Szerinted mi az a történelemben, ami teljesen másképpen történt mint ahogyan oktatják?

Bizonyára minél régebben történt valami annál inkább nő ennek az esélye.

A legújabb-kori történelembe pedig gyakran belebeszél a politika. (rendszerváltás)

a történelemtudomány is egy tudomány. Feladata, hogy minél pontosabban meg tudják mondani, hogy mi miért történt. Ez a tudomány is fejlődik, változik.

egy példa: most láttam jutu-n egy videjót, ami arról szól, hogy a tatárok betörésekor egyedül a magyar királyság állt ellen. Ez sok szempontból tévedés, így direkt kimondva pedig hazugság. Mégis tolják ezt a kreténséget.

Ha most kifejezetten az oktatás a kérdés, akkor abban nagyon sok az egyszerűsítés. Illetve az egyszerűsítésből adódó félreértés. Pl, mikor dátumokat rendelnek bizonyos hosszabb eseményekhez.

Szokták oktatni 476-ot, mint a Nyugatrómai Birodalom bukásának a dátumát. De ez a valóságban egy évtizedekig, évszázadokig tartó folyamat volt. Az átlag polgár vagy paraszt nem igazán érezte a különbséget 475 és 477 között.

Az ilyen esetekben a folyamatra jellemző legfontosabb esemény dátumát adják meg. A 476-os dátum az az időpont, mikor hivatalosan is nem római került a (nyugat)római birodalom trónjára.

Tehát folyamatok valóban évszázadosak voltak, a minden ország (birodalom) rendelkezik hivatalos politikai állapotokkal (törvényekkel), és ezek többnyire egy adott napon változnak. Itt azon a napon, mikor Odoaker kikiáltotta magát Róma császárának. Ő germán vezér volt.

"A történelmet mindig a győztesek írják."

Ez alapján meg nyilván sok dolog van, ami nem egészen úgy volt, ahogy tanítják.

# 4

IDÉZLEK: "Az ilyen esetekben a folyamatra jellemző legfontosabb esemény dátumát adják meg. A 476-os dátum az az időpont, mikor hivatalosan is nem római került a (nyugat)római birodalom trónjára. Tehát folyamatok valóban évszázadosak voltak, a minden ország (birodalom) rendelkezik hivatalos politikai állapotokkal (törvényekkel), és ezek többnyire egy adott napon változnak. Itt azon a napon, mikor Odoaker kikiáltotta magát Róma császárának. Ő germán vezér volt."

Bocs, de téves, amit írsz.

1.) Odoaker soha nem kiáltotta ki magát a Nyugatrómai Birodalom császárának, a valóságban akkorra a Nyugatrómai Birodalom egyébként már államként összeomlott.

2.) Odoaker a nyugatrómai császári felségjelvényeket egyenesen Bizáncba küldette, Zénón keletrómai császárnak, Ő maga ugyanis nem tartott igényt a császári címre, emellett elismerte a keletrómai császár formális fennhatóságát és magát Zénón alattvalójának tekintette.

Tehát Odoaker sohasem volt császár.

# 5

IDÉZLEK: "szerintem a nemzettudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű témák azok, ahol a legtöbb ferdítés előfordul."

EZ IGAZ, CSAK NEM ÚGY, AHOGY TE GONDOLOD.

PÉLDA:

A magyar köztudatban 1526/1541 és 1683 között a magyarok és Magyarország védték a keresztény Európát az Oszmán Birodalomtól.

Csakhogy ez így nem igaz.

Ugyanis legkésőbb 1541-re Magyarország önállóság megszűnt, az ország egyharmada az Oszmán birodalom része (hódoltság), másik egyharmada, Erdély a török vazallus állama.

A "Királyi Magyarország", amely állítólag egymaga védte a keresztény Európát pedig egy európai nagyhatalom, a Habsburg Monarchia része.

A valóságban és egyébként ez a törökök felfogása is, az oszmán európai előrenyomulást nem a magyarok, hanem egy európai nagyhatalom, a Habsburg Monarchia állította meg.

Egyébként a "Királyi Magyarországnak" sem önálló hadserege, sem önálló hadvezetése sem volt, mert a hadügyeket már I. Ferdinánd (1526-1564) uralkodása alatt kőkeményen központosították, és egy összbirodalmi kormányszék, az Udvari Haditanács alá rendelték.

Tehát az a hadsereg, amely 1526/1541 és 1683 között Magyarországon harcolt a török ellen nem egy magyar hadsereg volt, hanem egy Habsburg összbirodalmi hadsereg, melynek állományában persze rengeteg magyar szolgált.

Jellemző, hogy 1541-1683 között a Királyi Magyarország török elleni védelmi költségeinek békeidőben csak 30%-át, háború esetén csak 10%-át fedezték a magyar adóbevételek, ezért békeidőben a védelmi költségek 70%-át, háború esetén pedig a 90%-át kellett kiegészítenie nyugati forrásokból a Habsburg uralkodónak.

Az is mese, hogy nyugatról nem támogatták volna Magyarország török elleni védelmét, hiszen a Német-római Császárságban külön adót szedtek Magyarország védelmére, a birodalmi töröksegélyt (Reichstürkenhilfe).

A török elleni magyarországi végvárvonalat is döntően a Habsburgok, a római pápa, a német rendek és a spanyol király pénzén építették ki.

MÁSIK PÉLDA:

II. Rákóczi Ferenc.

Aki Franciaországban kuplerájtulajdonosként, azaz nagystílű striciként tengette napjait.

Majd ugye Rákóczi a szabadságharc 1711-es bukása után, 1717-ben segített megszervezni a Magyarország elleni "utolsó tatárjárást", amely során az Oszmán Birodalom vazallusa, a Krími Tatár Kánság hordái rázúdultak az országra.

Tehát 1717-ben II. Rákóczi Ferenc erkölcsileg és jogilag is egyértelműen nettó hazaárulást követett el.

Mindezek ellenére II. Rákóczi Ferenc szent emberré van utólag kozmetikázva, holott a valóság teljesen más.

"EZ IGAZ, CSAK NEM ÚGY, AHOGY TE GONDOLOD."

a kisregény végére csak egyetlen kérdés: honnan a tökömből tudod, hogy én hogy gondolom?