A kapitalizmus csak kapzsivá, önzővé és materialistává teszi az embereket?

Ez így rendkívül bugyuta állítás.

Azt viszont készséggel aláírom, hogy a kaputalizmus nek fenntartható.

Remélem ez csak egy átmeneti idöszak az emberiség történelmével és egyszer elérjük azt, ami a célje jelenleg pár embernek.

Én részben egyet értek a globalista elvekkel. RÉSZBEN!

„Senki sem vonja kétségbe, hogy a nyerészkedési vágy, a gyilkos versengés, a munkás kizsákmányolása, a vásárló megtévesztése, az ifjúság megrontása, lénytársaink kínzása, az élővilág elpusztítása rettenetesen rossz dolgok, és hogy aki így cselekszik, az bűnt követ el. Mint ahogy abban is egyetért a vélekedők többsége, hogy ezek azok a tulajdonságok, amelyek a piaci versenygazdaság számára lehetővé teszik a korlátlan növekedés fenntartását; s hogy ez a növekedés az általános jólét, a társadalmi béke és a szabadság egyedüli lehetséges forrása. Tehát a jó cél érdekében, ahogyan azt Keynes professzor, a jóléti közgazdaságtan apostola vallotta, »még egy ideig« rosszat kell cselekednünk. Az ökológiai katasztrófa ennek a veszedelmes nézetnek a következménye. Mert ilyen feneketlen kárt – az emberiségnek, az élővilágnak – ilyen hosszú ideig és ilyen tömeges méretekben csak tiszta lelkiismeretű emberek tudnak okozni, abban a hiszemben, hogy »végső soron« jót tesznek, amikor ártanak.”

[link]

"Az, hogy az ember alapból önző és kapzsi az a kapitalisták konstrukciója."

Ha ez így lenne, akkor nem lennének önző és kapzsi emberek az antikapitalista országokban.

"Mindegyik vizsgálat azt tárja fel, hogy az élelem, a lakás és a fizikai biztonság szükségleteinek kielégítésén túl a vagyon növekedése alig jár együtt azzal, hogy az emberek jobban és boldogabbnak érzik magukat. Ennek messzire vezető következményei vannak a materiális értékekre nézve. Először is, amikor az emberek anyagias értékeket követnek és az életüket úgy szervezik meg, hogy az a vagyon és az anyagi javak megszerzéséről szóljon, lényegében csak az idejüket vesztegetik, már ha jobban akarják érezni magukat. Ha ilyen haszontalan életstílusra összpontosítanak, kevés lehetőséget adnak maguknak arra, hogy olyan célokra törekedjenek, amelyek kielégíthetnék a lelki szükségleteiket, és javíthatnák az életük minőségét. […] Hiába sikerült elérni az anyagias értékeket, attól még nem érzi magát jobban az ember, ez pedig azt is jelenti, hogy az ember önbecsülési és kompetenciaszükséglete nem elégül ki."

Tim Kasser: Az anyagiasság súlyos ára

Hát ha ez nekem szólt, kedves 9#, akkor:

A gazdag országok kitelepítik a szennyező iparágakat pl. Kínába, ahol borzalmas kizsákmányolás van. Ez környezeti szinten sem old meg semmit, sőt csak hitegetjük magunkat, hogy minden mehet így tovább, hát van is olyan, hogy környezeti igazságosság...

A bio és a fenntartható között is van ám ellentmondás: a bio mozarella amit elegánsan, finnyásan leveszel a szúpermárket polcáról és közben elalélsz, hogy Te megengedheted magadnak, hogy ilyen tudatos legyél, mert futja, az simán lehet, hogy egy jó minőségű étel, amiben nincs vegyszer. Ez a bio. Ha a termelése közben a világ túl felén a gyerekek napi 12 órában állítják neked elő, és a kész termék körbeutazza világot, akkor az nem fenntartható.

A közgazdaságtan jelenleg érvényben lévő modelljét a 19. században találták ki. Akkor eléggé máshogy modellezték a világot, mint ahogy ma modellezzük, ma mennyivel többet tudunk a rendszerek működéséről, fajtáiról. Ma egy elég másfajta közgazdasági modellt hoznánk létre, mint ahogy létezik is ökológiai közgazdaságtan...

Amúgy ezek nálam okosabb emberektől, kutatócsoportoktól származó idézetek, nem én kis anon találtam ki őket. :-D

Egyenlőtlenség tekintetében ma már nem lehet pusztán országokon belül gondolkodni. De amúgy országokon belül is elég nagy különbségek vannak, ha mondjuk összeveted Ózdot Csillagheggyel.