Mikor, melyik században veszthette el származástudatát részben vagy egészben a magyar nép? Árpád, István, vagy Janus Pannonius korában még tudták hogy honnan származunk, mely népek a rokonaink? Köze volt ennek a kereszténység felvételéhez?

Sosem volt a magyar népnek (vagy bármelyik másiknak) "származástudata". Ugyanis az egész nép meg származás, meg "nemzati identitás" és hasonló dolgok 19. századi csinálmányok, előtte nem létezett ilyesmi.

Az a baj, hogy egy mai ideológiát, egy mai fogalmat próbálsz hamis módon visszavetíteni a múltba, pedig egyszerűen nem létezett az egész dolog.

Többnyire 19. századi "csinálmányok", de a magyarok államszervezése 1000 éves történet. A román ukrán szlovák stb identitás, na az 19. századi csinálmány.

A homályt inkább az okozza, hogy nincsenek szteppei írásos nyelvemlékek, mert annak az életmódnak nem volt szüksége olyan elszámolásra, írásbeliségre, mint a földművelő kultúráknak.

A finnugor megközelítés a habsburg udvar kedvence volt elősorban, és természetesen rájön még erre a kommunista diktatúra szájíze is.

A 8.-9. századi sírok genetikai anyagából azért most már többet is megtudunk majd várhatóan, hogy pontosan genetikai rokonság alapján kik is voltak az őseink.

"Kereszténység felvételénél pedig úgy gondolhatom, hogy Európához akart tartozni a nép, ezért szándékkal homályosította el a származástudatát, hogy európaivá válhasson."

Ez nem a nép akarata volt, hanem az uralkodó réteg szükséges, kulcsfontosságú lépése.

" Ha ápolta volna az eredetét akkor az ősi vallást is ápolnia kellett volna ami ugye nem fért az új római hittel."

A kereszténységre való "átállás" nem ment egyik napról a másikra, sokan önként, vagy kényszerből megkeresztelkedtek, de voltak, akik titokban az ősi vallást gyakorolták, még 1061-ben is volt egy pogánylázadás.

Mindezekkel együtt nem hiszem, hogy a magyar nép valaha is elvesztette a származástudatát.

"Többnyire 19. századi "csinálmányok", de a magyarok államszervezése 1000 éves történet. "

Ugye nem az államszervezésről beszélünk, hanem a nemzettudatról, tehát klasszikus szalmabáb. A régi államokban sem volt nemzettudat, a német meg az olasz meg az angol nemzeti mítoszokat is a 19. században találták ki. A skótok híres nemzeti viselete, a kockás skótszoknya sem létezett korábban, ugyanis azt a mintát egy angol szövőiparos találta ki a 19. században. A híres skót szabadságharc sem a nemzetért zajlott, hanem sima terület alapú középkori hódítóháború volt, egy skót nemes és az angol király között. Utólag lett leöntve a nemzeti mázzal.

Ráadásul az eredeti nemzet fogalom inkább csak a nemeseket értette ide, a közember nem volt a nemzet része. Tehát kcisit sarkosan fogalmazva, a nemzet fogalma a 19. századi nemesek gittegylete volt, egyfajta klikkesedést elősegítő ideológia, mivel ekkorra már a vallási alapú klikkesedés kikopóban volt. Egy csomó híres magyar nemes még magyarul se tudott, de mégis magyarnak tartotta magát.

na de egyébként nincs is olyan, hogy olasz hanem lombardiai van, genovai, nápolyi, szicíliai

németből is bajor, hannoveri, saar-vidéki

szóval pont olyan példákat sikerült hoznod, ahol a nemzettudat sok kisebb szerveződést fogott össze, és tényleg nem létezett garibalidiig olasz nemzettudat

és egyébként a magyaroknak nem is volt soha birodalmi öntudata ezzel kapcsolatban, teljesen más ez, mint európa más részein

ezzel szemben a magyarokat már II. András összefogta, latinul úgy is hivatkozik rá, hogy nationes egy király alá tartozó közös nyelvű és vallású emberek

