Dávid király egy Artúr királyhoz hasonló mitikus, mesés, történelmileg nem létező uralkodó volt? Akkor miért nem ezt tanítják?

#1.

Bocsi, de ez tényleg nagy badarság.

A történészek között csak egy nagyon elborult kisebbség tagadda Dávid király történetiségét. A Tel Dan-sztélé egyértelmű szövegének megtalálása óta, valamint a Mésa-sztélé kissé vitatott szövegének megtalálása óta kb. egyetértés van a kérdésben.

Az ókori héber/izraelita történelem kapcsán két szélsőséges vélemény létezik: bibliai minimalizmus és maximalizmus. A főáramú tudósok többsége egyértelműen e két véglet között foglal helyet. Israel Finkelstein a minimalista szélsőség felé tolódik elég erőteljesen (bár tény, hogy van egy fél maroknyi nála is sokkal minimalistább kutató, akiket koppenhágai iskola néven ismerünk), ugyanakkor ő is egyértelművé teszi több munkájában, hogy Dávid király történetiségét történelmileg következetlen tagadni. A dolog, amivel ő nem ért egyet az az Amihai Mazar után a tudósok többsége által valamilyen formában elfogadott egységes monarchia létezése. Finkelstein emellett egyértelművé teszi, hogy a források és a kronológia alapján elé egyértelmű, hogy Saul és Salamon királyok is léteztek. Sault ő egy Benjamin területe felett uralkodó aprócska törzsfőnek tekinti, aki a többi törzsfő ("bíra") közül kiemelkedve királynak kezdte el nevezni magát egy őt támogató vallási és katonai réteggel (néhány látnokkal, meg pappal együtt, lásd: Sámuel) együtt. Dávidot szintén egy hasonló kiskirálynak tekinti, Salamont pedig az utódjának.

Mazar centrista álláspontja ezzel szemben az, hogy valóbban a későbbi Izráel és Júda területeinek több részén uralkodó, legitim királyok voltak Dávid és Salamon királyok, ugyanakkor egyáltalán nem volt olyan nagy és fényes birodalmuk, mint a Biblia írja. Ez lett az elfogadottabb nézet a módosított hagyományos kronológiával együtt, ellenben Finkelstein alacsony kronológiájával.

Szóval: ha Finkelstein elfogadja Dávid király valamilyen formájú történetiségét, kijelenthetjük, hogy éles vita ezen kérdésben nincs a történészek, tudósok között.

Amúgy kis útmutató a Héber Biblia alakjainak történetisége kapcsán:

Ábrahám-Mózes előtti korszakból nincs olyan komolyan vehető ultramaximalista kutató sem, aki bárkit is történelmi személynek tekintene. A királyság megjelenése utáni személyek közül kb. mindenkit történelmileg is létezőnek tekintenek. E két időpont közötti időszakból (Kánaánon kívüli, főként déli nomád törzsekkel való kapcsolat-királyság) származó események, személyek kapcsán a tudósok többsége úgy gondolja, hogy az általunk ismert formula egyértelműen mítosz, nem történelem, illetve semmiképp nem kezelhető történelemnek, ugyanakkor valószínűleg áll ezen történetek között valamiféle kollektív emlékezet, történelmi mag (lásd: Jan Assmann, William G. Dever, Richard Elliott Friedman, Avraham Faust és a többiek elméletei) mondjuk az Iliászhoz vagy más ógörög, történelem előtti korokból származó történetek emlékezetei.