Dávid király egy Artúr királyhoz hasonló mitikus, mesés, történelmileg nem létező uralkodó volt? Akkor miért nem ezt tanítják?
Lemche, a koppenhágai, radikálisan minimalista, egyes kutatók által "nihilistának" nevezett iskola (nézeteik szerint a Tanakh semennyi hiteles információt nem tartalmaz a babiloni fogság vége előtti korokból, de még utána is max. felületes információk szűrhetők le belőle) kutatója arra a következtetésre jutott, hogy a Tel Dan-sztélé egy modern hamisítvány. 2003-ban Philip R. Davies ironikusan kijelentette, hogy "Úgy történelmi, ahogy Artúr király".
Ugyanakkor Amihai Mazar, Israel Finkelstein, William G. Dever, Yoseph Grafinkel, Eilat Mazar, Keneth Kitchen, Amon ben-Tor, Anson Rainey és több másik befolyásos régész és történész elutasította ezt az elméletet és kiálltak Dávid király, mint egy történelmi uralkodó mellett. Szerintük ez azért is valószínűtlen, mert ellenőrzött ásatás kereteiben került felszínre. A Tel Dan-sztélé feltehetőleg a Kr. e. 9. században keletkezett, legkésőbb is a 8. század elején. Dávid király bár a Kr. e. 11. században született, uralkodásának nagy része a Kr. e. 10. századra datálható. Logikátlan lett volna, hogy "bét Dávid"-ként, vagyis "Dávádi házaként" hivatkozik magára a királyi ház az idegen uralkodók előtt is, hisz még a nép is emlékezett volna rá, hogy ilyen személy nem is létezett. Bár Finkelstein minimalistább Dávid király hatalmát illetően, tényszerűen elismeri történelmi személynek.
Valóbban igaz lenne a két előbbi kutató álláspontja?
ma 18:50
Artúrt a történészek nem tekintik brit királynak, már csak abból az egyszerű okból sem, hogy a legkorábbi említések szerint nem az volt, hanem a kis briton királyságok egyesített haderejének parancsnoka. Katona, hadvezér.
Az igazi történészek azért nem szeretik igazán az Artúr-témát, mert semmilyen komolyan vehető forrás nem igazolja a létezését, a saját korában (vagy a következő 1-2 generációban) senki nem írt róla.
Ezek a történetek sohasem úgy születnek, hogy kitalálunk egy hamis személyt, egy mondavilágot köré és terjesszük a nép között, hogy uralkodni tudjunk rajtuk. Ez a konteó szintű gondolatmenet nagyon népszerű a Biblia támadói között.
Ezek egy valós személy köré kreált történetek, a kérdés mi igaz belőlük. Attól biztosan volt egy Dávid nevű zsidó király, Arthur nevű briton király vagy Jézus nevű személy aki egy mozgalomnak az alapítója volt.
#19:50: Az első bekezdésed vsz. közel van az általam írtakhoz, pl. nem brit uralkodónak, hanem britonnak neveztem és leírtam, hogy római vagy szarmata vezér lehetett. Azon nem lehet csodálkozni, hogy nem maradtak fenn egykorú források, ui. ez egy sötét kor, egy kulturális összeomlás időszaka volt. Az utókor emlékezetében királyként maradt meg.
Ami erősen valószínűsíti a teóriát:
- a későbbi páncélos lovagoknak csak a szarmata katafrakták lehettek az elődei, mert ez a haderőnem velük vette kezdetét Britanniában,
- amint írtam, az Artur mondakör és a Nart eposz párhuzamai, ezekről bővebben l. pl. Abajevnél:
- a szarmata kígyós, sárkányos hadi "szélzászlók" és a Pendragon címer sárkány motívum közötti párhuzam, a tóban a kard motívum stb.
#1.
