El tudsz kepzelni olyan emberi arcot, amit meg soha eletedben nem lattal?

Értem, hogy mire gondolsz...

Én azon szoktam agyalni, hogy ha ismeretlen ember szerepel az álmomban, akkor azt az agyam alkotta-e, vagy valamikor már láttam, csak annyira nem jegyeztem meg, hogy emlékezzek rá, viszont a tudatalattim raktározta és most visszadobta...

Azt hiszem, Borsos Miklós mondta, hogy egyszerűen lehetetlen olyan arcot formázni, ami nem 'valaki' arcáról készül. (már bizonyos szobrászképesség fölött)

Ezt úgy értettem, hogy mindig egy valahonnan való mintát követ, persze egy műben sok arc részleteit ötvözheti, ezáltal egy sosemvolt arc kerekedik, de a részletei kizárólag mintákból származnak.

Mivel már egy átlag ötéves gyerek is sokkal több arcot látott, mint amennyit utólag fel tudna ismerni, erre elég nehéz lenne biztosan válaszolni...

De szerintem semmi akadálya, már csak azért sem, mert az arcértelmezés igazából egy igen önkényes művelet a látóközpont részéről. Pl. biztosan megvan az az élmény, amikor egy jól ismert arcot hirtelen teljesen másnak látsz, és nem azért, mert aznap máshogy néz ki, hanem mert olyan furcsa hangulatban vagy, hogy pl. idegenként tudsz ránézni.

Az mondjuk jogos lehet, hogy minden elképzelt arc emlékekből tevődik össze, és gyakran még új emberek arcát is az alapján dolgozzuk fel, ahogyan másokéra hasonlít 1-1 részletben.