Az ókori Júdea területén mennyire voltak erősek a görög és római kulturális hatások?

Ezt hellenizációnak és romanizációnak nevezik - ha rá akarsz keresni.

Többnyire ezek a kulturális hatások és átvételek több tényezőtől is függtek. Egyrészt Júdea Izrael déli része (bár az egész környéken is sémi népek éltek) többször is mások fennhatósága alatt volt. Az ilyen hódítások és uralmi időszakok többnyre "nem szívesen látott vendégeket" jelentett az ott élőknek.

Ebből eredően a kulturális átvételek is akadoztak és nem igazán voltak hatékonyak és tartósak, a kivonulás és felszabadulások után többnyire alig maradt belőle valami.

Ott van a népek közelsége is, hogy adott népek mennyire voltak jó kapcsolatban egymással általában és még további, hogy egyáltalán mit tudtak befogadni a másik néptől. A rómaiak sem tudtak mindent átvenni, mert nem voltak rá alkalmasak, de külsődleges dolgokat mint építészet már nagy apparáttal alkalmaztak. A görög matematika már nem ment nekik. Szóval még ilyenek is szerepet játszottak az ilyen kulturális keveredéseknél és hatásoknál.

Ezeket eleve több dolog is befolyásolta és nem csak amolyan vagy átvettek kulturálisan bármit is vagy véletlenül mégsem.

Júdeát megszállták a görögök, Alexandros III. i.e. 333-ban, majd ie. 167-ben a makkabeusok visszafoglalták Jeruzsálemet a görögöktől (makkabeus-felkelés) ami szabadságharc volt és már ez is sokat mond a helyzetről. Ezután a rómaiak foglalták el Jeruzsálemet és a környéket is gyakorlatilag végig és a Bar Kokhba lázadás pedig a Római Birodalom ellen volt. Ezek nem voltak jók a környék zsidó lakosságának és még a fosztogatásoktól sem voltak ezek mentesek.

A hellenisztikus judaizmusban (így rá tudsz keresni) görög neveket vettek fel, a görög sportokból is kivették részüket. Az államszervezet is görög volt és a jog is és görög feliratok voltak jelen az időszakban. De voltak feszültségek etnikai, kulturális, filozófiai és társadalmi téren is. Vallási téren is voltak hatások és görög szavakat is beillesztettek.

Ezek viszont hasonlóak mint ahogy vannak német eredetű magyar családneveink, és német eredetű szavaink. A virsli is német eredetű és átvettük. Felsőbb körök jellemzően beszéltek németül. Ez valahogy így megy.

Viszont minden jónak leírt görög hatás, hellenizáció mellett is maga a makkabeus lázadás és a Bar Kohba felkelés is azt mutatja, hogy nem volt jó dolguk a görög és római gyarmatosítás alatt és nem kedvelték a görög gyarmatosítókat és a rómaiakat sem. Csak némi átvételről volt szó, semmi több. A zsidó vallást is tiltották és elnyomták a görögök és végül ez betett a zsidóknak és erre jött létre a makkabeus lázadás is. A kezdeti és bizonyos kulturális átvétel mellett terjedtek a görögellenes hangok és a hellenizáció végül is nem jött be. A romanizáció sem.

Azért volt ami tartósabban is megmaradt, mint a Bölcsesség könyve (Salamon bölcsessége) ami egy zsidó írásmű görög nyelven írva és a görög filozófia elemeti is használja. Bár hozzátehető, hogy görögül írtak Egyiptomban is és Babilóniában is. E mellett a héber Bibliában több ezer görög szó is van.

Mindent összevetve voltak átvételek és a nézeteltérések voltak jellemzőbbek végül.

Említenek hellenisztikus zsidókat és héber zsidókat is akik között ellentétek voltak amit a Biblia leírásaiban is meg lehet taláni. És a gyarmatosítók elleni szembenállás valójában szinte mindig kimutatható világszerte a történelemben.

---

[link]

[link]

[link]

"A zsidó vallást is tiltották és elnyomták a görögök"

Mondjuk inkább úgy, hogy a görögök elvárták hogy ha tiszteletben tartják Jahve kultuszát, akkor a zsidók is tartsák tiszteletben Zeuszét. A betelepült görögök/rómaiak (hellenizált vegyes közel-keleti népség) megépítette a maga templomait, aztán minden nagyobb zsidó felkelés úgy kezdődött, hogy a zsidók ezeket lerombolták.

3/ Sajnálatos módon a vallásokat nem egyszer konkrétan üldözték és elnyomták a történelem során.

Makkabeusok lázadása - wiki

"A zsidó gyakorlatokat betiltották, Jeruzsálemet közvetlen szeleukidák ellenőrzése alá helyezték, a jeruzsálemi Második Templomot pedig szinkretikus pogány-zsidó kultusz színhelyévé tették. Ez az elnyomás pontosan azt a lázadást váltotta ki, amelytől IV. Antiokhosz tartott, amikor a Júdás Makkabeus (Júda Makkabeus) és családja által vezetett zsidó harcosok egy csoportja fellázadt ie 167-ben, és függetlenségre törekedett."

