Római Birodalom (több évszázados fennállása alatt) mennyire aknázta ki az általa uralt területek természeti erőforrásait?
Magához képest elég szépen
De a mai Olaszország valószínűleg egy év alatt több erőforrást használ el mint annó a Római birodalom az évszázadok alatt
Azt figyelembe kell venni, hogy a császárkor kezdetekor a becslések szerint az egész bolygó lakossága, vagyis az emberiség létszáma 150 millió fő alatt volt.
A Római Birodalom polgárainak száma ekkor ötmillió fő lehetett, rabszolga ennek durván a harmada és voltak még ezenkívül olyan általában frissen elfoglalt városok, amelyek még nem nyerték el a polgárjogot.
Ehhez azért már kellett bányászati tevékenység, de ekkor még elég sok helyen léteztek külszíni fejtéssel kiaknázható ásványkincsek és azokat zömmel ki is termelték.
Érdekességként megemlítem, hogy a honfoglaló magyarok fejlett vaskultúrával rendelkeztek, számos mai helységnév árulkodik erről, a vasvárak, vagy amiben a vas egyáltalán szerepel, például Vonyarcvashegy, ám a vasbányák többnyire régen kimerültek, már csak a nevük utal rá a korábbi lázas tevékenységre.
A manapság használatos bányákról sejtelmük sem volt, vagy ha igen, az számukra elérhetetlen volt.
"A Római Birodalom polgárainak száma ekkor ötmillió fő lehetett"
Úgy érted ötvenmillió (alsó hangon). Egyedül Rómának egymillió lakosa volt.
A római polgárokat a censorok, később a császárok több ízben összeíratták; Augustus síremlékének feliratából tudjuk, hogy i. sz. 14-ben 4 937 000 felnőtt római polgár élt és ebbe beletartoztak a házastársak, meg a felnőtt gyerekek is.
Ezen kívül voltak akik még nem kaptak polgárjogot, akiknek a számát több helyről, vagy közvetve lehet megbecsülni, például a kiosztott gabona mennyiségéből.
Aztán az egymillió lakos Rómának a fénykorában volt, nagyjából Traianus császár korában.
Néróig, vagyis a nagy tűzvészig Róma központi része a szűk, sikátoros ősi város toldozott, foldozott öröksége volt, csak a külterületek épülhettek valamennyire, de oda meg nem is nagyon akartak impozáns épületeket emelni, csak kivételesen.
A Birodalmi fővárost Néró alapozta meg, az ősi családoktól megvette, vagy elkobozta leégett telkeiket és gigászi összegeket költött a széles sugárutak, impozáns épületek kialakítására, mindenhonnan pénzt facsart ki erre a célra és még a gazdagokat is súlyosan megadóztatta, ezért utálták elsősorban és esküdtek össze ellene a patríciusok, majd az utódai fejezték be a hatalmas birodalomhoz méltó főváros felépítését.
A császárkor kezdetén Róma még messze nem volt egymilliós, egy-kétszázezer lakója volt talán, bár akkori viszonylatban az is lenyűgöző.
"i. sz. 14-ben 4 937 000 felnőtt római polgár élt és ebbe beletartoztak a házastársak, meg a felnőtt gyerekek is."
Vagyis csak az itáliaiak (kivéve a gyerekeket, a rabszolgákat és idegeneket, amivel máris duplázható a létszám), mert a provinciák lakosai csak kétszáz évvel később kaptak polgárjogot.
A mai ipari bányászati technológia lényegesen nyagobb mennyiséget termel ki azonos idő alatt, mint ami akár a Római Birodalom idejében termelt ki az európai lakosság, vagy akár maga Róma, de akár más ókori államok is. Nem tudom készült-e egyáltalán a mai kitermelés és felhasználás adatolásához hasonló részletességgel lebontva kimutatás erről, de viszonyításnak itt egy mai diagram. Ebből akár saccra visszavezetve is láthatod, hogy nyilvánvalóan nem tudták kitermelni a nyersanyagok java részét sem.
Globális anyagkitermelés milliárd tonnában
1900-2005
Szóval maradt azért bőven - nem tudom a kérdést erre értetted-e.
Olaszország és főként Közép-Olaszország maga nem volt gazdag fémércekben és az ércek a természetből adódóan nem is lehetnek azonos mértékben mindenhol jelen, ezért kereskedelmet is kellett folytatniuk. Néhány részlet ha neked fontos...
Spanyolország: arany, ezüst, réz, ón, ólom.
Nagy-Britannia: vas, ólom, ón.
Kelet-Európa: arany, vas.
