Szerintetek mivé változtatta a posztmodern feminizmus a nőket és a kapcsolatokat?

6/ A kérdező kommentje:

"... azokra a helyzetekre gondoltam, amikor a nőnek már van szakmája ..."

Mindig is volt szakámuk, munkájuk, dolgoztak.

szakámuk :D

szakmájuk :P

Szerintem nem is érdemes a feminizmust annyira kiemelni, hogy "na én aztán feminista vagyok". Van sok probléma ami mellé szerintem egy értelmes ember melléáll. Mindegyik fontos.

Védjük a környezetet, de nem kell kiemelten valamiféle "zöldvagyok" kategóriába sorolni magunkat. Más az, amikor valakinek a munkája is az. Ha egy természetvédelmi szervezetnél dolgozik. A gyermekek védelmére is van szervezet és sajnos szükség is van arra is.

A "feminista vagyok" egy amolyan szélsőségbe futó valamivé vált egyeseknél, miközben az élet és a társadalom teljeskörű problémáit nem látja valaki át, és kiválaszt valamit, hogy na az a fontos. Az emberek hajlanak a szélsőséges gondolkodásra és kb bármiből csinálnak egy szélsőséget. Zöld mozgalmak egyes eseteiben ezt már láttuk. Szóval az, hogy valami probléma a társadalomban és foglalkozni kell vele, az nem jelenti azt, hogy bármi más hátrányára erőletni kell és szélsőségesen.

Értelmes emberek minden társadalmi, szociális, gazdasági, politikai és jogi problémáknak látják a fontosságát.

És még fontossági sorrend is van. A nőjogi dolgoknál sokkal fontosabbak bizonyos gazdasági témák, mert azok nem csak a nőket érintik, hanem az egész társadalmat. Vagy a migráció is ami akár eláraszthatja Európát. Nézzük meg mondjuk Csád utileírásait, és ha elég terjedelmes leírás, akkor azt is láthatjuk, hogy egy átlagos, kiemelhető, hogy átlagos családban 6 (hat) gyermek születik. Más kultúra. És hiába nem jó nekik ott Afrikában, ettől még nem jó megoldás ha elárasztják Európát.

A kérdés kiírásában ez az egyik leginkább kivehető rész, hogy a feminizmust nagyon kiemeli és mindenben a hatását keresi. Holott a társadalomban sok kivetnivaló van jelen. Ezeket jobb átlátni mint egyet kiválasztani és megpróbálni azzal magyarázni végül mindent.

Az oktatás minősége és a tanárok bére is ugyanúgy fontos téma, akkor miért kellene bárkinek is valami "feminista" vagyok elképzelés. Kevés gyermek is születik és az is tud problémát jelenteni. Az egészségügy is mindenkit érintő és ezért fontosabb a feminista dolgoknál. És ez a fontossági sorrend, nem jelenti egy-egy probléma lényegteleségét (ugye a szélsőségek).

A társadalmi poblémákat nem lehet mindenben a feminizmus szélsőségeségeinek rovására írni. És itt megkülönböztetendő a feminizmus és a feminizmus szélsőségei!

"Nő vagyok"

Vannak kételyeim, de rendben, fogjuk rá, hogy elhiszem.

Viszont azt meg te hidd el, hogy ilyen kérdéseket 99%-ban incel nyomorékok szoktak kiírogatni, így ne csodálkozz, ha feltételeztem, hogy te is az vagy.

"ha nem teljesen zöldség valaki, akkor érintik ezek a folyamatok, ezért felmerült bennem egy ilyen kérdés"

Se én nem vagyok zöldség, se az ismerősi-baráti köröm, de egyáltalán nem látom, hogy bárkit is érintene ez.

Akinek van párkapcsolata, az jól elvan, miért kéne ezen agyalnia éjjel-nappal, hogy jaj, ez a modern feminizmus hova vezet.

