tényezőt kihagysz a történetből.
Hogy Bécs alatt várta Szulejmán seregét egy 80 000 fős német birodalmi-spanyol haderő.
Szulejmán színjátékot játszott Kőszegnél, mert nem mert megütközni azzal a 80 000 fős keresztény hadsereggel.
Amikor pedig a Bécs alatt álló keresztény sereg megindult, Szulejmán szélsebesen vonult vissza. Ennek ellenére a Kászim pasa vezette, utóvéd szerepét betöltő, legalább 16 000 fős török seregtest visszavonulási útját Leobersdorfnál sikeresen elvágták, a kialakult véres csatában minimum 8000 török esett el, köztük maga Kászim pasa is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!