Európa területén mindenfelé folytattak bányászati tevékenységet ami a Római Birodalom idejében jelentősen megnőtt. Egyes ércek esetében a Római Birodalom kitermelése meghaladta a középkori szintet is, amit csak az iparosodás után léptek túl. Ilyen volt az ezüst bányászat ami az ólom kitermelés mellékterméke. Gondolom a rómaiak ólom használatáról már hallottál.
A hanyatlás időszakában már a kitermelés is visszaesett és kihatott az iparágakra is az alapanyag hiány.
Egy térkép a római kori bányászatról.
jelmagyarázat:
C réz, G arany, I vas, SL ezüst és ólom, T ón.
( [link]
Talán a római polgárjoghoz és az azzal nem keverendő lakossághoz némi pontosítás... A közismert római polgárjogot valójában nagyon kevesen kapták meg és még Rómában sem érte el a 100%-ot, nemhogy máshol.
Az állampolgárság becsült megoszlása a Római Birodalomban
Róma: 55%
Olaszország (Itália): 70%
Spanyolország és Gallia: 10%
Más nyugati tartományok: 3%
Görögország és Kis-Ázsia: 3%
Észak-afrikai tartományok: 2%
Más keleti tartományok: 1%
( [link]
Talán érdekes lehet, hogy a világ legrégebbi arany tárgyait nem a Közel-Keleten találták, és nem Egyiptomban és nem is Sumer, és nem is Nyugat-Európában, hanem itt, tőlünk délre Bulgáriában. Az i.e. 4500-ból való. :) Időbeli elhelyezéshez a legrégebbi egyiptomi piramis az Dzsoser piramisa az i.e. 2600 körül építették.
A Várnai Régészeti Múzeumban vannak az arany tárgyak kiállítva.
---
Némi gyors link ha még kellene valami részlet:
"tízmilliós lehetett ekkor a lakossága a birodalomnak"
Még egyszer: 5 millióan voltak a megszámolt római polgárok a szóban forgó időszakban. Ehhez hozzájönnek Itáliában a rabszolgák, a nők, a gyerekek, a betelepült idegenek, plusz az összes provincia (köztük kimondottan népesek, mint mondjuk Egyiptom, Szíria, Kis-Ázsia, Görögország, Hispánia) népessége. AZ ötvenmillió eléggé óvatos becslés.
Bocsi csak szerintem valami nincs tisztázva itt a népességnél és mintha keverednének a módszertani fogalmak, pedig jók azok a számok mind.
Más a:
- a birodalom teljes népessége a népcsoportok lakosaival együtt
- Itália népessége Rómával együtt
- a római vagy itáliai származásúak népessége (részben kitelepültek)
- a római polgárjogot megkapók népessége
Ezek keverednek szerintem az amúgy jó népességi létszámok mellett.
A Római Birodalom teljes népességében benne vannak a nem itáliai származásúak ami a helyi népcsoportok létszáma. A birodalomban Itáliából és Rómából az itáliai származásúak részben áttelepültek a provinciákra, mint hivatalnokok és katonák. Római és itáliai származásúak azok egy kis százalékban a birodalom egész területén voltak. És megint más a római polgárjog jogilag megkapók száma és jelenlétük számai a birodalom területén.
Itt egy teljes birodalmi népességi adat, amiben nem csak az itáliai származásúak vannak benne, hanem a népcsoportok népessége is. Ez nem tartalmazza és mutatja azokat akik megkapták a római polgárjogot.
A római polgárjogot nem érthetjük a birodalom teljes népességére, de ezt nem tudtam kivenni, hogy hogyan értitek, mert többnyire nem kapták meg. Más volt a Római Birodalom területén lakni, a lakójának lenni egy népcsoportban és teljesen más volt meg is kapni a római polgárjogot amit a provinciákon többnyire meg sem kaptak. A népesség amúgy ott a wikin is és mindkét szám úgy tűnik, hogy jó, csak nem elég konkrét az írásuk.
i.sz. 164
Teljes népesség 61,4 millió (a provinciákkal együtt)
Ebből Itália (Olaszország) 7,6 millió
A római polgárjogot megkapók száma pedig még kevesebb.
Szóval szerintem valahogy nem volt tisztázva a két amúgy jó népességszám és nem lett odaírva, mert volt ~50 millió és ~5 millió is, jó számok azok, csak nem mindegy melyik területre vesszük. Általában a Római Birodalomnál szokták Rómát mint igazgatási központot említeni, de utalásszerűen az egész birodalomra is használják. Meg pont a Római Birodalom esetében nem érdemes a "polgár" szót akármire választani, mert összecserélhető a polgárjogot megkapottakkal. Inkább lakos, népesség akármi, és nincs kavarodás. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!