A csúnya embereket elnyomják?

Ezek az arányok mindenki számára változóak. Ha most egy Mónika shows csúnyára gondolsz, jah őket elnyomják.

De közben meg pont itthon is a legalja szaporodik a leginkább

Kérdező, pont olyan vagy, mint azok az elvetemültebb c betűs népek, akik betörnek valahová, aztán mikor valaki szóvá teszi nekik hogy ezt nem szabadna, akkor egyből elkezd azzal hőbörögni, hogy "Persze, csak azért mert én cigány vagyok!".

Te tökbe ugyanezt csinálod. Egy gusztustalan ideológiát tettél magadévá, és kifejlesztettél hozzá magadban egy eléggé visszataszító személyiséget, ami már önmagában is eltaszít minden épelméjű embert a környékedről a második perc után. És amikor ezt szóvá teszik neked, akkor jössz azzal, hogy "Persze, csak azért, mert én csúnya vagyok!"

Amíg ezeket nem vetkőzöd le, addig lehetsz te akár világszépe is, akkor se fog a kutya se szóba állni veled - vagy ha meg is teszi, 2 perc után menekül a közeledből.

Ezen kívül, két dolgot felejts el: az egyik az, hogy a szépség objektív, a másik az, hogy a szépség egy fix, állandó valami.

A szépség alapvetően szubjektív dolog, te mégis úgy kezeled az embereket, hogy objektív értelemben osztod fel szépekre, átlagosakra, csúnyákra. Ez mindenkinek egyéni, hogy kit milyennek talál első ránézésre. Ami neked szép, az lehet, hogy nekem csak átlagos, és lehet, hogy amit te a csúnyák közé sorolnál, az nekem még bőven az átlagos kategória. Ritkábban akár a te csúnyád is lehet, hogy számomra szép lenne. Az a te egyéni preferenciáidtól függ, hogy kit melyik kategóriába sorolsz, és az nem egy általános felosztás.

A másik dolog, hogy a szépség nem állandó. Ha nekem kinézetre megtetszik egy lány, és odamegyek hozzá, és kiderül, hogy buta mint a föld, trágárul beszél, és még bunkó is mellé, akkor úgymond megkeseredik a szememben a szépsége, és onnantól már sokkal csúnyábbnak fogom látni, mint előtte. Ugyanez fordítva is igaz, ha pl. összehoz a sors egy nem túl jól kinéző lánnyal valahol, de a személyisége elbűvölő, akkor jó eséllyel a következő alkalommal már sokkal szebbnek fogom találni őt, mint elsőre. A következő alkalommal meg még szebbnek. Aztán néhány alkalom után azt veszem észre, hogy ott van az a ronda büdösbunkó, meg itt ez az egész csinos, miközben pár napja még pont fordítva gondoltam az első benyomás alapján.

Valóban létezik az az első benyomás. De ez csak maximum a fele a dolgoknak, ráadásul a kisebbik fele. Viszont, kétségtelenül nagy előnye, hogy BUMMMM, azonnal ott van az arcodban, szinte belerobban akár, az első pillanatban, teljes mivoltában a külső szépség, amikor először megpillantod. Főleg ma, hogy kozmetikai eszközök egész garmadái állnak a nők rendelkezésére megfizethető áron.

De a nagyobb felét a szépségnek mindig a belső, a személyiség határozza meg. Viszont, ez nem azonnal, hanem csak lassan, fokozatosan tárul fel, ahogy apránként egyre jobban és jobban megismered az illetőt. Ez nagyon sokat tud javítani a kicsit szerencsétlenebb kinézeten, az átlagosból simán a szép kategóriába tudja emelni a lányokat, vagy a csúnyából az átlagosba. Innentől pedig, hogy a te felosztásodnál maradjunk, kedves, szerethető személyiséggel a lányok 80%-a potenciálisan a szép, kívánatos kategóriába tartozhat a férfiak többségének a számára (szépek + átlagosak együtt).