Ma szerintetek miért halnak ki a polgári értékek?

Ha nagyon bele szeretnéd ásni magad a témába, olvass utána Hegel-nek. Alapjáraton igényelne egy mélyebb háttértudást, de mivel neked konkrétan csak a polgári társadalomról írt véleményei érdekelnek, szerintem jó kiindulás lehet ( [link] )

Egyébként ez a világ a kapitalizmus miatt jöhetett létre, de az is kannibalizálta, amikor evolúcióban elért a mai globális neoliberális szintre.

Nagyon megértelek. DE!

Ha az erdőt nagyon messziről nézzük, egy homogén zöld foltnak tűnik. Közelebbről már sokszínű zöld, sőt nemcsak zöld. Ha benne vagy érzékelni fogod azt a sokszínűséget, amit kívülről esélyed sincs.

A példázat a nézőpontok fontosságáról, továbbá a lokális-globális jelentős megkülönböztetésének szükségeségéről szól. Nem igaz, hogy kiveszett a polgári értékrend, vagy inkább ésszerűbb emberi értékrendnek nevezni. Értem ez alatt azt, ami az embert kiemelte az élőlények közül, és azok koronájává tette (egynémely vonatkozásban töviskoronájává). Ezen túl, az emberiség túl nagy ahhoz, hogy homogén közegként kezeljük. Azért ma is születnek művészi alkotások, ma is sokan kíváncsiak erre, még ha sokan el is taposnák. Ma is van becsületes ember és van hitvány. Érdemes mindezt szétszálazni, és erre vállalkozni - hát nem érettségi dolgozat, de diplomamunkának se semmi. Vagy éppen egy PhD dolgozatnak, több évnyi kutatás után.

Az emberiség a föld sok pontján él és mindenütt mások a környezeti viszonyok. Azt mondják, a skandinávok (szó szerint is) a jég hátán is megélnek, az afrikaiak lusták, hiszen lám, semmire se vitték, ott a kultúra szinte semmi. Akik ezt mondják, nos nekik tényleg nincs az, amit kultúrának hívnak. A vikingek például, ha nem lettek volna annyira vadak, később rablók, a természet elsöpörte volna őket. A trópusokan, ahol a természet évente többször újul meg, ilyen probléma nincs. A vikingeknek élet-halál kérdése volt a hatékony hajó feltalálása, a vaseszközök, erre állt rá minden mozdulatuk. Afrikában mi váltotta volna ezt ki, ott minden kéznél volt. Így aztán, mikor egy harcedzett nép oda vetődött esélyük sem volt.

Az inkák nagyobb birodalmat hoztak létre, mint a rómaiak. És a hírtovábbításuk messze jobb volt a korabeli világénál. De mit ért ez a ravasz hiénatermészetű spanyol hódítók ellen, akiknek lovuk volt, amit az inkák nem ismertek. A megtévesztés, a hazudság, az átverés népeket igazhat le, adott esetben hatékonyabb az atombombánál.

A világ rendkívül heterogén, ezért tudott gyarmatosítás lenni, ma ezért világnyelv az angol. Az angolok gyűjtöttek és építettek, a spanyolok gyűjtöttek és herdáltak. Hiába beszél ma Délamerika spanyolul, a világnyelv az angol. A kultúra fölénye miatt, eközben azonban tudjunk arról, az angol művészetek nagyra értékelendő, de a spanyol művészetek nyomába nehezen érnek. A dolgok ennyire sokszínűek és ellentmondásosak.

Mára a kapitalista szemlélet világszabadalommá vált, a kommunista Kína is kénytelen volt ennek behódolni. De a világ népei (szerencsére) rendkívül sokszínűek, így az általuk művelt kapitalizmus is rendkívül sokféle. Nagyon más a délamerikai, az USA-bel, az európai, ezen belül a skandináv, az ázsiai, és még számos más eset sorolható.

Ennek a működési formának fontos eleme a verseny, ami egyébként az emberi fejlődés egyik éltető tulajdonsága. De lehet visszahúzó tulajdonsága is, lásd neoliberális változata. Mi a különbség? A természetben (és így az emberi társadalmakban) a dolgokat szabályok irányítják, amelyek legfontosabb tulajdonsága a stabilitás és az arányosság. Az ember ezt időlegesen képes meghágni. Ekkor lesz diktatúrába hajló kapitalizmus, vagy a szocializmus (hirdetett de meg nem valósított) emberközpontúságát (a nép felemelkedését) többszörösen jobban megvalósító szociális kapitalizmus. És ezek persze hatnak egymásra is, ettől néz ki bonyolultnak a dolog.

A verseny következménye a fejlődés gyorsulása, a termelés hatékonyságának növekedése, azaz árubőség. Csakhogy az ember biológiai lény, nem tud bármennyit enni, nem kell neki egy időben hat ruha. Röviden, létrejön a túltermelés, amely ha aránytalanná válik, válságnak nevezzük. Válságban (bármilyenben) az ember viselkedés irracionális lesz, ezt nevezed te a kultúra hiányának. Nem, ugyanaz ez ember képes hangversenyre menni, egy Michelangelo alkotásban gyönyörködni, embertársán segíteni, majd pedig a boltba eltaposni és vásárolni, fellökni vagy bármit tenni. Most az az ember akkor kulturált vagy sem? Helytől és helyzettől függ.

Ma Magyarországon ahogy mondják, mindenki annyit ér, amennyi pénze van. Ma Magyarországon mindenki nyomul, eltapos, siránkozik, másokat okol, itt hibás Soros, Brüsszel, az oroszok, az ukránok, a baloldal, a jobboldal, de hol hallasz olyant, a fenébe is, hibáztam. Máshogy kellett volna.

De ma Magyarországon van kifosztott és mégis működő Igazgyöngy Alapítvány, van számos civil szervezet, és sok más segítő csoport, amelyek nélkül nem lennénk messze Nigéria szintjétől.

Ma agyarország rendkívül polarizált, megosztott, gyűlölködő, de mégis van itt magasszintű kultúra, csak megfelelő helyen kell keresni, csak nyitott szemmel kell járni, ami, kétségtelenül nem könnyű.

Amit írtál, részben mind igaz, ugyanakkor semmi sem igaz belőle. Ennek a látszólagos ellentmondásnak a feloldása e helyen nem lehetséges, már így is hosszú lett, pefig szinte semmit sem írtam. Azonban van javaslatom, olvasd el a világ két vezető fejlődéselméleti szakértője könyvét, és ha ezt figyelmesen teszed, sok mindent meg fogsz érteni, sok minden a helyére kerül. Acemoglu-Robinson: Miért buknak el nemzetek (a hatalom, jólét és a szegénység eredete).

Sok sikert!