Az indián technológia mennyivel volt fejletlenebb az európainál?

6/ A kérdező kommentje:

"Az ott élő emberek vajon miért nem tudtak hasonlóan fejlett eszközökig eljutni, mint az itteniek?"

Nem ezekkel foglalkoztak, de például a maja csillagászok intelligenciája bőven a maihoz hasonlóakat mutat. Ezt mutatják a fennmaradt számításaik. Volt amiben ma egy ~500 éves Vénusz ciklust, a mai fejlett technológiával csak 2 órával tudjuk pontosabbra számolni. Tehát 500 éves ciklust 2 órával, pedig a majáknak nem volt műholdjuk, akkor intelligenciában még inkább jobbak is voltak, ha műhold nélkül ennyire pontosan meg tudták állapítani. (NG link lent - érdekes cikk.) És voltak amiben a maja csillagászati számítások pontosabbak voltak az akkori európainál.

A Vénusz szinodikus periódusa:

- maja mérés 584 nap = 14 016 óra.

- mai mérés 583,92 nap = 14 014,08 óra.

Röviden simán ki tudták volna találni a mai jellegű eszközöket, csak nem az érdekelte őket. Rendkívül intelligensek voltak. A spanyol gyarmatosítóktól fennmaradt olyan levél, amiben a maják orvoslását sok mindenben jobbnak tartották az akkori európainál.

Például maja esőcsatorna Xhichicalcoban - ilyen csatorna összekötést használunk még ma is szerkezetileg:

[link]

Tikal városa nagyobb volt mint ma Budapest. Budapest 30km, Tikal 50km-es volt és népessége elérte a több mint 400 000 főt. Európában sem voltak ekkora városok akkoriban. Párizs 1500-ban 200 000 lakosú volt, London csak 50 000 és Velence is csak 100 000 lakossal rendelkezett.

Az Aztékoknál kötelező iskolai oktatás volt, míg Európában és Amerikában ez csak később létezett. Az aztékoknál minden gyermek tanult, rangtól, beosztástól, nemtől, társadalmi helyzetétől függetlenül, legyen az előkelő vagy közember, tankötelezettség volt náluk számos tantárggyal. Tanultak írni-olvasni, történelmet, naptárakról és időmérést, csillagászatot, geometriát, mérnöki ismereteket, énekeket és katonai ismereteket, teológiát, államvezetést, vallási szertartásokat. Az alsóbb iskolában tanultak történelmet, mezőgazdasági ismereteket, katonai harci technikákat, mesterségeket, vallást.

Az inka koponyalékeléses gyógyításoknál, ami valószínűleg agyműtét volt, a gyógyulási arány 90%-os volt.

Az aztékoknak volt egy "chinampa" nevű rendkívül hatékony mezőgazdasági módszerük, amivel évente átlagosan hét termést adtak. Ez még a mai modern világban is ritka, nem is tudom van-e ilyen egyáltalán. .) Ha van írjátok meg, de többnyire a mai a közelébe sem jön. Az inkák meg kitalálták a fagyasztva szárítás élelmiszer tartósítási módját, ami Európában 1890-ben még csak fiókban heverő találmányként volt jelen, az inkák meg a hétköznapokban használták.

---

[link]

@11

"Röviden simán ki tudták volna találni a mai jellegű eszközöket, csak nem az érdekelte őket. "

Ezt nem egészen értem, hogy mire gondolsz. Milyen "mai jellegű eszközöket" tudtak volna kitalálni, csak nem érdekelte őket? Gyanítom, nem a Hubble-ra vagy a JWST-re gondolsz.

"Tikal városa nagyobb volt mint ma Budapest. Budapest 30km, Tikal 50km-es volt és népessége elérte a több mint 400 000 főt. "

Tikal minden tekintetben kisebb volt Budapestnél, kivéve a területet, amin feküdt. Ez inkább a területi adottságoknak volt köszönhető. Pl. Debrecen városa közel akkora területen fekszik mint Budapest, mégsem mondanám, hogy Debrecen közel akkora város, mint Budapest. A területét leszámítva minden tekintetben messze alatta marad.

"Az Aztékoknál kötelező iskolai oktatás volt, míg Európában és Amerikában ez csak később létezett."

Ha jól tudom, az ógörögöknél is volt kötelező iskolai oktatás.

"Az inkák meg kitalálták a fagyasztva szárítás élelmiszer tartósítási módját, ami Európában 1890-ben még csak fiókban heverő találmányként volt jelen, az inkák meg a hétköznapokban használták."

Az eszkimók is ismerték és használták már az ősidőkben is a fagyasztva szárítás módszerét, ettől még nem nevezném fejlettebbnek őket az európaiaknál, akár 1000 vagy 2000 évvel ezelőtt sem. Nekik szükségük volt rá, sőt, nem is igazán volt más lehetőségük. Európában erre nem igazán volt szükség, mert ismertek más tartósítási módokat (pl. szárítás, füstölés), és egyébként sem volt jellemző Európára a nagyon hosszú és kemény telek ebben az időszakban. Az északi részeken pedig bizony ismerték a fagyasztva szárítás módszerét is.

Tehát az inkák valószínűleg (részben) kényszerűségből használták a fagyasztva szárítás módszerét, vagy csak bizonyos régiókban (pl. magashegyeken, ahol már fa sincsen, és többnyire mindig hideg van), mert ott a fagyasztva szárítás volt a legeffektívaebb tartósítási mód.