A brit arisztokrácia (a 2. világháború 1939-es kitörése előtt) erősen szimpatizált Hitlerrel és a náci Németországgal?

Van két videója Gulyás Márton Partizán youtube csatornájának a gyarmatositásról. Ezekben sok szempontból elemzik az európai ember gondolkodásmódját az elmaradottabb földrészek lakóiról. Rabszolgakereskedelem, kizsákmányolás, háborúk...stb. Általában véve elmondható, hogy az európai ember felsőbbrendűnek tartotta magát hozzájuk képest, ebből a több száz év alatt felhalmozott tőkéből gazdagodott meg Nyugat-Európa. Ma is ezért fejlettebbek Kelet-Európától , Ázsiától (kivéve pl. a japánok), Afrikától, Dél-Amerikától.

Logikus, hogy egy európai felsőbbrendűnek érzi magát elmaradott országokhoz képest (amelyek többek között az ő kizsákmányolása miatt elmaradottak). Igazából amit Hitler csinált az árja fajról szóló eszméiben, azt a nagy gyarmatositó országok már 400 évvel korábban is csinálták (persze a hitleri fajelmélet pl. a zsidókat gyűlöli, módosult ideológia, de az alapelv ugyanaz).

Manapság is ebben élünk. Mi is a modern kori gyarmatositás áldozatai vagyunk, egy magyar leginkább melósnak jó a nyugati multikban, gyárakban.

3: És a gyarmatosítás előtt mitől voltak fejlettebbek Kelet-Európától, Afrikától, Dél-Amerikától? Az Újvilág legfejlettebb társadalmai is nagyjából a neolitikus fejlődés szintjén álltak, Afrika déli részén államokat sem igazán találni a korszakban, törzsi keretek között éltek faluközösségekben vagy nomád társadalmakban. Fejlett államokat elsősorban Ázsiában találni (Oszmán, Szafavida, Mogul Birodalom, Ming Kína, Japán,stb.) de a 16. század elején már adottak voltak a társadalmi és gazdasági fejlődés olyan jellemzői (feudális, jobbágyi kötöttségek lebomlása, agrárkapitalizmus, polgárság megerősödése) ami alapján várható volt hogy ezek a társadalmak gazdasági fejlődés terén ki fognak lőni a többihez képest, amik nem ösztönözték a hasonló fejlesztéseket, nem hoztak létre tényleges versenyhelyzetet pl. az agrár szektorban. Ez persze nem jelenti azt hogy a földrajzi felfedezéseknek és a gyarmatbirodalmak kialakulásának nem volt nagy szerepe a folyamatok további alakulásában, a tőkefelhalmozódásban, stb. hogyne lett volna, viszont sokan elfelejtik hogy ennek a hatalomkiterjesztésnek voltak előfeltételei. A berber törzseknek feltételezhető az adott körülmények között nem lett volna meg a potenciáljuk egy hasonló akcióra. Kicsit nevetséges, hogy egyes országok minden gazdasági és társadalmi problémájukat több száz évvel ezelőtti eseményekre fogják. Az Amerikai kontinens csaknem minden állama legalább nagyjából 200 éve független a gyarmati uralom alól, aztán mégis az Egyesült Államok, Uruguay vagy Bolívia között azért elég nagy a szórás. Afrika legnagyobb része 100 évig sem volt gyarmati uralom alatt, mert az a Berlini Konferenciát követően épült ki. Más államok képesek voltak modernizálni és alkalmazkodni, pl. Japán nem került gyarmati uralom alá hanem maga hozott létre gyarmatokat Korea és Kína területén. Ez egyszerűen egy nagy verseny, amiben egyes országok versenyképesek tudtak maradni mások meg alulmaradtak (és most mindenre fognák hogy miért). Pedig ha jobban megnézem, az olajhatalmak felemelkedésén kívül nem látom azt a nagy hatalmi átrendeződést a gyarmati periódus óta. Európában a nyugat/kelet megosztottság előtte és utána is fennállt, Ázsiában továbbra is ott vannak a fejlett kelet-ázsiai centrumok (Kína, Korea, Japán), India, Irán, Törökország központi trió még mindig az Oszmán, Szafavida, Mogul hármasra emlékeztet. Afrikában ugyanúgy ott van az észak-déli megosztottság.

A nyugati multikhoz meg annyit, hogy sok magyar melósnak meg ja, jobb lesz ott mint a magyar kisvállalkozónál. Nincs mutyi, hogy nem jelentünk be meg csak 4 órára, nem bsznak ki mondvacsinált okokkal, ha táppénzre mész vagy szülni, nincs a baráti alapon "maraggyá má' még egy kicsit" 4 órát aztán soha ki sem fizetik, stb.

