Az emberek miért hisznek el olyat a tudománynak, hogy egy startup egyetlen csepp véréből minden betegséget megmond?

Mert a cikk hihetetlenül pontatlan. Olyan betegségek kimutatására igért olcsó gyorstesztelőberendezések kifejlesztését, amire létezik már vérteszt, csak drágább és lassabb. És nem, egyáltalán nem azt ígérte, hogy "egyetlen csepp vérből képes lesz kimutatni minden betegséget".

Eleinte komolyan is gondolták a dolgot, de mikor a várt áttörések elmaradoztak, akkor nem csődöt jelentettek, hanem a beküldött mintákat hagyományos módon tesztelték. Amitől úgy tűnt működik, és a befektetők öntötték tovább a pénzt.

Szerintem egy szokásos történetnek indult:

Ígértek egy hatalmasat, valamit majd teljesítenek belőle (A Tesla is így működik).

A "jellegzetességük", hogy amikor rájöttek, hogy túl sokat vállaltak, akkor nem tették szét a kezüket, hogy bocs tévedtünk, nem tűztek ki új célokat, amerre esetleg érdemes tovább kutatni, hanem mindenféle kreatív módszerekkel eljátszották, hogy vannak részsikereik.

Ennek a neve csalás.

Egy csepp vérből már most is mérnek sok dolgot rutin szerűen. Nekem mértek koleszterint, vércukrot egy-egy csepp vérből (az asztalon még voltak más műszerek is).

Szerintem a kutatási irány nagyon jó volt. Ez a csalás nagyon nagy kárt okozott, mert most évtizedekig senki nem fog finanszírozni ilyen kutatásokat.

Azért a "csalás" szót érdemes árnyalni, mert annyi van belőle, hogy nemcsak Dunát, de Amazonast is lehet vele rekeszteni.

A reklámok döntő része ennél sokkal nagyobb átverés. Különösen a patikareklámoké. De tedd ezt szóvá, még be is perelnek. Így működik az emberi természet akkor, ha túlkínálat van. Ma szinte minden téren van túlkínálat. És szinte minden termékre olyasmit ígérnek, aminek a közelébe sem lép, gyakran azonnal látható, hogy az adott termékféle és az ígért tulajdonság lényegében kizárják egymást, de nem számít. Ez is az emberi természet része, amit túl sokszor mondanak, azt megszokjuk, nem figyelünk rá, mégis az életünk része.

Az említett esetben - fogalmazzunk így - három eset volt. 1. széttárjuk a kezünket, vége, a befektetett pénz ugrott, a presztizs ugrott. 2. Próbálkozunk közbülső változatokkal a veszteségek minimalizálásáért. 3. Úgy teszünk, mintha be akarnának feketíteni, nálunk minden a legnagyobb rendben. A középutat választották, az eszüket játszani nem akarták, de baleknak mutatkozni se.

Ezzel nem akarom menteni az eljárást, mindössze azt mondom, kiélezett helyzetekben sok érdekes dolog történik. Például előre közlünk valami fenomenálisat anélkül, hogy tudnánk az eredményt. Végtére is mindig az első győz.

A kérdés nagyon manipulatív. A tudomány semmit nem állított. Ezek a csaló emberek állították, amit állítottak. Az sem az volt, hogy mindent megmond.

El fog jönni ennek az ideje, de még nem jött el.

Mert hinni akarnak a tudomány eredményeiben.

Ez az a gondolkodás, ami felváltotta az Istenhitet.

Én értem a kérdést asszem. A Theranos olyan betegségek diagnózisát is ígérte, amikoről pontosan lehet tudni, hogy nem mutathatók ki egy bizonyos vérminta-mennyiség alatt. Ennek statisztikai oka van, értelemszerűen egy nagyobb mintából biztosabb következtetés vonható le, és ennek meg is vannak a megfelelő laborprotokolljai.

A túllelkesült komoly befektetőnek elég lett volna, ha meghallgatnak pár hozzáértőt, aki megmondhatta volna, hogy képtelenséget ígérnek.

Különösen úgy, hogy a Theranosnak az elejétől voltak realista kritikusai, a sajtóban is volt vita.

Szóval éppenhogy a befektetők nem hittek a tudománynak, ami figyelmeztetett időben mindenkit.

#5 nem sikerült a kérdést pontosítani.

Az emberek sokfélék. Egyesek valóban bármit elhisznek, nemcsak a tudománynak, bárkinek. Más emberek pedig tudják, hogy mi hihető el és mi nem. Vagy ha esetleg bizonytalanok ebben, tudják, hol nézzenek utána.