Van itt még valaki, aki Csörsz rajongó? Megvitathatnánk pár dolgot.

Csörsz István? Két könyvét olvastam, azok nagyon tetszettek... (Sírig tartsd a pofád, Elhagyott a közérzetem)

Két remekmű, nem mindennapi témával...

ha nem rá gondoltál bocsi :)

19 éves lány vagyok, főiskola, bölcsészkar.

A könyvekről még... Az iylen típusú könyvek sosem lesznek populárisabbak - de ez nem is baj. Azért nem lesznek, mert nem mindenki érti... odaadtam kölcsön pár embernek, és meglepődtem rajta, de a legtöbb félúton visszahozta hogy "miezaszar?" NEm értik. Egy teljesen más világba kalauzol el, és mind nyelvezete, mind a "történet" lefolyása egy egész más világ mint a megszokott irodalmak.

már csak témáját tekintve is, aki nem érzi akár a beat, akár a punk életmódot, alapvetően úgy áll hozzá hogy sz*r lesz, mert tuti vagy elfogultan ír vagy lefikázni akarja ezeket az életstílusokat... PEdig mindkét könyv épphogy hitelesen mutatja be ezeknek minden rétegét, jót és rossza tis :)

...na most megkívántam hoyg elolvassam mégegyszer...:D

jahoyg a szerzőt honnan ismerem... háthallod azt nem tudom :D

nem emlékszem hogy került először a kezembe a könyv, azt tudom hogy elolvastam a sírig tartsd a pofádat, ás akkor még nem ismertem az elhagyott a közérzetemet, csak egyszer megláttam a borítóját a punk gyerekkel és akkor láttam meg hogy az is Csörsz, aztán kellett :) de hogy az első könyvet honnan... nem tudom régen volt :)

IGen néha én is elgondolkodtam rajta... ott még volt miért harcolni. Sokkal nagyobb keletje volt a szubkultúráknak, ma már tényleg csak a divatról szólnak ezek is. Aztán valószínű hogy benne élni is más lehetett, de mégis: ha eltekintünk attól hogy még sokkal megbotránkoztatóbb volt, sokkal nagyobb volt az összetartás. Ott aki punk volt az punk volt, abban a csoportban volt és senki nem kérdezett senkit. Mostmár ilyen nincs. És olyan nagy nevek sincsenek mint akkor. ha korszakról beszélünk, az mind történelem... ott volt a beat, a hippik, jöttek a punkok, mindig volt valami... Mostmár csak jönnek mennek az emberek, így az identitáskeresés is sokkal bonyolultabb.

De azzal, hogy elolvastam ezt a két kö9nyvet...nem is. azzal, hogy megértettem ezt a két könyvet, egy kicsit legalább ott élhettem velük, köztük.

de azthiszem volt is egy ilyen rész a második kötetben...

amiben leírják, hogy már nincs kire felnézni, már nem megbotránkoztató ez a viselkedés sem, mert megszokták az emberek. és lassan eljutunk oda hogy már semmi sem az.

ezzel nem értek egyet. a hely nem számít, voltak nekünk nagy bulijaink 23 nmen is.

az értékek... nem tudomp ontosan kinek a hibája, ezt a részt még nem dolgoztam ki magamban :)

Punkokkal fogok példálózni, mert őket ismerem talán a legjobban, bár nem eléggé hogy elég hiteles legyek, majd te eldöntöd... szóval vannak értékek. KEvés punkban van meg az ami akkor meg volt, talán 1%-ban,esetleg. De vegyük őket. megvannak az értékeik, harcolnak azért, amiért anno a 70-es években, csak egy a gáz. már nem az avilág van, ez olyan mintha ma hatalmas értéknek tekintenél egy forintot. Egy rég lejátszott lemez az, amit hajtogatnak, ami szép és jó, csak nem ide illik. itt még csak tradíciókról sem beszélhetünk, hiszen már nem arról szól. Annak idején nem azért jártak szakadt farmerba mert az tetszett nekik, hanem mert nem volt más. a munkásosztály szülöttei voltak, ez jutott, és extrém módon, elkeseredettségükben harcoltak lázadással. Mostmár az is, akiben meg van ez a fajta lázadó szellem és nem csak szeretne punk lenni, az is csak ezt hajtogatja. Ezzel eljutunk oda hogy mindenki lázad minden ellen, legfőképpen azok ellen a dolgok ellen amik nekik jók. Itt nem kell rendszerre gondolni. A rendszer arra vonatkozik már, aki be akarja tartani. Itt arról van szó, hogy ha aztmondod egy fiatal tarajos gyereknek hogy nesze fiam itt egy kifli, akkor fellázad ellene és nem veszi el, leköp érte. Elbutult ami volt, csak a klisék maradtak meg, azoakt nagyítják fel, mint "lázadás" "polgárpukkasztás".

Ezért kéne egy új mozgalom, de a mai emberekben nincs akkora kitartás hogy ha kell századszorra is emgveressék magukat a rendőrökkel. De nem is ez a baj. akkora kitartás sincs bennük hogy végiggondolják józan ésszel hogy mi kinek a hibáőja, mi az ami nekünk rossz és mi az ami jó, mi az ami ellen tenni kell. Azt már meg sem említem amikor ifju -maugkat hungaristának valló barátaink kimennek, és az országért küzdve szétrugdalják a kukákat, mert az funny. Gratulálok hozzá, így tényleg szebb lesz magyarország. Én őszintén lesz*rom, amiért sokan megvetnek, de nem érdekel a nemzeti kérdés. ha nem tetszik majd elmegyek. A lényeg hogy akkora zűrzavar van az emberek fejében, úgy elbutultak, hogy már nem látják miért is kéne küzdeniük - vagy talán annyira kétségbeesettek hogy nem tudják miért küzdjenek elsőnek.

A régi nagy kultúrákból megmaradtak a körvonalak, és köré építettek egy életvitelt ami már mesterkélt.

A másik fele hogy természetesen, a nagy része már nem mér értékeket, nem küzd semmiért, csak tarajba vágja a haját és olyan nagy szavakkal dobálózik mint az anarchia, pedig anyuci otthon mindent a feneke alá tol, de az ellen is fellázad, mert ő punk. Ez is halott. NEm is jó kifejezés a halott... nem lenne az ha rá tudnánk illeszteni a mai társadalomra. inkább el van nyomva, mert mindneki azt szajkózza ami már elmúlt.

itt ne akadj fent hogy csak a punkot emeltem ki, ugyanúgy illik ez bármelyik másik szubkultúrára is amelyik valamiért is küzdött valaha, csak rá tudtam hozni példákat.

..nem baj, talán a következő nemzedék. és én majd mosolyogva ülök a fotelben a kávécskám mellett, és örömmel fogom nézni ahogy a gyerekem végre tesz is valamit a világáért, ha már az anyja képtelen volt. MErt én is ugyanolyan sz*rzsák vagyok mint a többi, én sem tettem soha semmit.