Ha a franciák nem franciásították volna el a franciaországi kisebbségeket (pl:. a bretonokat, az okcitánokat, és a burgundiakat) akkor Franciaország is ugyanúgy járt volna mint Magyarország az Első Világháború után?

# 1

Van hiteles forrás, 1792-ben Franciaország népességének csak 50%-a volt francia.

A francia állam szisztematikusan és tudatosan asszimilálta a nemzetiségeit. A nemzetiségi nyelvhasználatot gyakorlatilag felszamolták. A közoktatásban kizárólag a francia nyelvet használhatták. A nemzetiségi nyelvek oktatását törvényileg tiltották.

1880-tól keményedett különösen a nemzetiségi nyelvek ellehetetlenítése.

1918-tól hivatalosan betiltották a német nyelv használatát.

1972-ben Georges Pompidou francia köztársasági elnök kijelentette: nincs helye kisebbségi nyelveknek és nyelvhasználatnak Franciaországban. Franciaországban egyetlen nyelv létezhet, a francia.

2. Bocs, ezek nem források, ez egy vélemény, amit leírtál. (A 20. századot kivéve.)

Van arra forrás, hogy 1791-ben a bretonoknak stb-nek saját, hivatalos nyelvhasználata volt (oktatás, közigazgatás)?

# 4

A Francia Királyság államigazgatása a francia nyelvet használta.

1539-ben az Ordonnance de Villers-Cotterêts királyi rendeletek vonatkozó cikkelye (CXI. De prononcer & expedier tous actes en langage francoys) a franciát tette a Francia Királyság államigazgatási és hivatali nyelvévé.

Az 1792-ben megalakult Francia Köztársaság a francia nacionalizmust tette az állami ideológiává, kimondták, a Francia Köztársaságban egy nemzet és nyelv létezik, a francia.

Az 1833-as Guizot-törvény (Loi Guizot) kötelezővé teszi minden 500 főnél népesebb településen kizárólag francia nyelvű általános iskolák létrehozását a fiúk számára. A törvény a nemzetiségi nyelvi közoktatásnak nem biztosít teret.

Az 1850-es, 1860-as években egy oktatási törvénysorozat, a Falloux-törvények (Les Lois Falloux) továbbfejlesztették a kizárólagosan francia nyelvű közoktatást. A kizárólag francia nyelvű általános iskolai oktatás kiterjesztése a lányokra is.

Az 1881-1882-es Ferry-törvények (Les lois Ferry) szisztematikusan és célzottan láttak hozzá a nem francia anyanyelvű francia polgárok elfranciásításához. A "köztársasági iskolák" (l'école républicaine) kitűzött feladata a soviniszta, revansista, bigott francia nacionalizmus szellemében történő közoktatás megvalósítása. Bármiféle nemzetiségi nyelvhasználat gyakorlatilag államilag üldözötté és nemkívánatossá vált.

Tehát:

1. Már megdől az, hogy a Köztársaság az oka mindennek.

1792,1833, 1850-60: volt e másra igény? Volt e előtte "nemzetiségi" nyelvű közösségi oktatás?

1881-82 gyanítom, már a gyarmatokra vonatkoztatva jött létre

# 7

Természetesen 1792 előtt sem létezett nemzetiségi közoktatás Franciaországban, tekintve hogy mai értelemben vett állami közoktatási rendszer sem létezett akkor.

De, a Francia Köztársaság az oka mindennek, mert onnan eredt a francia soviniszta nacionalizmus. Az, hogy ezt idővel a francia antirepublikánus jobboldal is átvette, az más kérdés.

Az 1881-1882-es Ferry-törvények kifejezetten NEM a gyarmatokra vonatkoztak, hanem az anyaországra vonatkoztak, hiszen a hatályuk ki sem terjedt az akkori francia gyarmatokra. Sőt, a francia gyarmatokon később is a franciaországitól markánsan eltérő oktatáspolitikát vitt a francia állam.

OFF - Michel Reno - Le Hardstyle:

[link]