Akinek meg nincs, annak egyetlen problémája van csak, a b-szatlanság, de ennek meg megint semmi köze nincs a feminizmushoz.

"Még csak nem is, igaz, értelmiségi körökben mozgok, de szerintem ez a nyugati országban élő átlagembert erősen érinti."

Nyugati, egyetemi városban élő és dolgozó átlagember vagyok 4 és 7 éves gyerekekkel, és semmi ilyet nem látok a környezetemben, pedig az általad legérintettebbnek vélt közegben élek, ahol a feleségek dilemmája (karrier vs. háztartás) a legélesebb. Tökéletesen elfogadott mindkettő, és ennek megfelelően a felhozatal is vegyes.

A legtöbb gyerekes nőismerősünk amúgy a részmunkaidőt választja, ahogy a feleségem is. Semmiféle side-eye nem éri az otthon maradó vagy teljes munkaidős nőket, de ha már valami, akkor inkább enyhe irigység észlelhető a háztartásbeliek irányában, nyilván nem függetlenül attól, hogy ez általában inkább a pénz jele, mintsem világnézeti állásfoglalás. Egyetértek a #10-essel abban, hogy a háziasszonykodás jön vissza a divatba. Ma már senki nem gondolja azt, hogy a háztartás vezetése vagy a gyereknevelés ne lenne munka, ennek megfelelően a nők se szégyellik. Talán TÚL felvilágosult közegben élek? :)

Na igen, van ez a "karrier vs. háztartás" téma is és itt is egy szélsőséges kettősségbe paszírozzák bele a témát, ráadásul egy vagylagos, vagy ez vagy az választási lehetőségbe. Mintha az emberi társadalom ne tudta volna ezt eddig is megoldani. A nők és férfiak is dolgoztak az idők folyamán és családjuk is volt. Nem nehéz ez. :) Nem kell választani küzülük.

Nagyon ritka az az eset, ahol valóban már részben választani kell a karrier és párkapcsolat, család között. Egy sportoló esete már hasonlíthat rá, de még az sem teljesen.

És nincs a téma korrekten megbeszélve sem. Mert ugye mit is értsünk a "karrier vagy háztartás" kérdésen? Hogy konkrétan karrier mellett nem jut idő semmilyen párkapcsolatra és családra? És ez vajon igaz lenne a valóságban?

Mutassanak példákat arra, amikor valakinek annyira sok munkája volt, hogy azért nem jutott ideje családot alapítani! Nem igazán lesz ilyen.

A ritka folgalkozás ahol ez tényleg gondot is tud jelenteni az a légiutas-kísérő, a pilóta, és az olyan munkák ahol utaznak vagy kiküldetésben vannak, mint egy régész vagy botanikus, akik akár bizony el kell utazzanak a világ másik felére hónapokra, vagy akár évekre is. Ritkák viszon az ilyen munkák, tehát a család vagy karrier az nem igazi kérdés. Többnyire nincs "család vagy karrier", hanem van "család és karrier", ne ragadjuk bele a szlogenszerűen hangoztatott fogalmazásba sem.

"Többnyire nincs "család vagy karrier", hanem van "család és karrier", ne ragadjuk bele a szlogenszerűen hangoztatott fogalmazásba sem."

Pedig ez egy létező probléma, csak épp nem a férfiak részére. Már persze ha karrier alatt vezető pozíciót értünk. Mert ha az intézménybe te hordod a gyereket, akkor ugye helyből 8 előtt nem tudsz dolgozni menni, és 4-re menned kell a gyerekért, hirtelen egy-két hétre eltűnsz betegszabadságra, na így egy álagmunkahelyen soha nem lesz karriered.

Persze ha karrier alatt azt értjük, hogy legyen egy bármilyen munkája az embernek, akkor persze, a családok nagyrészénél mindkét főnek sikerül ez.

(Mondjuk szerintem a légiutaskisérő nem karrier. Ahogy a sima teherautósofőrség sem az.)