Mi volt a különbség az 1500as és 1600as évek között?

2.

Magyar nemesek és angol parasztok, vagy spanyol nemesek és kínai parasztok? ...

Kezdetnek, hogy egy jó kérdés születhessen:

[link]

[link]

Véget ért a reneszánsz és kezdődött a barokk.

Az 1500-as években felfedezték, feltárták és jórészt gyarmatosították az amerikai kontinenst, a következő évszázadban megindult Észak Amerika módszeres betelepítése.

Magyarországot elfoglalta a török birodalom, majd az 1600-as évek második felében felszabadította a Habsburg birodalom, hogy átvegye az irányítást.

Angliában a 16. században megalakult az anglikán egyház (elszakadva a pápaságtól), viszont a 17. században a Stuartok létrehozták az angol-skót personaluniót, amiből a következő század elején hivatalosan is létrejött az angol-skót királyság.

Egyébként a mindennapi életet tekintve egy átlagos ember élete kb. ugyanolyan volt az 1500-as és az 1600-as években is. A létbizonytalanság ugyanúgy jelen volt, egymást érték a birodalmak háborúi, ezen kívül folyamatosan voltak vallásháborúk, hitviták, megégetések, járványok, éhínség, tűzvészek, dögvész, zsoldosok garázdálkodásai stb. - ezek mindkét században gyakori jelenségek voltak szerte Európában, Angliától kezdve a Balkánig mindenütt. A ruházatot tekintve kb. ugyanolyan ruhákban jártak (nyilván voltak udvari és nemesi divatok, de az egyszerű parasztember kb. ugyanazt hordta), az étel is kb. ugyanaz volt. Igaz, a gyarmatokról jöttek újfajta növények, de ezek lassan és nem mindenütt egyforma ütemben terjedtek el.

Ahol elterjedt a protestantizmus, megjelent az anyanyelvű kultúra, de ezekbe annyira nem akarok elmélyülni, mert hosszú lenne. Voltak ilyen kultúrtörténeti változások, amelyek sokmindenre kihatottak, pl. a művészetekre, irodalmakra is. Pl. az változás volt, hogy anyanyelvű színdarabokat írtak, megjelent az anyanyelvű költészet stb., azaz bizonyos szintig az egyszerű ember is találkozhatott a kultúrával, és nem a papok latin nyelvű kiváltsága volt ez már, mint előtte. De ez inkább azokon a helyeken mérvadóbb, ami városiasodottabb volt, a polgárosodás ugyanis sok helyen elég fontos tényező lett, a feudalizmus folyamatosan bomlott, és megjelentek a kapitalizmus csírái, Nyugat-Európa sok országában kereskedőtársaságok jöttek létre, részvénytársaságok, a bankok pedig ezeknek a vállalkozásoknak a részvényesei is lettek.

A világ kezdett kitágulni, ami a földrajzi ismeretek növekedésén, és más kontinensek és népeik megismerésén kívül anyagi hasznot is jelentett, de ez Európának bizonyos országait jelentette, de idővel mindig változott, hogy éppen melyik ország (vagy országok) voltak a fő haszonélvezői a gyarmatosításnak és a világkereskedelemnek. Az 1500-as években inkább a spanyolok és portugálok, az 1600-as években inkább a hollandok, majd később az angolok és a franciák lettek legfontosabb szereplői ennek. Ezzel szemben Európa keleti fele úgy kapcsolódott bele az új helyzetbe (a világkereskedelem kialakulásába), hogy ellátta olcsó mezőgazdasággal Nyugat-Európát. Így a fejlődés, a kapitalizálódás helyett konzerválódott itt a feudalizmus, az ipari fejlődés helyett röghöz kötötték a jobbágyokat, és kialakult az ún. második jobbágyság. Fontos itt megjegyezni, hogy pl. Magyarországon az 1500-1600-as években sokkal-sokkal rosszabb volt a jobbágyok helyzete, mint pl. az 1300-1400-as években, és nemcsak azért, mert hadszíntérré vált az ország, hanem a röghöz kötés miatt is. 1514 előtt a jobbágyok költözhettek, saját birtokot is létrehozhattak (pl. mocsarak lecsapolásával), amit úgy művelhettek meg, hogy nem kellett feudális jellegű adót fizetniük, azaz gyakorlatilag kikerültek a feudális földesúr-jobbágy felosztású társadalomból, és a piacra termeltek szabadon. Azaz a 15. században Magyarországon is bomlásnak indult a feudalizmus (de máshol is), az 1500-as években pedig éppen ez fordult vissza, a röghöz kötéssel visszaforgatták az idő kerekét a nemesek, és sokkal merevebb, szigorúbb, "vegytisztább" földesúri-jobbágyi helyzet jött létre, mint a középkorban ami eredetileg volt (mert a középkorban ez "magától" alakult, az újkorban pedig szándékosan alakították gazdasági megfontolásból a nemesek).

Ami még fontos változás, hogy a 16. század elején végleg eltűntek a lovagi seregek, az 1600-as évek végén pedig már zsoldosseregek harcoltak az öreg kontinensen, sőt, egyes országokban megjelentek az egyenruhában harcoló reguláris hadseregek. Ez azt jelenti, hogy a harcmező képe teljesen átalakult. Ez a folyamat szorosan összefügg az abszolút államok kialakulásával, ami Európa-szerte megfigyelhető jelenség volt, és ami a mindennapi életre is hatással volt, de ez is egy olyan téma lenne (mint egyébként mindegyik, amiket felsoroltam), hogy külön-külön Dunát lehetne belőlük rekeszteni.