A mítoszok és legendák kialakulásának legfőbb oka a történetírás és a történészi tevékenység hiányos/részleges megléte (vagy teljes hiánya) az adott történelmi korban?

1, miért, talán írás mellett nem alakulhatnak ki legendák?

Az urbánlegendákon, amik a mai, modern legendák tulajdonképpen, azon látszik, hogy akár szemmel látható tnyek ellenére is képesek legendák kialakulni vagy fennmaradni. Pl hogy a Lánchidat be lehet tolni az alagútba. Ezt vannak emberek akik elég komolyan elhiszik. És talán a régi kor mítoszait vagy legendáit mindneki elhiszi? Dehogyis.

De pl az orosz-ukrán háború is ki fog termelni pár ilyen legendát, és pont a jól működő írás és bizonyítékgyártás lesz érte a felelős. Ott van pl a 13 ukrán határvédő akik az ellenük vonuló orosz csatahajónak csak annyit üzentek, hogy "kapjátok be". Mint utóbb kiderült, ez csak egy ukrán propaganda, hogy tartsa a hősi lelkesedést az urkán harcosokban. De cikkek szólnak erről, még hangfelvétel is van... nem kizárt, hogy 10 év múlva lesznek akik komoly tényként fognak erre hivatkozni.

Vagy akár az orosz drónt befőttel lelövő ukrán nénike esete is ugyanilyen. Arról pl ki sem derült, hogy kamu-e, szóval egyenes úton halad a legendává válás felé.

Szóval egyrészről igen, a pontatlan történelmi leírás lehet a felelős érte... ugyanakkor a pontos, de hamis dokumentálás is.

Nem. Az emberi pszichének alapszükséglete egy olyan narratíva, ami implicit, szimbolikus igazságokkal ad értelmet ad az ő (és népe) létezésének, pl. hogyan és miért jutott ő pont ide (földrajzilag, szellemileg, stb.), és hová kellene tartania. Bár ez az igény alapvetően az ember természetes, szimbolikus gondolkodásmódját tükrözi (és azon alapszik a psziché természetes mítoszképző funkciója is), nem szűnt meg a modern egzakt gondolkodás elterjedésével sem: a "történelem iránt érdeklődő" emberek nagy része ma is csak szimbolikus narratívát keres, azaz a jelen „értelmét”, a történelmi tények pedig másodlagosak vagy éppen nemkívánatosak. A történelmi tudatlanság egyáltalán nem a feltétele a mítoszképzésnek, csak formailag teszi szabadabbá azt. (Ha tudjuk, hogy nem voltak sárkányok, akkor majd megkapja a sárkány szerepét valaki/valami más. Ha abban hiszünk, hogy nincsenek istenek mint olyanok, akkor majd földönkívüliek lesznek szuperfejlett technológiával, vagy éppen "az egész világot néhány ember irányítja a háttérből", megint csak mindenhatókként, mintegy az Olümposz tetejéről.)

Az egyszerű vágyálmok/hazugságok viszont nem igazi mítoszok; mitológiának csak az tekinthető, amit egy nép, népcsoport (mai kontextisban akár egy szubkultúra) kollektíven elhisz, és éppen arra szolgál, hogy közvetve/szimbolikusan kifejezzen olyan számukra fontos igazságokat (!), amiket nem képesek másképp kifejezni, megérteni. Ezek az igazságok viszont általában nem a külvilágra (történelmi eseményekre), hanem az adott népre/csoportra érvényesek.

A mitológia tehát nem történettudományos, hanem kultúrantropológiai és mélylélektani téma.