Ki volt a legrosszabb magyar király?
#6 Ha nem csak 10 jelöltet lehetett volna írni a szavazásba akkor még bekerült volna még II. András, V. István, Vencel, Ottó, I.Rudolf, III. Károly, II. József, és V. Ferdinánd.
II. Lászlónál az Árpád-házi ellenkirályra gondoltam, nem II. Ulászlóra. Ő a testvérével IV. István ellen bizánci támogatásával (I. Mánuel császár a vazallusává akarta tenni Magyarországot) lázadt fel a tövényesen uralkodó, a kifejezetten tehetséges unokaöccsük III. István ellen. Ők ketten emiatt a fölösleges trónviszály miatt kerültek bele a szavazásba.
Én úgy Gondolom hogy Szent István, IV. Béla, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, és Hunyadi Mátyás minden hibájuk ellenére nagy uralkodók voltak, akikre büszkék lehetünk. És Ferenc Józsefről is inkább pozitív véleménnyel vagyok.
Szent István: ha nem teszi azt amit tesz akkor vagy a Német-Római Birodalom, vagy Bizánc bedarál minket. Mindkét nagyhatalommal nagyrész jó kapcsolatokat ápolt, és amikor II. Konrád császár mégis támadt akkor sikeresen vissza tudta azt verni. Ha Koppány kerül hatalomra, akkor nem biztos hogy jól alakult volna Magyarország középkori történelme. Szóval nagyrészt neki köszönhetjük, hogy most is magyarul beszélhetünk.
IV. Béla: A tatárjárás után belátta az apja álltal elkövetett hibákat, csak a nemeség elpártolása árán tudja rendbe hozni, és ezért képes volt változtatni a politikáján, újáépíteni az országot a mongol púszítás után, és sikerrel felkészíteni az országot egy újabb támadásra (a második tatárjárás már nem okozott anyira nagy károkat mint az első). Szóval mint látható tanult a hibáiból, és helyre tudta hozni az országot egy katasztrófa után.
Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás: mindkettő király uralkodása idején Magyarország Európa egyik legerősebb és leggazdagabb állama volt. Uralmúk idején virágzott a kultúra, fontos építkezések zajlottak és sikeresen megvédték az ország területét a külső támadásokkal szemben. Hadjárataikkal bíztosították a Magyar Királyság befolyását a régióban. Ha mind Lajosnak, mind Mátyásnak lett volna egy kompetens és törvényes fiú utódja akkor ezek a hódítások valószínűleg tartósabbak lettek volna. Mátyásnak még Bécset is sikerült bevennie, amely még az Oszmán Birodalomnak se sikerült később. Ha esetleg tovább él, és a céljaiból többet megvalósít akkor jobb irányt is vehetett volna az ország történelme. Emelett ő legalább kordában tartotta csak a saját hasznukat leső, egymással acsarkodó nemességet. Inkább az utóbbiaknak köszönhető, az hogy az ország a XVI. században elvesztette a regionális hatalmi pozícióját. I. Károly és Nagy Lajos uralkodása pedig középkori magyaroszág legfényesebb időszaka volt.
Luxemburgi Zsigmond: a korának egyik leghatalmasabb európai uralkodója volt, aki annak ellenére hogy később számos egyéb ország koronáját elnyerte, mindvégig Budán tartotta a székhelyét, így azt az az ő uralkodása idején ,,Európa fővárosa lett". Az idején erőteljes fejlődésnek indultak a szabad királyi városok. Kiépítette a végvárrendszert, amely hosszú ideig sikeresen védte az országot a töröktől.
Ferenc József: a magyar szabadsághacr leverését és az azt követő megtorlást én se tudom megbocsátani neki (mondjuk az is igaz, hogy az utóbbiban mutatott kegyetlenségben nagy szerepe volt az anyjának, Zsófia főhercegnének is). Mégis a kiegyezés, majd az azt követő 1914-ig tartó időszak egy példátlan fejlődést hozott Hazánk számára, illetve Magyarország ekkor volt utoljára nagyhatalmi helyzetben. És ennek az időszaknak ő lett gyakorlatilag ő lett az egyik jelképe, személye a Monarchia egységét és nagyságát testesítette meg (mondjuk azt el kell ismerni hogy idősebb korára már-már károsan merev ember volt, ami gátat szabot a Birodalom megújításának). Szóval szerintem ugyan nem tartozik a legnagyobb királyaink közé, mégis inkább jó uralkodónak mondanám.
