A zsidó nép a negyven éves vándorlása során az Arab-félszigeten, a Vörös-tenger mentén eljutott volna egészen a mai Jemenig?
Az Arab-félszigeten elég sok régészeti lelet található „történelem előtti időkből”, struktúrák, temetkezési helyek, nagy kiterjedésű ábrák, épített halmok, halomsírok, sziklaszerkezetek, amelyekről nem találok információt, ezek feltárása valamiért kimarad. (Azért az infók mennyisége nem nulla, pl. alsahra.org/english/) Alább néhány példa az arrafelé fellelhető leletekre.
Kb. 18.000 halomsírból álló „hálózat”, azaz a halomsírok az oázisokat összekötő utak mentén találhatók a mai Szaúd-Arábia északnyugati részén.
Kör alakú jelekből, vonalakból álló rendszer, kerék-motívum, „sejtosztódás-motívum”, Szaúd-Arábián át Jemenig.
Kb. 8000 éves teveábrázolások, domborművek és szobrok, Szaúd-Arábia északi részén nagy méretű- köztük életnagyságú állatábrázolások. „A faragványokat „minden bizonnyal nagy nehézségek árán hozták létre”, a művek a föld felett magasodnak, ami azt jelenti, hogy faragóknak valamilyen állványzatot kellett építeniük a létrehozásukhoz, „a véséshez a régészeti kutatás szerint kőeszközöket használtak”, bár a szobrok erősen erodálódtak, jól kivehető hogy az évezredek során újból megfaragták őket, ez arra utal, hogy a lelőhely még több évezreddel később is fontos maradt a helyi népek számára.”
válasza:A zsidók negyven éves vándorlása egy legenda, nem több, mint Hunor és Magor csodaszarvasos története.
Aztán az a szomorú hírem van, hogy az egyiptomi uralkodókat csak az újbirodalomtól nevezik fáraónak, előtte szimpla királyok voltak és ez a korszak i.e. 1532-ben kezdődött, amikor a hikszoszoktól sikerült az egyiptomiaknak megszabadulni.
A Biblia szerint a zsidók vándorlását megelőzte az, hogy a fáraó kiűzte őket Egyiptomból és akkor ez csak I.e. 1532 után lehetett, így ennél korábbi leleteket teljesen felesleges ehhez az eseményhez társítanod, ha esetleg a vándorlásos mondának mégis lenne valami alapja.
válasza: válasza:Kapcsolható ehhez a kérdésehez a helyszínek közelsége miatt:
"Az Ószövetségben leírt Sínai-hegyet vélik azonosítani kutatók mai Szaúd-Arábia északnyugati csücskében, a Jabal al-Lawz hegység egyik csúcsát, ahol fent megfeketedett sziklák találhatók, vagy pl. sziklarajzok, bikákat és teheneket imádó emberek ábrázolásával. A kutatók szerint a helyszínen olyan régészeti jellegzetességek és maradványok találhatók, amelyek közvetlenül illeszkednek az Ószövetség helyszínt leíró szakaszaihoz, a terület napjainkban a helyi katonaság által védett, nem látogatható."
https://www.youtube.com/watch?v=YjrxHqNy5CQ
„A valódi Sínai-hegy. A Galátziabeliekhez írt levél 4:25 versében a Biblia egyértelműen kijelenti, hogy a Sínai-hegy Arábiában van: „Mert Hágár a Sinai hegy Arábiában”.”
válasza:Bocsáss meg kedves kérdező, de mégis, mi köze a Bibliának a tudományokhoz?
Hitkérdésekkel légy szíves a vallás, vagy a valláskritika rovatban lenne értelme előhozakodnod, a tudományokban a Biblia nem hiteles.
Nem vitatom. Mostanában úgy gondolom, minél régebbi egy irat, abból a szempontból érdekes lehet, hogy lehetnek benne az akkori valóságot, környezetet hűen leíró részek. Írok erre példát, felfedeztük mostanában hogy a Srí Lankát Indiával összekötő földnyúlvány egy a történelem előtti időkben épült híd, a szerkezet maradványai, a víz alatt található kőtömbök hosszan, precíz vonalban, egymástól azonos távolságra sorakoznak, ami egyértelműen a megtervezettség jele, a híd mesterséges eredetét erős bizonyítékok támasztják alá. Kiderült hogy nincs semmi új a dologban, a Bhágavata-purána nevű régi iratban (ie. 4. szd.) erről lehet olvasni. A régi irat valós információt tartalmaz. Szerintem rezeg a léc hogy a Tórában lehetnek a valóságot (bármilyen értelemben értve) leíró részletek.
válasza:További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!