Az "univerzumunk" része?

Nincs azon túl, minden "innen" van. Szóval az teljes univerzum a minden, az összes tér. A korlátolt emberi agyunkkal próbáljuk megérteni a megérthetetlent, csak nem fog sikerülni, mert az agy nem erre lett tervezve.

Az univerzumnak nincs széle, vége, pereme. Nincs olyan, hogy a peremén túl. Úgy a lekönnyebb elképzelni, mintha a Földön mennél körbe-körbe és azt kérdeznéd, hogy mikor érek a végére, és mi lesz ott? Talán egy fal? Nincs vége, mert nincs széle. Az örökkévalóságig mehetsz körbe, mert a Föld gömbölyű, nem pedig korong. Utóbbinak van széle, előbbinek nincs.

Hasonló fölösleges kérdés a mi volt az idő előtt? Semmi. De annyira semmi, hogy még a semmi se volt. Magyarul nincsenek ezekre érthető fogalmaink.

Na, először is: 48 milliárd fényév, nem 14. Eddig látunk el.

A gravitáció is fénysebességgel terjed.

DE!

Ha odaállnál tőlünk ilyen távolságra, akkor te messzebb látnál!

Ha idenéznél, akkor pont még minket látnál - ami mögöttünk van, azt már nem.

Ellenkező irányban pedig dupla távolságra látnál el, mint mi.

Hasonló, mintha a Földön állnál, és a látóhatárt néznéd.

A "mi univerzumunk" alatt a megfigyelhető univerzumot érted. Ez az a "buborék", ami általunk hozzáférhető, megfigyelhető, észlelhető, vagyis oksági kapcsolatban áll velünk. Ide tartozik minden olyan "cucc", aminek az univerzum 13.8milliárd éve alatt volt ideje eljutni hozzánk (pontosabban: volt ideje kölcsönhatásba lépni velünk). Pl. egy foton, ami keletkezett anno réges régen, egy messzi messzi galaxisban, útra kelt, és mára ért ide.

Ez egy RÉSZÉT KÉPZI a teljes univerzumnak, amiről természetesen nem tudjuk, mekkora, hiszen - az előző gondolatnak megfelelően - nincs hozzáférésünk.

Egy rövid, érdekes kis videó a témában, ha megy az angol:

https://www.youtube.com/watch?v=XBr4GkRnY04

Az "univerzum" és más, az absztrakt végtelennel jellemzett dolgokra az ember véges földi tapasztalata nem megfelelő. Ezt absztrakt számítások mutatják, és véges földi létünk szavait használjuk rá. Aki viszont ezt nem veszi figyelembe, abszolút tévútra jutott.

Így aztán a kérés kommentjére: a pongyolaság annyira sikeres volt, hogy semmi köze nem lett a valósághoz. Nincs univerzumon túl. Amiről nem tudunk, nem beszélhetünk róla úgy, mintha tudnánk.

Amikor ezt mondjuk, hogy ennyi vagy annyi fényév távolságra látunk, akkor ezzel az mondjuk, az eddig kifejlesztett eszközeink ennyire képesek, és nem azt, ekkora az univerzum. Az ókori görögök nem mondták, hogy pár száz fényéves az univerzum mérete, mert tudták, két dolog "látni valamit" és "tudni valamit". Ha mondjuk 100 év múlva olyan ismereteink lesznek, amellyel 10 milliárd fényévvel messzebbi dolgokról tudunk információt szerezni, nem fogjuk azt mondani, csoda történt, az univerzum 100 év alatt ekkorát nőtt.

Még egyszer: nagyon nagy és nagyon kis dolgokról mondott tulajdonságot úgy használni, mint véges földi életünkben tesszük, fatális félreértés. Azok az állítások sok sok megfigyelés bonyolult számításokkal való egybevetése után kialakított következtetés, akik ezzel foglalkoznak, az egyszerűség kedvéért használnak rá emberi léptékkel megfigyelhető tulajdonságokat. Ők tudják, miképpen kell ezt érteni abban az esetben, akik nem foglalkoznak ilyesmivel, pedig nem tudják és félreértik.