Miért van a mai kultúránk rögeszmésen az álhatározottság bálványozására épülve, minden más való belső értél bagatellizálása mellett?

A kérdésbeli jelenség valamennyire megfigyelhető, de az azért túlzás, hogy bármi fölé lenne emelve. Rétegek, szubkultúrák, filmek, stb vannak a maguk jellemzőivel, szóval van azért még más is. A kérdést talán úgy módosítanám, hogy milyen elterjedtsége van és hol...?

A kritikával meg érdemes vigyázni, mert a túlzott kritikusság a pozitívumok észre nem vételét idézhető elő, azt meg elvileg az ember nem akarja. A lényeg megvizsgálni és a szerint és után lehet valami negatív, pozitív, vagy vegyes jellegű.

A kritikusság még nem jelent helyes értelmezést is egyben, sőt itt is előfordul, hogy valaki vagy túl kritikusan néz valamit, vagy fordítva és a hátrányait nem veszi észre.