A társadalomtudományok közül a történelem a legfontosabb?

Nem mondanám, hogy a legfontosabb, a történelem ismerete nélkül is lehet létezni, fontosabb az adott társadalom ismerete, annak szabályainak betartása.

Szakemberek számára fontos a történelem ismerete, a nagy többség számára nem az, csak az alapműveltség része.

Az átlagos műveltségű ember sok történelmi eseményről tud, de azok részleteivel már nincs tisztában, pláne nem jegyez meg minden évszámot.

Pl tudja, hogy voltak római-pun háborúk, de azt már csak kevesen tudják, hogy mikor, vagy azt, hogy a pun milyen nép is volt...

Jellemzően a tudományok semmiféle területeit nem szoktuk fontossági sorrendbe rakni, mert nem lehet. A dolgok megismeréséhez és megértéséhez a dolog fajtájához legközelebb álló tudományág ismerete kétségtelenül legfontosabb, ám bizonyos szinten túl csak akkor juthatunk, ha segítségül hívjuk a többi tudományágat. Méghozzá néha meglepően távolit.

Aki például a mai magyar valóságot kívánja megismerni, annak kevéssé a történelem, inkább a pszichológia és a gazdaságtudomány fog segíteni. És csak az egyikük semmiképpen nem.

Létezni azt lehet mindegyik nélkül, sőt a természettudományok nélkül is. Szerintem is a fontossági sorrend nagyon kétséges lenne, mert mindegyik másban fontos, vagy akár a későbbiekben válhat időlegesen fontossá. Jelenleg például a világ gazdaságáról megy sok cikkezés és értekezés, így ma kiemelt fontosságú a közgazdaságtan.

"Az átlagos műveltségű ember sok történelmi eseményről tud, de azok részleteivel már nincs tisztában, pláne nem jegyez meg minden évszámot."

Ez nagyon rá is mutat a történelem oktatás hibáinak egyikére. A történelem lényege nem a lexikális adat magolás kellenek legyen. Évszámok persze nyilván tartoznak a történelemhez, nem is lehet másképp, de csak az időbeli elhelyezéshez kellenek és nincs kiemelt szerepük mint manapság oktatnak, hogy aki tud sok évszámot az mennyire jó töriből. Közben a legnyilvánvalóbb összefüggéseket sem biztos, hogy érti.

"de azt már csak kevesen tudják, ... hogy a pun milyen nép is volt..."

Ez a lényegesebb, míg az évszám csak egy időbeli koordináta. Mint a munkahelyen sem a munkaidő kezdete és vége a lényeg, hanem a munka maga, hogy miket kellett megoldani, milyen fejlemények történtek, stb.

És ma már - mint írtad 2-es - a tudományágak összedolgoznak. A régészet összedolgozik a genetikusokkal és különféle vegyi elemzőkkel. A gyógyszerkutatás szintén így tesz. A nyelvészet összedolgozik a régészettel. De a történelem és szociológia is. Van ma már paleobotanika, ahol a botanika és régészet kereszteződik. Sok ilyen van, és a fontossági sorrendet szerintem is megkérdőjelezi ez is.

"Aki például a mai magyar valóságot kívánja megismerni, annak kevéssé a történelem, inkább a pszichológia és a gazdaságtudomány fog segíteni. És csak az egyikük semmiképpen nem."

Inkább is. Mindegyik máshogyan fontos. Nézzük meg a fejlett országok hogyan oktatják a történelmet és vajon a jelennel van-e összecsengése. Németeknél kihagyják a nekik hátrányos gyarmatosításokat. A britek szintén kihagyják. Az USA is kihagyta, de már kezdik beilleszteni, csak még tanácstalanok a hogyanjában. Magyarországon a vesztés van hangsúlyozva. Ausztráliában is kimarad az őslakosokkal való bánásmód. Összességében az látható, hogy egyes országok a történelmet úgy oktatják, hogy felemelik a népüket, történelmüket pozitívabban írják le. Míg más országok a lehangoló negatívumokkal töltik meg a történelem tankönyveket. Az USA például kihagyta a negatívumokat, és valótlanul jónak állított be sok történelmi szerepelőt, és hát meg kell hagyni, hogy az USA-ban van is hazaszeretet. Ott nem ciki egy nemzeti zászlót kitűzni, vagy a pólón hordani, senki nem lát benne semmi negatívat.

A történelem oktatás jelenleg világszerte a királyokról és háborúkról szól, közben a történelemben mindenki benne van, a nép, a kultúra és a társadalom egésze mindenestül. A nép történelme kimarad a királyok és háborúk mellett, na meg a sok évszám mellett, és kimaradnak az összefüggések.

És hogy ne legyen hosszú - mint a régi filmek végén írták - The End.

A történelem nem társadalomtudomány, a bölcsészettudományok körébe tartozik, ahogyan például a néprajz, a kulturális antropológia, de a pszichológia is.

Társadalomtudomány a szociológia, a politológia vagy a gazdaságtudomány .

A társadalomtudományi képzésekben kell matekot tanulni, mert a társadalomtudományok a közösségre jellemző cselekvéseket és folyamatokat feltételeznek és modellálnak, a bölcsészek ezt megússzák.

A tudományterületek között nincs hierarchia.

Az, hogy mi befolyásolja legjobban az emberi viselkedést, az vitatott, attól függően, hogy valaki melyik magyarázatot véli hihetőbbnek érdemes újabb és újabb tudományterületekben elmélyedni.

Az emberi viselkedést leginkább a múlt, a történelem befolyásolja - töri

Az emberi viselkedés megértéséhez a mentális folyamatokat kell megérteni-pszichológia

Az emberi viselkedés megértéséhez a társadalmat kell megérteni- szociológia

Az emberi viselkedés kultúrafüggő - antropológia

Az emberi viselkedés magyarázatához a természeti környezettel való kapcsolatát kell megvizsgálni - kulturális ökológia

Ha több oldalról vizsgálódsz árnyaltabban látod majd a dolgokat, bár arra a kérdésre, hogy hova tartunk nem tudom, hogy fogsz-e valaha választ kapni, a kérdések általában újabb kérdéseket szülnek, de ez így van jól :))).

Vicces hogy ezek a kifejezések közel sem annyira egyértelműek, még angolul sem, lénygében ezt is azt is mondanak rá, hogy melyik mi és melyikbe mik tartoznak. :)

Lehet találkozni változatokkal. A felvetést persze jónak tartom, hogy érdemes lenne tisztázni ezeket. Ettől a besorolástól függetlenül a kérdés lényege változatlanul ugyanaz, vagyis, hogy a történelem fontossága és emberekre való hatása, stb...