A mai világban lehetőség van boldognak és nyugodtnak lenni vagy az a világ letűnt már?
A mai felgyorsult, információval túlárasztott, versenyorientált, magasan stresszes világban ez mennyire reális célkitűzés egy családot alapítani szándékozó párnak?
Megvalósítható?
"Ezért az odavezető utat végig szorongja hisz még nincs ott ahol tartani akar."
Nem is ez a legnagyobb baj, hanem az, hogy az ilyen ember SOHA nem fog ott tartani. Minden ember életében van valami pozitív, minden embernek van valami, amiben boldogságot találhat. De ha ez nem elég, akkor semmi más sem lesz az. Például lehet, hogy most csóró, egyedülálló, szar munkahely, stb, de ha a jelenlegi pozitív dologban nem találja a boldogságot, akkor nem fogja a párkapcsolatban sem, a gazdagságban sem, a jó munkahelyben sem, semmiben. Amint megkap valamit, rögtön mást és többet akar majd. Örök önsanyargatás.
Ezért mondtam #1-ben, hogy az én szememben a stressz egy nem létező dolog. A stressz nem egy létező dolog, ami csak úgy kialakul és van. Amiről valójában szó van, az az önsanyargatás és elégedetlenség. Semmi szükség rá, hogy idióta szavakat kitaláljunk rá, mint hogy "stressz". Nem, nem stressz, hanem szar mentalitás. A mentalitás pedig csak az emberen múlik.
Nyugodt és stresszmentes élet kalandokkal, nélkülözés mentesen.
Nyugodt akkor leszel, ha rendben vagy önmagaddal, stabil a belső békéd. Ezt az önismereti utat a legügyesebbeknek is évtizedekig tart kialakítani.
Stresszmentes - hát erről írtak már egy páran. Stressz nem létezik önmagában, mi generáljuk.
Kalandok - na ez maximálisan tőled függ, hajrá!
Nélkülözésmentesen- mivel fogyasztói társadalom vagyunk, itt tényleg az egyéntől függ, mi az elég számára.
Összességében tehát mindezt te teremted magadnak.
EZ legnagyobb részt rajtad múlik.
Azon is, hogy milyen szinten szeretnél élni, és azon is, hogyan viseled azt, ha nem pont az történik, amit elképzeltél.
Egyébként meg a boldogság teljesen relatív, neked kell rájönnöd téged mi tesz boldoggá és azt tenned.
Van akit a kihívások, van akit a tanulás, másokat a szórakozás, vagy, hogy jót cselekszik embertársaival tesz boldoggá. Ami az egyiknek boldogsága a másiknak lehet a “pokol tüze” jobb lenne.
Szóval ez részben valóban önismereti kérdés, tudod-e téged mi tesz boldoggá.
“The Selfish Kapitalist című könyvében Oliver James meggyőzően mutat ki összefüggéseket a szorongás és a neoliberalizmus térnyerése között olyan országokban, mint az Egyesült Királyság, az USA, vagy Ausztrália. James érvelésével összhangban azt állítom, hogy újra kell kereteznünk a stressz (és a distressz) egyre súlyosabb problémáját a kapitalista társadalmakban. Ahelyett, hogy az egyénekre hárítanánk a felelősséget a pszichés szorongásaik megoldásában, vagyis elfogadnánk a stressz hatalmas mértékű privatizálását az elmúlt harminc évben, fel kell tennünk a kérdést: hogyan válhatott elfogadhatóvá, hogy a népesség, különösen a fiatalok, ekkora hányada beteg? Mi lenne, ha e rohamosan terjedő mentálpestist a kapitalizmus lényegi diszfunkcionalitásának látványos tüneteként közelítenénk meg, amely jelzi, milyen súlyos árat fizetünk azért, hogy fenntartjuk róla az egyetlen működő társadalmi rendszer képzetét?”
Mark Fisher: Kapitalista realizmus, 40. o.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!