[link]

1/

Az egyértelmű, hogy a görög kultúra ismerete és a görög nyelv használata alapvetőnek számított, viszont nem terjedt el tökéletesen és valami 100%-osan sem azért. Több okból sem. A népeknek volt saját identitása is és ez is egy normális igényként volt jelen, plusz a már említettek is közrejátszottak az átvételben.

"...nagyon komoly hatással voltak a helyi kultúrára, olyannyira, hogy végül a zsidókat száműzték Júdeából..."

Ez meg így kicsit félreérthetőnek hangzik, mert a kulturális hatásnak nem volt következménye a száműzés. És végső hatású romanizáció azért az nem annyira sikerült sehol sem, de persze törekedni törekedtek rá, csak az más.

"70 évvel később a zsidó lakosság fellázadt Simon bar Kokhba vezetésével, és létrehozta az utolsó Izrael Királyságot, amely három évig tartott, mielőtt a rómaiaknak sikerült végleg meghódítaniuk a tartományt, magas munkaerő- és költségráfordítással.

Bar Kokhba (i.sz. 132–135) legyőzése után Hadrianus római császár elhatározta, hogy eltünteti Izrael-Júda-Júdea identitását, és átkeresztelte Szíria Palaesztinának. Addig a területet a rómaiak "Júdea tartományának" (Római Júdea) nevezték. Ezzel egy időben megváltoztatta Jeruzsálem városának nevét Aelia Capitolina-ra. A rómaiak sok zsidót megöltek, és sokakat eladtak rabszolgának; sok zsidó távozott a zsidó diaszpórába, de a területet soha nem hagyták el teljesen a zsidók, és azóta a zsidók fontos (és néha üldözött) kisebbségnek számítanak Júdeában."

[link]

"A modern történészek a Bar Kokhba-lázadást meghatározó történelmi jelentőségűnek tekintik. Megjegyzik, hogy az első zsidó-római háború utóhatásaitól eltérően Júdea zsidó lakosságát a lázadás után pusztította el, sok zsidót megöltek, száműztek vagy eladtak rabszolgaságnak. A zsidó vallási és politikai tekintélyt sokkal brutálisabban nyomták el, mint korábban."

[link]

Okés ez rendben van. Pár dolgot megpróbálok röviden valahogy ami nem mindegy.

Az ilyen gyarmatosítások és általában a gyarmatosítások nem barátságokról szóltak, nem barátkozni mentek. A gyarmatok fenntartása nem is voltak zökkenőmentes. Nyilván kiemelhető, hogy mit engedtek... csak ettől olyan idillinek hangzik a helyzet pedig nem volt az.

Hellenizáció rész

A görögöket kultúrájukért becsülték és nagyra tartották lénygében Európa szerte. De ezt nem keverhetjük a görög államhatalom gyarmatosításával és a gyarmatosító hatalom vezetőivel. Gondolom ez érthető különbség. Az állami vezetők nem voltak forrásai a görög kultúrának. Egy hasonlattal élve - és nem a napi politikát belekeverve és nem is személyesen - de egy hasonlat, hogy Orbán Viktornak sincs köze a Herendi porcelánhoz vagy a Kalocsai hímzéshez. Nyilván semmi köze. És csak egy érthető példa volt személyeskedés nélkül és nyilván Orbán Viktor meg nem gyarmatosító. Téma lezárva.

Szóval a görög kultúrát nem keverhetjük a görög gyarmatosításokkal. A hellenizáció a görög kultúra részbeni átvételét jelentette. Látták egyértelműen, hogy a görögök szebb szobrokat késztenek, jobbak matematikában, stb stb és a rómaiak legjobb szakácsai is görögök voltak (korintosziak) és így tovább. Ezt ismerték el Európában mint görög kultúrát. A rómaiak amit tudtak átvettek a görögöktől és azt terjesztették el az európai államok területein is.

A zsidók is átvettek a görögöktől dolgokat, de nem mindent mert a vallást azt nem. Abból nem engedtek. A görög vallás többisten hitű volt míg a zsidó egyisten hitű. Kb valahogy így a hellenizáció, hogy voltak amit átvettek, amit használtak, de egyáltalán nem mindent. Beszélték a görögöt és mégsem váltottak véglegesen görögre.

Konfliktusok azok voltak a hellenizált gazdag zsidók és a többi zsidó között is, és voltak vallási konfliktusok és feszültégek is és még az adóztatás miatt is lázadtak. Nem volt felhőtlen korszak. A lázadások meg nem váratlanul törtek ki, hanem azoknak folyamatos előzményük volt. Mint ahogy a Rákóczi-szabadságharc sem pont akkor hopp tört ki, hogy gondoltak egyet, hogy csináljunk már szabadságharcot.

