Az Atlanti-óceán neve a magyar -atlan képzőből származik?

Kizárt hogy a katlanból származna Atlantisz neve, neked egyes gondolkodásból. Szerintem az egyik esélyes a Batman, az égi jele is erre utal mint egy nagy pompás sziget a zord, sötét óceán közepén, akárcsak Batmannak a fényes égi jele a sötét felhők között. A másik nagy esélyes pedig a pantalló, mert Atlantisz olyan pompázatos volt, hogy a látványától mindenki becsinált, így a Pantallisz név is ráragadt (bár ezt kevesen tudják).

Gyakorold még egy kicsit a gondolkodást, mert ez így eddig nagyon gyenge.

> Az Atlanti-óceán neve a magyar -atlan képzőből származik?

Jelenlegi tudásunk szerint nem. Az óceán megnevezése több görög írónál is megjelenik, mindegyiknél az a jelentése, hogy Atlasz (a görög mitológia titánjának) tengere.

> A katlan is feltehetőleg abból származik

Jelenlegi tudásunk szerint szintén nem. Lásd: [link]

> A katlan is feltehetőleg abból származik

Ki és milyen érvek mentén teszi fel?

> és az Atlanti-óceánban az óceánközépi hátságokban hatalmas katlanok húzódnak

Remek, csak erről azok a görögök, akiknek az elnevezését átvettük az óceánra, azok semmit sem tudtak az óceán alatti törésvonalról.

> Ennyire részletesen ismerhették őseink az óceán mélyét?

Nincs okunk ezt feltételezni. Sőt ennek pont az ellentétét van okunk feltételezni azokból a leírásokból és hevenyészet világábrázolásokból, amik fennmaradtak.

> Netán onnan származtak?

Jelenlegi ismereteink alapján nem.

> Atlantisz is valójában Katlan-tisz?

Szintén nem. Atlantisz jelentése az, hogy Atlasz szigete.

Okés csak ez azért nem így megy. De az is igaz, hogy a magyarok történelmét kutatni kell és kutatják is, ez okés. Számos fejleménye is van már és ez is okés. De a nyelvészetre nem szabad és lehet túl nagy és elsődleges hangsúlyt fektetni, mert a nyelv nagyon könnyen vesz át oda-vissza a népek között szavakat. Amúgy az ókorban a görögök már használták a szót időszámításunk előtt több száz évvel.

Az ókori írásokban több megnevezéssel is írtak az Atlanti-óceánról. Úgy mint "Nagy Tenger", úgy mint "óceán", "belső és külső" (óceán) tengereket is megkülönböztettek és úgy is írták, hogy mindent körbevevő víz.

Suidas "Atlanti tengerek" ("Άτλαντικά πελάγη") megnevezéssel ír róla, amely tartalmazza a nyugati és a keleti óceánokat is. Tehát a Világóceán értelmében lehet találkozni vele. Hérodotosznál meg így szerepel: "ἡ ἔξω στηλέων θάλασσα ἡ Ἀτλα ἡ Ἀτλα - καλεομένη". Sztrabón szerint a mérsékelt égövben két lakott világ (vagy sziget) lehet és, hogy a földet víz veszi körül, és "a külső tengerből" több öblöt magába foglal. Polybius "külső és Nagytenger"-nek nevezi vagy "Ὠκεανός", "Ἀτλαντικὸν πέλαγος" neveken írja le.

Ciceronál Atlanti-óceán, Nagy Óceán a neve és a lakott földet egy szigetként írja le, amit egy olyan tenger vesz körül, amit Atlanti-óceánnak neveznek, Nagy- és Óceánnak neveznek. "Illo mari, quod Atlanticum, quod Magnum, quem Oceanum, appellatis in terris." Latin nyelven elbeszélik úgy is az Atlanti-óceánt, hogy Európa és Afrika nyugati részén fekvő tenger, "Oceanus" vagy "Atlanticum Mare" és "Atlanticus Oceanus", "Atlanticum". Szóval elég változatosan használták és sok hozzá tartozó beszámolóval együtt közölték.

Mivel ismerték, hogy mások az Atalnti-óceán áramlatai így költői kifejezésmódokban "folyók"-nak írták le, ami akkoriban elterjedt mint szó szerinti folyó (Óceán-folyó) értelmezés a világ körül, amiről meg Hérodotosz írta is, hogy az nem úgy van és tengereknek nevezi a legkülső vizeket. Az ókorban amúgy ez volt az általános, hogy óriási vizek, tengerek, vagy óceánok veszik körbe a szárazföldet. Hol Atlanti-óceánnak nevezik, hol "Oceanus"-nak, máshol meg "Atlanticus"-nak. Szerepel még az "Atlasz-tenger" és "Atla" is. Oceanus néven kiegészítették, hogy "hatalmas végtelen, mint az óceán" ("ingens infinitum que pelagus").

Az ókorban az Atlanti-óceán szóhasználat akár az egész környező óceánra, az összes ma óceánnak tartott vízre is használatban volt, de a délire vagy nyugatira is. Nagyjából úgy írták le, hogy ~'a lakott földet teljes egészében az Óceán veszi körül, ahonnan négy tenger érkezik, egy északról, kettő délről, a negyedik pedig nyugatról'. Ilyen felosztásban.

Az Atlanti-óceánt Ptolemaiosz úgy nevezi, hogy a "Nyugati-óceán" ("ὁ δυτικὸς ὠκεανὸς"), ezzel különbözteti meg a többi külső óceántól, ahol szerinte az ismeretlen föld van nyugatra.

Agathemerus pedig elmondja, hogy az egész lakott világot körülvevő Nagy-tengert az Óceán köznéven nevezik, és földrajzi területenként más-más neve van. Egyenként beszél északi, déli, keleti és nyugati tengerről amelyből a mi tengerünk nyílik és a Nyugati-óceánnak vagy Atlanti-tengernek nevezte. ("Ἀτλαντικὸν πέλαγος".) Dionysiusnál is a földet minden oldalról "a fáradhatatlan Óceán patakja" veszi körül (ami a korai költőktől kölcsönzött szép kifejezés). Agathemerusnál és Dionysiusnál is előfordul a "Külső-tenger" szóhasználat.

Latinul így írtak róla: Oceanus Gaditanus, Mare Gallicum, Oceanus, Gallicus, Mare Britannicum, Oceanus Britannicus, Oceanus Atlanticus, Atlanticum Mare, Atlanticum.

A lényeg, hogy bőven van forrás az ókori görög és latin említésre. Természetesen a magyarok ősei ettől nem kevesebbek természetesen. Csak hát a "katlan" az nem gödröt jelent, hanem kemenceszerű forró helyet. Másik még, hogy az -atlan képző szerintem viszonylag késői, talán tudja valaki pontosabban is. Az Atlantis meg nyilván kapcsolatos és szintén görög kifejezés egy ókori vagy ókor előtti szigetre, amit úgy írtak le, hogy földrengés és árvíz pusztított el.

Amúgy, hogy vígasztalva legyél az ókori görögök azt is feljegyezték, hogy az egyiptomiaknak volt egy általános vitája, hogy melyikük népe a régebbi. Nyilvánvalóan amúgy minden népnek van régebbi és még régebbi múltja, a magyaroknak is, nekünk is ugyanúgy.