A Tel Dan-sztélé egyértelműen említi Dávid-házát (bet David). Feltehetőleg Hazáél arámi (damaszkuszi) király idejéből származik. Ez közelítési érték, nagyjából az ő korára lehet datálni. Az sem kizárt, hogy fia, III. Ben-Hadad volt már az uralkodó. Lehet valamivel idősebb, lehet valamivel fiatalabb, de nem több száz éves eltérésekről beszélünk. Max. 100-200 éves eltérés lehet a sztélés keletkezése és Dávid uralkodásának korszaka között. Mindenféle szájhagyomány, meg történetírás nélkül is emlékeztek a sztélé keletkezésekor a 100-200 évvel azt megelőző eseményekre. Nyilvánvaló, hogy nem nevezte volna így magát ez a bizonyos júdai dinasztiai ilyen rövid távlatban. A történelemben többször találkozhatunk olyan uralkodói családokkal, akik 1000 évvel azt megelőző félistenszerű alakoktól eredeztetik magukat. De soha nem 100, meg 200 évvel azelőtti személyektől. Magyarországon is elég furán néznénk ma arra, ha valaki követelné a magyar trónt a 150 évvel ezelőtt élt I. Leonárdóra hivatkozva. A sztélé szövege egyébként ismert:
"[...] [...] és vágott [...]
[...] apám odament [amikor ellene a] [...] harcolt
majd lefeküdt atyám, elment atyáihoz, és/de feljött Izrael
királya korábban atyám földjére. De [...] Hadad engem [...]
És Hadad ment előttem, [és] én eltértem [a] hét [...]
az én országomban, és én megöltem [hetve]n kirá[lyt], amikor felfegyvereztem ez[er harci szek-]
-eret és ezer lovas harcost. [Én öltem meg Jeho]rámot, [Akháb] fiát
Izrael királyát, és én öltem meg [Ahaz]jáhut, [Jehorám kir]ály fiát
DÁVID házából(?). És én [városaik felé] fordultam, [azok romhalmazzá lettek]
földjeik [elpusztultak ...]
Más [...] [és Jehu ur-]
-alkodott Iz[rael] felett [és én helyeztem]
az ostrom után [...]"
#1.
Mondjuk, ha létezett, akkor Izráel (Jákob) 900 évvel korábban, a bronzkorban.
Róla a Genezisben (Teremtés könyve) olvashatunk, ami a Tóra vagy Pentateuchus első könyve, vagy Mózes első könyve zsidó és protestáns szóhasználatban.
#4.
Mondjuk történelmi szempontból biztos, hogy a források száma minden esetben függ a jelenkorhoz mért időbeli távolságtól, az adott hely központiságától és az adott személy fontosságától is.
Jézus viszonylag "közel" van hozzánk időben (nyilván relatív módon). Ugyanakkor eléggé egy félreeső helyen élt, Júdea provinciában. Pontosabban nem igaz, hogy félreeső, mivel három kontinens határában feküdt, hanem inkább szegény, gazdaságilag és politikailag egyáltalán nem fontos hely volt. Mondjuk a szomszédos Egyiptom vagy Szíria sokkal gazdagabb és fontosabb terület volt. A kereskedelmi utak is kikerülték. A másik pedig, hogy egyáltalán nem volt fontos személy a maga korában Jézus. Nem volt sem pap, sem pedig király vagy nemes. A korban még a királyokat sem dokumentálták elég jól a térségben. A legdokumentáltabb zsidó a korszakból Iosephus Flavius, pusztán mert saját maga is író, valamint történetíró volt, mindamellett, hogy származása szerint kohén, de emellett még görög-római műveltségű is. Utána Jézusról van a legtöbb történelmi információnk. Annak ellenére, hogy szegény sorból jött vándortanító volt (egy a rengeteg közül, Keresztelő János is egy ilyen csoport vezetője volt, bár ő visszautasította a messiási sejtelmeket személyét illetően).
Dávid király bár fontos személy volt és a királyság is fejlődni kezdett uralma alatt, előtte az is egy fejletlen térség volt. A bronzkori válságot követően a korai vaskorban egy rettenetesen szegényes régió volt, ahol a városállamok néhány kivételtől eltekintve romokban hevertek és mindenféle nomád törzsek (köztük az izraeliták törzsei is) szabadon csatáztak és vándoroltak. Maximum néhány falu létezett. Dávid nem volt különösebben gazdasági partnere senkinek. Háborúba sem keveredett külső nagyhatalmakkal. Salamon igen, fontos gazdasági kapcsolatokat ápolt például a föníciai, türoszi I. Hirámmal, de róla is alig van történelmi bizonyítékunk a rettenetesen hosszú idő miatt.
Artúr királyról annyira nem tudok sokat, de egyéb történelmi ismereteim alapján ő sem a Római Birodalom egyik központjában élhetett, sőt... Eléggé félreeső helyen. Emellett nemzetközi szinten nem is lehetett túl befolyásos. Idősíkon nézve talán ő él a legközelebb hozzánk a három személy közül.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!