Mi a különbség a bölcsészettudományok, humántudományok és társadalomtudományok között?

A humán tudományok alapvetően az emberrel foglalkoznak, szemben az élettelennel, illetve az élővel inkább általánosságban foglalkozó természettudományok mint pl. a fizika, kémia, biológia stb… A humán tudományok a társadalomtudományok és a bölcsészettudományok uniója.

Ezen belül a társadalomtudományok az emberrel, mint társadalmi lénnyel foglalkoznak. Pl. ide sorolható a közgazdaságtan, politikatudomány, jogtudomány, szociológia.

A bölcsészettudományok alá olyan tudományok tartoznak, amik az emberrel kapcsolatosak, de nem feltétlenül az ember társadalomban betöltött szerepével. Pl. pszichológia, néprajz, irodalomtudomány, régészet, vallástörténet, művészettörténet.

Viszont vannak tudományterületek, amiket néha ide, néha oda szoktak, illetve mindkettő alá be lehet sorolni, pl. a történettudomány, nyelvészet, néprajz. Nehéz ugye éles határvonalat húzni, hogy melyik tudományágban mennyire van szerepe annak, hogy az ember amúgy társadalomban él. Egy lakatlan szigeten kikötő hajótörött bár egyedül él, mégis lehetnek a pszichológia által vizsgálható jellegzetességei, írhat verset, amit lehet irodalmi szempontból elemezni, később fel lehet tárni, hogy miből épített kezdetben házat, és ez mennyire változott idővel, tehát a pszichológiát, irodalomtudomány, régészetet kicsit könnyebb a bölcsészettudományok alá sorolni. Viszont a lakatlan szigeten egyedül tengődő emberünkre elég nehéz értelmezni a jogtudományt, politikatudományt, közgazdaságtant, így ezeket meg nagyon könnyű a társadalomtudomány alá sorolni. Csakhogy vannak tudományok, amiknek a témakörei lehet, hogy nem elsősorban az ember társadalmi szerepével függnek össze, mégis nagy hatással van ezekre az a tény, hogy az ember amúgy társadalmi lény is. A nyelv mégiscsak társadalmi érintkezés kérdése, noha a nyelvtudomány elsősorban mégiscsak a leírt és kimondott szavakkal, és nem az emberek közötti viszonyrendszerrel foglalkozik. Egy néprajznál is lehet pusztán egy tájegység motívumvilágának időbeli formálódását önmagában is nézni, de erre meg óriási hatással van, hogy milyen társadalmi folyamatok történtek, pl. hogy volt egy háború, volt egy népvándorlás stb…

Vegyük észre,hogy a bölcsészet mint tudomány az adatgyűjtésből,a meghatározásból és az okfejtésből egyaránt nélkülözi a statisztikai adatot.

Így értelem szerűen nem változóval és átlaggal számol,hanem logikai alapja van,megbízhatóbb és pontosabb a konklúzió.