6/ "...uralkodó tiszteletben tartotta a zsidók vallását, csak IV. Antiokhosz valamilyen elmérgesedett viszály..."

A rómaiak politikai taktikából hagyták a zsidók vallását gyakorolni, de nem volt ennyire felhőtlen a viszony. Kis idézet... És sok ilyen részlet van még ezekről és találsz még ilyeneket az egyes események előtt és közben.

The Jerusalem Post:

Pompeius tábornok i.e. 63-ban ostromolta Jeruzsálemet. Az elkövetkező évtizedekben ezreket zártak be, kínoztak és feszítettek keresztre, mielőtt Jézus megszületett vagy prédikálni kezdett. Több zsidó halt meg kard által. Sok ezer embert adtak el rabszolgának. A legalkalmasabbak gladiátorokká váltak, és arénákban harcoltak az egész birodalomban.

A Földközi-tenger keleti része stratégiai fontosságú volt Róma számára, és Pompeius biztosította Szíriát és a később Júdea tartományt is.

Róma azonban túlterhelt volt, és nem engedhette meg magának, hogy a zsidók fellázadjanak, ezért a római uralom kezdetben nem volt nehézkezű. Róma elfoglalt volt a terjeszkedéssel Galliára, Britannia-ra, Germaniára és a Földközi-tenger Rómához közelebb eső részeire. Emellett a Rómától távoli harcok logisztikai kihívást jelentettek a légiók számára, és időre volt szükségük az új utak építéséhez és a kikötők korszerűsítéséhez. Évtizedekbe telt, mire Róma meghúzta a csavarokat a zsidókon.

Augustusnak. Kr.e. 7-ben vagy 6-ban Varus tábornokot nevezte ki Szíria kormányzójává négy légió irányításával. Varus keménységéről és magas adóztatásáról volt ismert. Amikor Heródes időszámításunk előtt 4-ben meghalt, messiási felkelés volt Jeruzsálemben. Varus elfojtotta és 2000 lázadót keresztre feszített.

Quirinius parancsot kapott, hogy végezze el az első júdeai népszámlálást. A népszámlálások ellentétesek a zsidótörvényekkel. Galileai Júdás és Sádók, a farizeusok megtagadták a romanizálást és a római adók megfizetését.

Tekintettel arra, hogy Róma a propaganda és a manipuláció mestere volt,... Rómának kémhálózata volt, és megfigyelték azokat az embereket, akiknek a földjét elfoglalták.

Heródes tudta, hogy a rómaiak vágynak a templom gazdagságára. A rómaiak elloptak Júdeából, amit csak tudtak, és rabszolgának adták el a vagyonát és a nép szabadságát.

...

[link]

[link]

A politikai változások érdekesek és drámaiak, de nem különösebben fontosak: vazallus királyok, engedelmes tetrarkák, akiket végül a római helytartó váltott fel hivatalának minden gépezetével. Júdea csak abban különbözött, hogy lázadásai félelmetesebbek és makacsabbak voltak. De Rómában kialakult egy szokás a lázadások leverésére.

A Törvény iránti buzgóságuk jellemzi őket, amely buzgóság természetesen a hellenizmussal szembeni erős ellenállásban nyilvánult meg.

Palesztinában ennek megfelelően legalább egy generációval a lázadás előtt a hellenizmus széteső tendenciái, amint azt sok gazdag hitehagyása is bizonyítja.

Heródes mintegy kétezer katonája saját számlájára zsákmányolt, mint oly gyakran.

Az ő erőfeszítéseinek teljes sikerétől vagyunk 79nem szokták az úgynevezett hellenisztikus korszakot datálni, azt az időszakot, amikor a görög hatások uralkodtak a művészetben, a kormányzatban és a társadalomban. De a hellenizáció valójában már régen elkezdődött a művészet területén. Már az ie hetedik században behatolt Közép-Ázsiába ,[77] és a csodálatos szidoni „szatrap-szarkofág” azt mutatja, milyen alaposan megbecsülték Júdea határain az ie V. század közepén.[78] Sándor, Szidon királya előtt egy nemzedék görög nevet viselt.[79]

Először is ragaszkodni kell ahhoz, hogy volt nemzeti ellenállás, akár felkelés formájában, akár nem. Valójában a felkelés egészen elkülönült a hellenizmussal szembeni ellenállástól.

Ezekben az emberekben, akik természetüknél fogva nyitottak a kulturális benyomásokra, a hellenizmus vonzereje kétségtelen volt, és évekig lassan növekedett Sándor előtt

Az egyik területen ez a fölény nyilvánvaló volt, a művészet terén. Bármi is lehetett a görög művészet eredete, a hetedik századtól kezdve senki sem kérdőjelezte meg komolyan, hogy a görög munkások bármilyen anyagból szebb tárgyakat tudnak előállítani, mint bármely más nép.

[link]