A keletrómaiak/bizánciak hogy élték meg hogy a középkorban az arab hódítások miatt a korábbi sok Római birodalom elvesztette a szuperhatalmi helyezettét, és egy egész mediterrániumra kiterjedő birodalomból egy lokális hatalom lett Anatóliában?

#1 vagyok.

Viszont olyan szempontból hülyeség, hogy Nándorfehérvár előtt(1456) bevették Konstantinápolyt a törökk, ami akkor már gyakorlatilag csak egy városállam volt már. Így a 3 térkép nem egészen fedi a vslóságot.

Szerintem erről a dologról nem maradtak meg források. Ha lennének magánlevelezések az akkori elit tagjaitól, amelyben ezt a kérdést boncolgatnák valamilyen módon (tehát a saját véleményüket), akkor lehetne valamilyen képünk. Amit tudunk, hogy Iustinianus császár megpróbálta restaurálni a Római Birodalmat, el is ért számottevő nyugati hódításokat, ám ezek nem maradtak tartósak, és Iustinianus uralkodása után el is vesztették ezeket, mert a hispániai, itáliai, nyugat-afrikai helyőrségek fenntartása pénzügyileg kimerítette a birodalmat. Egyszerűen a helyi ellenállások és a regionális hatalmi viszonyok miatt nem tudták ezeket visszaintegrálni, csak katonailag megszállni és ez nem volt kifizetődő. Nem véletlen, hogy Iustinianus után le is mondtak ezekről a területekről, és soha többé nem próbálkoztak a visszahódítással, elfogadták, hogy Bizánc a Földközi-tenger keleti partvidékére szorítkozik.

Az biztos, hogy a Balkánon ameddig tudták, mindig igyekeztek a bizánci uralmat helyreállítani a szerbek és a bolgárok ellenében (emellett a Magyar Királyság létrejötte után velünk harcoltak a balkáni hegemóniáért), vagyis a korábban birtokolt területekre való igényről nem mondtak le.

Az arabok az más tészta, mert a 7-8. században meginduló arab hódítás olyan erős volt, hogy örültek, hogy egyáltalán Kis-Ázsiában meg tudták őket állítani, és a Birodalom a keleti részein ezután inkább defenzívában volt az iszlámmal szemben. Európa (a keresztény világ) a 8-9. században a nyugati és keleti részein is kiszorult a Mediterrán térségből az iszlám ellenében (bár a bizánci flotta továbbra is jelentős maradt, de nem egyeduralkodó). Érzelmileg ezt vagy feldolgozták az egyes emberek, vagy nem, mindenesetre reálpolitika szintjén tudomásul vették.

Az egyszerű népről annyit, hogy az általad kérdezett kora-középkorban rendkívül súlyos adókkal terhelték őket, mert az ókorból átörökölt hadügyi rendszert alapvetően adókkal próbálták fenntartani. Az egyszerű ember igazából csak annyit látott maga körül, hogy adóztatják, megvannak a korlátai és kötelezettségei, nem hiszem, hogy az ilyen emberek a térképeket nézegették és azon keseregtek, hogy milyen volt a birodalom Traianus idején... Megkockáztatom, hogy a többségnek szerintem fogalmuk sem volt erről az egészről. Az pedig történelmi tény, hogy amikor megjelentek a hódító arabok, akkor a Birodalom a területének a felét azért veszítette el olyan könnyen, mert a helyi népesség ünnepelte a hódítókat, mert megszabadulak az adóterhektől, a bizánci bürokráciától, és önként és dalolva vették fel az iszlám hitet. Tehát nem hiszem, hogy az akkor embertömegeknek olyan nagy birodalmi tudata lett volna, inkább a maguk életének határain nem nagyon láttak túl.