Meg ehhez még annyit fűznék hozzá hogy mi magyarok egy negatív nemzet vagyunk és sajnos a történelmünket is képesek vagyunk így látni, pedig vannak olyan népek amelyek sokkal rosszabbul jártak mint mi (pl:. írek, lengyelek, örmények). Meg szerintem ugyan a ló túl oldalára sem szabad átesni, és hibátlannak beállítani őket (elismerem hogy van valami abban mit írtál), de azért az olyan nagy királyainkra mint IV. Bélára, Nagy Lajosra, és Hunyadi Mátyásra büszkéknek kell lennünk.
#10 Ugyan volt néhány kifejezetten rossz Hasburg uralkodó a magyarság szempontjából(pl:. a szavazásnál is említetett V. László, I.Lipót és I.Ferenc) , mégsem volt annyira negatív szerepük a magyar történelemben, ahogy azt a kommunista történetírás próblta beállítani a múlt szászadban. Talán legfontosabb előnyünk, amely belőlük származik az az hogy nem került Magyarország egésze a török uralom alá (azért a Balkáni népeknek az az 500 éves török uralom eléggé betett). Magyarország az 1849 és 1860 közötti időszaktól eltekinte megtudta őrízni az önnelóságát a Birodalmon belül (amiben azért magyar rendeknek is nagy szerepe volt). Meg pl:. az Örökös Tartományokban már a XVIII. században is kellet adót fizetniük a nemeseknek, addig ez a Szent Korona Országaiban egészen a XIX. századig nem történt meg. Emelett voltak olyan Habsburgok akik a hibáik ellenére is pozitív szerepet töltöttek be a magyar történelemben pl:. I. Ferdidnánd, I. Miksa király, Mária Terézia, József Nádor, Ferenc József, Rudolf trónörökös, IV. Károly, és Hasburg Ottó. Tehát összeségében egy ilyen hosszú ideig uralkodó dinasztiánmak minden tagjára nem lehet azt mondani, hogy magyarellenes volt.
Meg szerintem Orseolo Péter a rosszabb Habsburg uralkodóknál is negatívabb karatere a történelmünknek (vagy velük egy szinten van) az Országnak III. Henrik császárnak történő kiszolgálása és frissen kereszténnyé vált Magyarországgal való bánásmódja miatt.
válasza:# 4
IDÉZLEK TÉGED: "Annyi még a terhére írható, hogy egyrészt gyanús, hogy cserbenhagyta királyát a mohácsi csatában, ezt sokan így vélik, mert van arról tanulmány, hogy oda lett rendelve csapataival, de szándékosan késlekedett, bár megoszlanak a vélemények, hogy az számíthatott volna e valamit, másrészt I. Ferdinánd, akinek kezdeti trónigénye jelentéktelenül volt támogatva, ugyanis csak egyedül Báthori nádor csatlakozott Mária özvegy királynéhoz, aki mindent megtett testvérbátyja, a későbbi I. Ferdinánd trónigényének elismertetése érdekében, de csak egymaga, a Báthori család többi tagja magyar uralkodóra voksolt és az összes főúri magyar famíliák is mindannyian."
Pontosítanék.
Ugyanis I. Ferdinánd mögött állt a magyar arisztokrácia, a bárók és prelátusok (főurak és főpapok) nagy része, így Báthory István nádor, Batthyány Ferenc horvát bán, Bornemissza János kincstartó, Thurzó Elek tárnokmester, Podmaniczky István nyitrai püspök, rangidős főpapként a magyar katolikus egyház tényleges vezetője (az esztergomi érseki szék akkor betöltetlen volt), Szalaházi Tamás veszprémi püspök, Brodarics István szerémi püspök, Tahy János vránai perjel. Szapolyait inkább a köznemesség támogatta. Mellesleg I. Ferdinánd mögött sokkal nagyobb katonai erő állt, mint Szapolyai mögött, Ferdinánd seregei sorozatos győzelmeket arattak, pont ezért fordul majd Szapolyai a törökhöz segítségért.
Továbbá a Szapolyait magyar királlyá választó országgyűlés teljesen törvénytelen volt a magyar közjog alapján, mert azt nem a nádor hívta össze.
Az I. Ferdinándot magyar királlyá választó országgyűlés ellenben a magyar közjog alapján törvényes volt, így a királyválasztás jogilag érvényes.
válasza:# 6
Szent Istvánt egyértelműen a legnagyobb magyar uralkodónak tartja a történészek elsöprő többsége, megítélése pedig igencsak pozitív a szakemberek között.
Nagy Lajos és I. Mátyás szintén egyöntetűen kiemelkedő képességű uralkodó volt a történészi értékelések szerint. I. Lajos és I. Mátyás uralkodása a középkori Magyar Királyság fénykora.