és a közember is a nemzet része volt, csak az adminisztráció drága dolog volt, akinek nem volt mit a nevére íratni azt nem tartották külön számon, városlakók sem voltak nemesek

nem tudom középkori értelemben miért ne lettek volna ezek a nemzethez tartozónak tekintve

a feudális rendszer számára nyilván mások voltak a szempontok

inkább a rákóczi féle felkelés volt a "nemesek gittegylete", azért a 19. században már lényegesen szélesebb társadalmi kérdéseket feszegetett, hogy mit ne mondjak a jobbágyfelszabadítást

a vallási alapú klikkesedés sem volt kikopóban, az majd a 20. század második felében, nem önszántunkból, manapság pedig lehet több köti a vallásos embereket, mint szétválasztja bármeilyen felekezethez is tartozzon zárójelbezárva

Nem tudom, mit reklamálsz. Az ismeret jellemzően tudásszomj kérdése, vannak, akiket ennél fontosabb dolgok sem érdekelnek, mások pedig tudják e témában is azt, ami a tudomány által tudható. A "származás"-nak egyébként legalább két vetülete van. 1. földrajzilag honnan érkezett az a nép, amelyhez tartozónak érzem magam. 2. e nép miféle más népekkel rokon, például kulturálisan.

Mindkét szempont szerint a választ elég sokan meglehetős részletességgel és pontosan ismerik.

"Nem nemzettudatot kérdeztem és nem államszervezést."

Honnan lett volna az Ázsiai pusztákon vándorló törzseknek nemzettudatuk?

Törzsekbe szerveződve éltek, és az események során a különböző törzsek sokszor egymásba is olvadtak.

Írásos emlékeik nem voltak, régi történetek, legendák, regék öröklődtek át, amelyek szinte bizos, hogy változtak, és úgy qlakultak ki a misztikus regék (magyaroknál pl Nimród, a Turulmadár, a csodaszarvas, stb)

A törzsek olykor szövetségben, máskor háborúban álltak egymással, megerősödtek, vagy meggyengültek, el is tűnhettek (megsemmisülés, beolvadás, elvándorlás, stb)

Nincsenek nemzetek, a tőrzsfőnököket követi a népe, és ez nem magyar sajátisság, a többi pusztai nomád nép is hasonlóan vándorol, hosszú idő alatt kialakulnak az egymás közelében élők közötti rokoni kapcsolatok, a beszélt nyelvek közötti hasonlóságok, kialakul egy laza kötelék a rokon törzsek között, de nincsenek egységes nemzetek.

A magyar törzsek vezetői a Honfoglalás előtt kötnek vérszerződést, de még évszázadokon keresztül az számít, hogy melyik törzsből származott az illető.

A tatárjárás sem úgy történt, hogy q mongol törzsek elözönlötték Eurázsia jelentős részét, hanem elkezdték meghódítani a többi csoportot, törzseket, és azok örömmel, vagy kényszerből, de csatlakoztak a hódítókhoz, aminek hosszú távon természetes, hogy asszimilálódás is lett a következménye, de még akkor sem nemzetekről van szó, de talán a tatarjárás az, ami lebontja a régi magyar történelmi, törzsi gondolkodást, amiben nyílván a keresztény vallás jelentős szerepet játszik, ami nem tűri a pogány emlékeket, mindenesetre a törökök elleni harcban már, mint nemzet jelenik meg a magyarság, nem a törzsfőkre vezeti vissza származását a nemesség.

A múltjáról, részleteiben nem sokat tud, a keresztény egyháznak nem volt érdeke, hogy megőrizze a régi tudást, sőt üldözte azt az elmúlt évszázadokban, akkorra már szinte teljesen elveszett, a magyar keresztény, aki az oszmán hódítók ellen harcol.

A származásáról viszont évszázadokkal korábban sem tudott sokat, ahogy egyetlen nép sem.

Évezredeken keresztül tartó folyamatok vezettek el a különböző népcsoportok kialakulásához, a távoli múlt homályába vesznek a sokszáz evvel korábbi események, ha arról nem maradtak fönt korabeli (nem évszázadokkal később megírt) írások.