Egyébként a XI-XII. században hadügyi reformokat vittek végbe a Birodalomban és kialakították a tímár rendszert, hogy alapvetően ne zsoldból tartsák el a katonákat, hanem földet adtak nekik. Ez új lendületet adott a Birodalomnak, és ezen a balkáni-kis-ázsiai területen volt egyfajta hatalmi fellendülés, tehát az új területi formájában meg tudott újulni az állam, és a Magyar Királysággal ekkor voltak hatalmas háborúk a balkáni hegemóniáért. Ekkor viszont a Szentföldön javában zajlott már a keresztes háború, tehát ezeken a területeken nem ők jelentek meg expanzív szerepben. Az 1204-es események is (amikor Velence elfoglalta Bizáncot és szétesett a birodalom) a keresztes hadjáratok "mellékhatása" volt. Innentől kezdve kezdődött az igazi agónia, a fővárost még vissza tudták foglalni, de a Birodalmat innentől kezdve már a régi területein sem tudták teljesen helyreállítani, a földközi-tengeri flottán alapuló hatalom pedig örökre elveszett, Velence és Genova vette át a helyét. Bizánc ekkor kezdett helyi kishatalom lenni, az európai és közel-keleti politikába többé nem szólt már bele nagyhatalomként. Az oszmánok ezután szépen fokozatosan bekebelezték őket.

Ez egy birodalom volt, nem nemzetállam. Nem volt "római tudat", legfeljebb "római polgárság" és "római elit", de utóbbi igyekezett mindig a saját pecsenyéjét sütögetni, tehát valószínűleg még örült is a plusz autonómiának, hogy most már nem pofáznak bele távoli császárok a dolgába. Bizánc ráadásul kulturálisan inkább görög volt, mint sem római, a "kelet-római birodalom" megjelölés azért kellett, hogy legitimálja az uralkodó hatalmát a bürokratikus intézmények felett és lehessenek területi követelései.

Tehát nem, teljesen rossz irányú megközelítés, hogy mondjuk úgy fájt volna nekik Róma bukása, mint mondjuk a magyaroknak Trianon. De még ha lett is volna ilyesmi a korszak meghatározó szervezőereje a vallás volt, a nagy egyházszakadást követően (de már előtte is: lásd Koppány vs. István) pedig egyértelműen Róma-ellenesként határozták meg magukat a bizánciak. Egyébként meg továbbra is Bizánc maradt Európa legfejlettebb és leggazdagabb területe - tehát nem volt sem "de szar itt élni" sem pedig "a szomszéd fűje mindig zöldebb" érzésük ha körbenéztek az általuk ismert világban.

,,a "kelet-római birodalom" megjelölés azért kellett, hogy legitimálja az uralkodó hatalmát a bürokratikus intézmények felett és lehessenek területi követelései".

Ez nem így volt. Annak ellenére hogy a Bizánci birodalom görög kultúrájú volt, és az évszázadok során az eredeti ókori római szokások és intézmények fokozatosan megszűntek a bizánci görögök nem görögként tekintetek magukra, a római identitásúkat a Birodalom 1453-as bukásig megőrizték, sőt még azután is évszázadokig, mivel a modern görög nemzettudat XIX. századi kialakulásáig a görögök rómaiaknak valották magukat. Meg a jogfolytonosság is megvolt a Római Birodalom 395-ös kettéosztása és a Konstantinápoly 1453-as Oszmánok álltal történő elfoglalása között, annak ellenére hogy a Birodalom az idők során kúlturálisan átalakult. Meg a Keletrómai Birodalom és a Bizánci Birodalom megnevezések is modernkori kitalációk, a bizánciak saját magukat rómaiaknak tekintették , az államukat pedig a Római birodalomnak. Ha megkérdeznél mondjuk a XI. században erről egy random Konstantinápolyi lakost, akkor ő is rómainak vallaná magát, az államot pedig ahol él Római Birodalomnak nevezné. Ez az egész onnak ered hogy az Ókor végére a görögök átvették a római identitást, viszont a nyelvüket nem cserélték le ellentétben mondjuk a gallokal. Tehát a bizánciak tényleg komolyan rómainak gondolták magukat, nem egyszerűen csak legimitációs céljai volt ennek az önmeghatározásnak. A Bizánci birodalom egyszerre volt görög és római is. A görögök római identitásának alakulásáról eebből az angol wikipédia cikkben olvashatsz:

[link]

,,De még ha lett is volna ilyesmi a korszak meghatározó szervezőereje a vallás volt, a nagy egyházszakadást követően (de már előtte is: lásd Koppány vs. István) pedig egyértelműen Róma-ellenesként határozták meg magukat a bizánciak."

Igen de ők a római (nyugati) katolikus egyház ellen voltak, nem pedig a Római Birodalom ellen amik ők maguk voltak.