A középkori magyar királyoknál mennyire volt fontos, hogy az illető magyar származású legyen?

# 5

IDÉZLEK: "Csak egy példa: Burgundia egyes részei egyszerre voltak a Német Római Birodalom része, egyes részei Ausztriához tartoztak, mindeközben más részeken francia vazallus volt, mindeközben saját personal unioi (Flandria, Holland) voltak, illetve saját vazallusai (Lorraine, Gelre). Tehát a burgundiai király egyszerre volt német-római herceg, osztrák vazallus, francia vazallus, flandriai király, holland király. És ez még mindig semmi a különböző kis német-római hercegségekhez képest..."

Jó a gondolat, viszont tele van tárgyi tévedésekkel.

Amire Te gondolsz, az az 1384-1477 között fennállt "burgundiai állam", egy összetett monarchia volt, a francia Valois-ház egyik oldalágának, a Valois-Burgund-háznak az uralma alatt.

A "BURGUNDIAI ÁLLAM" RÉSZEI:

1.) A Burgundiai Hercegség (vagy "hercegi Burgundia") a Francia Királyság része, a francia király egyik legnagyobb koronavazallusa a burgundiai herceg. Ugyanakkor a burgundiai hercegek rendszeresen a francia király ellen politizáltak, például a százéves háborúban.

2.) A Burgundiai Grófság (a "grófi Burgundia"), ez a Német-római Császárság része, de az ottani feudális széttagoltság miatt ekkor már nem létezett központi hatalom.

3.) A Burgundiai Németalföld (Burgundischen Niderlanden, vagy a "tizenhét tartomány"), ez szintén a Német-római Császárság része, ez a legnagyobb és leggazdagabb részterület a burgundiai államon belül.

Burgundiai Németalföld részei:

- Gelderni Hercegség

- Brabanti Hercegség

- Limburgi hercegség

- Luxemburgi Hercegség

- Artois Grófság

- Flandriai Grófság

- Namuri Grófság

- Hennegau Grófság

- Holland Grófság

- Zeeland Grófság

- Zuthpeni Grófság

- Mecheln Uradalom

- Utrechti Uradalom

- Gronningeni Uradalom

- Frieslandi Uradalom

- Overijssel Uradalom

- Drenthe, Lingen, Wedde és Westerwolde

Megjegyzem olyan általad említett címek, mint "holland király", flandriai király" nem léteztek akkor, Flandria és Holland is csak grófság (Grafschaft) volt.

A holland királyi címet 1806-ban Napóleon hozta létre az öccse számára, addig ilyen nem létezett.

# 1

IDÉZLEK: "Semennyire. A második magyar király egy velencei dózse fia volt."

Orseolo Péter apja valóban Ottó velencei dózse, viszont az anyja I. Szent István nővére, Árpád-házi Ilona.

Vagyis Orseolo Péter Szent István király unokaöccse, és Géza magyar fejedelem unokája volt.

# 1

Illetve a harmadik magyar király, Aba Sámuel még anyai ágon sem az Árpádok leszármazottja, mint Orseolo Péter, hiszen Sámuel csak Szent István húgának a férje, azaz az államalapító király sógora volt.

# 15

Ez nem egészen igaz, mert mind az Anjou-k, mind a Habsburgok pontosan arra alapozták magyarországi trónigényüket, hogy anyai ágon az Árpád-ház leszármazottai.