Én inkább erre a mítoszra akartam reagálni, hogy a globálisan megfigyelhető egyenlőtlenségek kialakulásában a gyarmati periódusnak olyan meghatározó szerepe lett volna, mert mindent kifosztottak emiatt ezek a területek elmaradottságra vannak predesztinálva nyugaton meg ezen a vagyonon élnek a mai napig, ez egyszerűen nem így van.

Ahhoz sem kell gyarmatosítás hogy ilyen fajelmélethez hasonló gondolkodás kialakuljon, egészen egyetemes hogy a hatalmi helyzetben lévő eredendően többnek gondolja magát. A görög, a római felsőbbrendűnek érezte magát a barbárral szemben, az arabok a feketékkel szemben akiket már a középkorban rabszolgaként adtak-vettek. Afrikában a bantuk a pigmeusokat tarották láncon mert nem tekintették őket embernek. Igazából a transzatlanti rabszolgakereskedelem is úgy nézett ki, hogy az európaiak megjelenésével a nyugat-afrikai törzsi államok kapva az alkalmon a keresletre való tekintettel rabszolgakereskedelemre szakosították a gazdaságukat. Háborút, portyákat folytattak más törzsek ellen, a foglyokat meg eladták az európaiaknak. De persze erre is a modern politikai ágendát vetítik vissza, és mindig az a narratíva hogy a gonosz fehérek vs. feketék, holott a feketéknek nem volt semmiféle rassztudatuk, törzsi keretek között éltek, semmi szolidaritást nem vállaltak az ellenséges törzsek tagjaival mert azok is feketék, tömegesen adták-vették őket. Az a legnevetségesebb amikor ilyen öntudatos afroamerikaiak jó dolgukban már nem tudnak mit kitalálni előadják hogy visszatérnek valamelyik nyugat-afrikai országba ahonnan elhurcolták őket az őseiktől, mert újra egyesül velük stb... Ne röhögtess már, kikkel? Akiknek az ősei eladták a te őseidet öt fillérért tengerentúlra? Kabaré.

6, szerintem a kommentjeid nem mondanak ellent az én kommentjeimnek. Természetesen minden történelmi eseményt különbözően értékel a győztes és vesztes fél. A kérdés az volt, milyen okai vannak a britek fajelmélettel való azonosulásának. Leirtam, hogy nem a németek találmánya volt az európai (konkrétabban a nyugat-európai) ember önmaga felsőbbrendűségébe vetett hite és a briteknél nagyon meghatározó volt a 400 éves gyarmatositás. Hitler fajelmélete nélkül is felsőbbrendűnek hitték volna magukat, hisz ebben a hitben nevelkedtek évszázadokon át - mint minden gyarmattartó birodalom és tőkét felhalmozó gazdaság.

Egyébként amit az előző kommentedben leirtál , hogy Afrika hálás lehet fejlődés szempontjából azért, hogy betette oda a lábát a fehér ember, kb. ugyanennek a felsőbbrendűségi eszmének a tükröződése.

“Afrika hálás lehet fejlődés szempontjából azért, hogy betette oda a lábát a fehér ember”

Akkor most átadom a lehetőséget, hogy megmutasd ezt hol írtam le. Nem lövöm le a poént, keresd nyugodtan.

Beleszólok az offba: azért volt felsőbbrendűségi tudata a fehéreknek, mert felsőbbrendűek is voltak. Afrikában azt látták, hogy a benszülöttek egymás levágott fejével fociznak, nincs technológia, nincs művészet, se írásbeliség, se közigazgatás, se államszervezet, semmi. Kínában volt ugyan sokminden, de technológia meg kreativitás nem. Dél-Amerikában egy kis csapat spanyol martalóc szétugrasztott egy birodalmat.

Túlzok, de talán így jobban érthető. Hatalmas különbségek voltak, miért ne hitték volna fejlettebbnek, felsőbbrendűnek a gyarmatosítók?

9, én hoztam be a gyarmatositásból eredő felsőbbrendűségi tudatot a topikba.

Nem mondtam értékitéletet , csak leirtam, hogy az egész történelem arról szól, hogy ami az egyiknek dicsőség, a másiknak bűn. A felsőbbrendűség érzés intellektuálisan, kultúrálisan, gazdaságilag jogos volt, etikailag viszont nem - Nem feltétlen kellett volna szerencsétlen bennszülött afrikai kislányok kézfejét levágni, csak mert első szóra nem ugrottak, hogy rabszolgák lehessenek... :S

Két módon lehet leigázni egy népet : erőszakkal és ésszel. A gyarmatositás és a hitleri fajelmélet mindkettőt alkalmazta.

A felsőbbrendűségi eszme a nagy gyarmattartóktól ered (400-450 évig tartó nagyon hosszú folyamatról beszélünk ) - minden szinten megjelent és teljesen beleivódott a közgondolkodásba (gazdasági, kultúrális, politikai, egzisztenciális...stb.szinteken).

A kérdezőnek : koncentrációs táborai a briteknek sokkal hamarabb voltak, mint a náciknak.

[link]

[link]