Volt realitása annak, hogy II. Vilmos német császár 1 hónapos háborút várt 1914-ben?

Nem igazán hiszem, hogy bárki számított hosszabb világháborúra, max egy rövid csetepatéra, vagy akár egy állóháborúra. A második világháborúval ellentétben, az első előtt nem igazán volt benne a levegőben a lehetőség. A másodiknál mindenki tudta, hogy elkerülhetetlen, csak idők kérdése volt. Az első előtt viszont persze volt feszültség, dehát az mindig van.

Ezt amúgy a wikipédián elég jól leírják: "The strategy of the Central Powers suffered from miscommunication. Germany had promised to support Austria-Hungary's invasion of Serbia, but interpretations of what this meant differed."

Lényegében: halvány fogalmuk sem volt arról, hogy hogyan tovább. Senki sem tudta, hogy most akkor mégis mi van. Senki sem volt erre felkészülve, senki sem számított erre, mindenki felkészületlen volt és ez könnyedén vezethetett volna ahhoz, hogy addig tanakodnak a következő lépésen, míg végül nem lépnek semmit és akkor nincs háború, vagy max egy kis rövid erőfitogtatás.

A háború elején sikert sikerre halmozott a német hadsereg. Keleten komplett orosz hadseregeket semmisítettek még. Nyugaton pedig már Párizsból hallották a franciák az ágyúkat és taxival hordták a frontra a katonákat, mikor megfordult a hadi szerencse.

Nem volt teljesen elrugaszkodott elképzelés, hogy gyorsan győzenek. Miután anyagháborúvá vált a háború, már nem volt sok esély, de az elején igen.

Egy hónapról szó sem volt, a Schlieffen terv aktualizált változata is 40 nappal számolt, amíg a németek elérik Párizst és akkor még azt be is kellett volna venni, mert addigra már számoltak a mozgósított franciákkal is, bár szerintük azzal együtt túlerőben lettek volna a németek.

Aztán - mivel az oroszok szövetségben voltak a franciákkal -, még a német csapatokat át kellett volna dobni az orosz frontra.

Ott is elszámolták magukat a németek, nem gondolták, hogy a cár olyan hamar mozgósítani tud, mint ahogy az megvalósult, ami azért volt lehetséges, mert a ruszkik a korábbi japán-orosz háborúból leszűrték a tanulságokat és mobilizálhatóbbá tették haderejüket, de ez a kérdés tekintetében csak annyira számít, hogy az oroszokat is el kellett még verniük, így a háborút három-négy hónap alatt akarták megnyerni, de mint tudjuk, súlyosan elszámolták magukat, a tervbe több hiba csúszott.

A legfontosabb hiba abból adódott, hogy nem érzékelték kellően a fegyverek fejlődését, a géppuska megjelenését, ami a megnövekedett tűzerővel járt és ehhez képest elavult harcászati módszereket próbáltak alkalmazni.

# 7

Az osztrák-magyar hadsereg mind a szerb, mind az orosz fronton nagy ellenséges túlerővel került szembe, ennek fényében volt eredménytelen.

Ugyanis még a szerb-montenegrói haderők is kényelmes számbeli fölényben kezdték a hadműveleteiket az osztrák-magyar balkáni erőkkel szemben, mert a Monarchia főerőit az orosz hadsereg ellen kellett vezényelni, és az eredetileg Szerbia ellen bevetni szánt osztrák-magyar 2. hadsereget is az orosz frontra dobták át.

ERŐVISZONYOK A BALKÁNI FRONTON:

OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA:

Osztrák-magyar 5. hadsereg: 93 000 katona

Osztrák-magyar 6. hadsereg: 118 000 katona

ÖSSZESEN: 211 000 katona

SZERBIA ÉS MONTENEGRÓ:

Szerbia: 288 500 katona

Montenegró: 32 000 katona

ÖSSZESEN: 320 500 katona

ERŐVISZONYOK AZ OROSZ FRONTON:

OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA: 950 000 katona

OROSZORSZÁG: 1 200 000 katona

Kedves kérdező!

Utólagos bölcsességgel nem volt semmi realitása II. Vilmos várakozásának egy gyors, pár hetes háborúról.

A német haditerv azzal számolt, hogy a német főerők még Oroszország hadseregének vélelmezett lassú mozgósítása előtt, gyorsan képesek lesznek legyőzni a nyugati fronton Franciaországot, így mire az orosz hadsereg felfejlődik a keleti fronton, a nyugati győzelem után felszabadult német főerők megérkezhetnek a keleti frontra, és az osztrák-magyar főerőkkel együttműködve végeznek az orosz hadsereggel is.

A német haditerv lényege a nagy túlerőben lévő antanttal szembeni kétfrontos háború elkerülése volt, a németek két egyfrontos háborút akartak vívni gyors egymásutánban. Elsőként a német főerők (7 hadsereg), a német 1; 2; 3; 4; 5; 6; 7. hadsereg óriási támadást indított Franciaország ellen, még a keleti fronton 5 hadsereg, a német 8. hadsereg és az 1; 2; 3; 4. osztrák-magyar hadsereg lekötötte az oroszokat. Szerbia ellen 2 osztrák-magyar hadsereg, az 5; és a 6. hadsereg került bevetésre.

A német terv három tényezőn bukott el:

1.) A francia hadsereg sokkal erősebb és ellenállóbb volt, mint a németek várták.

2.) Oroszország sokkal gyorsabban mozgósított, és kezdett nagyszabású támadó hadműveletekbe, mint azt a németek remélték.

3.) Az antant 1914 során sokkal nagyobb mozgósított katonai erővel (11 400 500 katona) rendelkezett, mint a központi hatalmak (7 500 000 katona), azaz óriási túlerőben voltak az antanthatalmak.

ERŐARÁNYOK 1914-BEN:

ANTANT:

Oroszország: 5 971 000 katona

Franciaország: 4 017 000 katona

Nagy-Britannia: 975 000 katona

Szerbia-Montenegró: 320 500 katona

Belgium: 117 000 katona

ÖSSZESEN: 11 400 500 katona

KÖZPONTI HATALMAK:

Németország: 4 500 000 katona

Osztrák-Magyar Monarchia: 3 000 000 katona

ÖSSZESEN: 7 500 000 katona

Vagyis 1914-ben az antant 11 400 500 katonát tudott mozgósítani, szemben a központi hatalmak 7 500 000 katonájával, azaz az antant óriási túlerőben volt