Luxemburgi Zsigmond értékelése az utóbbi évtizedekben jelentősen javult, ma már egy sokoldalú, művelt, tehetséges uralkodónak tartják, aki igen gyenge hatalmi pozícióban jutott uralomra, azonban szívós munkával megszilárdította pozícióját, azaz sikerült visszaállítania az erős királyi hatalmat. Mellesleg felismerve a török veszély súlyosságát kiépítette a délvidéki végvárvonalat, amely több, mit egy évszázadra feltartóztatta az oszmán előretörést. A témában ajánlom Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon 1387-1437 c. művét.
válasza:#14
Legelőször csak Báthory nádor támogatta egymaga Ferdinánd magyar trónigényét. Senki más
Később természetesen folyamatosan változott a helyzet, de hosszú időbe került, amíg a Habsburgok támogatása jelentős lett.
válasza:# 16
Kevesebb, mint 4 hónapot én nem neveznék hosszú időnek.
A Habsburgok támogatottsága az 1526. december 17-i királyválasztó országgyűlésre lett jelentős, ekkorra a főurak és főpapok nagy része már szilárdan Ferdinánd mögött állt.
II. Lajos 1526. augusztus 29-én halt meg.
Azaz kevesebb, mint 4 hónap alatt lett Ferdinándnak akkor bázisa Magyarországon, hogy a magyar közjog alapján törvényesen és érvényesen királlyá tudta választatni magát.
válasza:#17
Csakhogy egy hónappal korábban november 10.-én Szapolyait választották királlyá a rendek és másnap meg is koronázták. Szinte a teljes magyar nemesség közreműködött ebben, még azok többsége is, akik decemberben már Ferdinánd pártjára álltak, őt csak később koronázták meg.
Jó darabig Szapolyai a nemesség túlnyomó támogatását élvezte, ettől függetlenül két csatát is vesztett Ferdinánddal szemben a továbbiakban, ugyanis ő cseh király is volt V. Ferdinánd néven és tízezer cseh zsoldos kísérte, továbbá bírta V. Károly spanyol király és Német-római császár pénzügyi és katonai támogatását, aki szintén a testvére volt, akárcsak az özvegy Mária királyné, aki szintén latba vetette minden támogatását a Habsburgok érdekében és sorra csábította át a nemeseket Ferdinánd táborába.
Szapolyai sorra játszotta el minden esélyét, a diplomáciában és a csatatereken is siralmasan teljesített, de még így is egy jó évtized után lett csak kiegyenlített a helyzet, addig a fölénye nyilvánvaló volt, bár folyamatosan egyre csökkent.
Ferdinánd és János hosszú küzdelem után elismerte, hogy egyikük sem tudja legyőzni a másikat, így 1538. február 24-én Váradon a két uralkodó titkos megállapodást kötött. A szerződés két részre osztotta az országot: a keleti rész Szapolyaié, a nyugati Ferdinándé. Ezen kívül kimondta, hogy I. János halála után az egész ország Ferdinándra száll. Szapolyai ekkor már idős volt, és sem felesége, sem fia nem lévén, elfogadta ezt a szerződést. A szerződésbe (a biztonság kedvéért) azért belevették, hogy ha esetleg Jánosnak fia születne, akkor kárpótolni kell őt egy német hercegséggel. A megállapodás mindkét fél miatt titkos volt, ugyanis ez sem Szulejmán szultánnak, sem V. Károlynak nem tetszett volna.
Ebből is látható, hogy Szapolyait komolyan terheli a magyar államiság hosszú időre történő elvesztése.
kürasszír: kár hogy lepontozták a Szapolyairól szóló kommentjeidet, szerintem jókat írtál. Meg örülök hogy Szent Istvánt, Nagy Lajost, Zsigmondot, és Hunyadi Mátyást te is védelmedbe vetett.
#18: Ferdinánd Csehországban is I. Ferdinánd néven uralkodott, úgyanúgy mint Magyarországon.
Dalszi Csanád: Igen az ő idején történt meg a török kiűzése Magyarországról, viszont a korábbi sikereket nem használta ki, pl: a sikeres 1664-es Szentgotthárdi csata után békét kötött a törökkel, illetve Bécs 1683-as ostroma után sem akart eredetileg felszabadító hadjáratot indítani Magyarországra, hanem békét akart kötni a törökkel. Nagyrészt abszolultista módon, az Ország érdekeit figyelmen kívűl hagyva vezette a Magyar Királykságot. Az ő intézkedései miatt robbant ki uralkodása végén a Rákóczi szabadságharc. Mondjuk abban egyetértek Orseoló Péter még nála is rosszabb volt, mert Lipót legalább kiűzte a törököt az országból, és kompromisszumokra is hajlandó volt (pl:.az 1681-es soproni országgyűlésen), és halálos ágyáb belátta hogy hibázott.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!